Ahogyan az ország rövid időn belül megküzdött szélviharral- hóval- faggyal, most jönnek a jó idők. Ugyanígy volt hangos negatív sajtóvisszhang zavargásokról, de most itt vannak a pozitív kezdeményezések: a segíteni akarás ismét előtört. Megint.
Hollandiában az elmúlt két hétben egymás után volt szélvihar, amiben a híres holland virágokat termelő üvegházak dőltek sorban össze. Eztán jött az itt már rég elfeledett hideg és hóesés- volt olyan házi betegápoló, aki traktorral ment ki a klienseihez- megoldotta, ‘csakazértis’-, mert az nem csúszkált (annyira) az úton.
Én nagyon élveztem, hogy felénk egészen az olvadásig mesés fehér maradt a hó, szemben azzal, amit korábban a városban megszoktam.
A hideg miatt boldog- boldogtalan kiélvezte a csatornák előnyét: láthattunk igazi jégtáncost, korcsolyázni tanuló pincurokat és egész időseket is. Aki megtehette, az a jégre is ment. Némelyek ugyanezt fokozták: ők rögtön quaddal, autóval vagy az itt nagyon divatos jogsi nélkül vezethető kiskocsival- persze ők bele is szakadtak.
Az online oktatás alatt láttam képeket arról, ahogyan a tanulók akár az ágyukban fekve jelentkeznek be, de a prímet az a srác vitte aki kiment korcsolyázni és úgy »vett részt az órán«, bár a tanárai nem díjazták.
Az egyik gyermekemnél ma annak ellenére megtartották a farsangot, hogy az egész osztály (a tanárokkal együtt) házi karanténban van koronás gyerekek miatt. Megoldották így is: online, jelmezben. A szülők közül páran meg minden tanulónak egy- egy csomag finomságot és bingó kártyát vittek el, amivel az óra alatt játszottak.
Az emberek- ahogyan már többször megtörtént- több helyen fogtak össze egymásért. Az egyik városban a bezártság miatt szenvedő időseket azzal lepték meg, hogy ha már nem mehetnek be hozzájuk látogatóba, akkor az üvegen kintről nyújtanak szórakozást: nekiállnak üvegfilccel az ablakra rajzolni kívül- belül: amőbáznak vagy »csak« rajzolnak egymásnak.
Leeuwardenben pedig a középiskolások kezdtek kifejleszteni egy az »Ételdobozra« hasonlító kezdeményezést. Itt nem élelmiszert tesznek az utcára kihelyezett dobozba, hanem használati cikkeket: kávéfőzőt, edényeket. A cél az, hogy létrehozzanak egy alkalmazást, ahová a rászoruló beírhatná, hogy mire van szüksége, ha pedig valakinek van ilyen felesleges, az el tudja oda vinni és beletenni.
A helyi ötletgazda szerint külföldön történő, a hajléktalanokkal folytatott beszélgetései hatására jött a gondolat. Azt mondja a hajléktalanok szerint gyakran azért nem kapnak pénzt, mert az emberek azt hiszik: ezt csakis alkoholra vagy drogokra költenék. Pedig náluk is előfordul, hogy használati cikkekre vágynak. Ehelyett kapnak naponta húsz szendvicset és kávét, amivel ez esetben nincsenek kisegítve.Most ezt az ötletet fejlesztik tovább a fríz fővárosban. A cél a rászorulók esetében a kereslet- kínálat kiegyensúlyozása és az, hogy az egész országban elterjedjen.
Miután a nemrégiben lezajlott randalírozásokkal volt tele a sajtó (az otthoni is), nem árt tudni: nem csak ilyesmik történnek, a fiataloknak- itt is, sőt!- gyakran vannak fantasztikusan kreatív ötletei is.
(Kép az ezzel foglalkozó cikkből.)
De a korona nyomán keletkező gondok ellen találták ki azt a túrát is, ami öt kávézó mellett halad el. Ez a Frituurloop, ami a napokban kerül majd megrendezésre. Itt az érdeklődők hat kilométert tehtenek meg a snackbárok mentén, ahol esznek- isznak kicsit és egy kvízben vehetnek részt- a főnyeremény egy egy évre elegendő frikandel- készlet. (Frikandel: holland specialitás. Formára virsli, de az íze más- gyakran szósszal és hagymával kínálják.)
Elvileg vendéglátóipari létesítmény nem lehet nyitva, így nem tudom, hogy ezt hogyan oldják meg, de a holland leleményes. A szervező meg azt mondja, hogy az egész »koronabiztos« lesz és több száz résztvevőre számít. A célja az, hogy ha az első séta sikeres, akkor később más útvonalon újabbakat szervez, ahol minden alkalommal másik öt vendéglátóipari létesítményhez látogatnának el, így a lehető legtöbb vállalkozást támogatva. Egyelőre Groningenben, majd meglátjuk, hogy lesz- e követője másutt.
Ugyan ezek nem oldják meg tíz-százezrek (vagy még több ember) gondjait, de általuk mindenképp érezhető a törődés és segíteni nyújtás szándéka. Ez pedig mindig- most főleg- nagyon fontos.
Frízföld és Hollandia blog 