Hollandok Magyarországon- a Tramper család/ Open Arms

Egy pár Hollandiában töltött év után úgy véltem itt az idő, hogy megkérdezzem a Magyarországra költözött hollandoktól: ők miért választották épp a mi országunkat?

Ahogy telik az idő, úgy vándorol ki egyre több ismerősöm otthonról, illetve egyre több magyarral találkozom Hollandiának egy olyan ‘kieső’ részén is, mint amilyen Frízföld. Azt, hogy MI miért jövünk ki, a különféle csoportokban/ blogokban már sokan elmesélték.

Több cikket is elolvastam/ megosztottam már a magyar sajtóból, amikben az újságírók a hazánkba költözött hollandokat kérdezték. Legutóbbi hazautazásomkor viszont magam is rászántam egy napot, hogy személyesen keressem fel az interneten ‘magyar- hollandként’ elhíresült falut, Csemőt, aminek tanyáin/ házaiban egyre gyakoribb a holland szó.

Egy Facebook ismeretségnek köszönhetően sikerült időpontot egyeztetnem Hanno Tramperrel. Vele egy ceglédi találkozóhely beiktatása után Csemőre autóztunk, hogy egy ottani étteremben beszélgessünk.

Hanno és Rhodé Tramper 2022. júniusától élnek és dolgoznak Magyarországon, de itteni múltjuk egy kicsit régebbre visszavezethető.
Az Open Arms/ Tramper család Magyarország legszegényebbjein szeretne segíteni és ennek keretében intenzíven együttműködnek a ceglédi Közösségben Istennel Gyülekezettel.


– A Magyarországra költözésetekről már sok mindent elmondtatok a weboldalatokon, vagy a vlogban. Viszont a ti okaitok, helyzetetek más mint a többi hollandé, aki itt akar élni.
Mi a véleményed, miért jönnek a hollandok Magyarországra?
– Elég sokat tudok az itt élőkről. Az itt élő hollandok elég zárkózottak, nem túl sokat beszélnek egymással. Itt a távolságok is sokkal nagyobbak mint Hollandiában, az emberek távolabb élnek egymástól, mivel a hollandok szívesebben élnek kinn a tanyákon.De előfordul, hogy kis csoportok alakulnak ki.
– Ezért jönnek? A tanyák, szabad terek miatt?
– Ez az egyik oka. A másik- amit viccesenek találok-, hogy azt hiszik, hogy itt kevesebb a szabály. Úgy gondolják, hogy itt mindent szabad. Viszont itt rengeteg az előírás és ezeket nagyon szigorúan veszik. Nehézkes mondjuk valamire egy bélyegzőt, vagy a polgármester aláírását megszerezni.
– Eddig azt, hogy mindent szabad és hatalmas a demokrácia, pont Hollandiáról hallottam. A holladok ezt gondolják Magyarországról?
– Igen, bár nem politikai értelemben, például arra, hogy az lehetsz, ami akarsz. Inkább az, hogy Hollandiában nem lehet a szemetet elégetni, itt pedig igen. Ezt a hollandok mint szabadságot értelmezik. Azt, hogy nyugodtabban csinálhatod a saját dolgaidat. Nem az identitásról van szó, hanem kisebb dolgokról. Ezt én is érzem.

Decemberben a kislányom születése miatt voltunk Hollandiában. Ott éreztük, hogy a hollandok mennyire be vannak zárva, pedig abban a faluban voltunk, ahol felnőttem. Itt most körülöttünk hatalmas a tér, a kert. Ez nyújt a hollandoknak szabadságot, ezért vannak itt. Itt lehet száz csirkéd is, amik szabadon mászkálhatnak. Ez is egyfajta szabadság, valami,a mit sok holland szeretne visszakapni.
A legtöbb ide költöző holland nagyjából 50-60 közt van, akik előrehozott nyugdíjat kapnak.
– Ez Magyarországon szép összeg, de már nincs túl nagy különbség a két ország élelmiszerárai közt.
– Igazán nem nagy a különbség, de a bérek sokkal alacsonyabbak. Fogalmam sincs, hogy hogyan lehet belőle megélni. Ez látszik a munkánkban is, mivel egyre több lesz.
Egyre többen vannak, akik mondjuk öt éve még kijöttek a pénzükből, de mostanra nem tudják megtenni.
-Egy holland nyugdíjból ez még kifizethető.
– Főleg úgy, hogy az ide érkezők előbb eladták a hollandiai házukat és abból itt relatív olcsón meg tudtak venni egy másikat. De ez is sokkal drágább lett. Mi is néztünk ingatlanokat, de az árak már nekünk is túl drágák lettek. Most bérlünk.
Úgy látjuk, hogy az elmúlt 5-6 évben megduplázódtak a házak árai. Most egy megsüllyedt, teljesen tönkrement tanyáért 15-16 millió forintot kérnek, míg ez pár éve csak 3-5 millióba került.

– Ez azt is jelentheti, hogy a következő időben kevesebb holland fog érkezni?
– Szerintem igen, vagy máshova, pl. Romániába mennek majd. Most főleg az 50-55 körüliek vannak itt, de látjuk, hogy néhányan vissza is mennek Hollandiába, mivel itt rosszabb az egészségügyi ellátás. Ha valaki eléri a 75-80 éves kort, erre egyre többször van szüksége és az utolsó évekre inkább visszamennek. Az is látszik, hogy az áremelkedés miatt már néha a hollandok sem jönnek jól ki, ugyanis többen vannak, akik itt dolgoznak, magyar fizetéssel, vagy kicsit magasabbal. Nekünk is van olyan ismerősünk, aki itt dolgozik. Ő is azt mondta, hogy ahogy idejöttek azt gondolták, hogy itt kevesebbet kell majd dolgozni, de három- négy éve mégis egyre többet kell ahhoz hogy megéljenek. Ő egy hónapot Hollandiában dolgozik és egyet Magyarországon van.

– Miért pont Magyarországot választottátok? Talán vannak jóval szegényebb országok is.
– Nem mi választottuk, hanem Isten választotta nekünk. Elmentünk minden európai országba. Voltunk Romániában és – a háború előtt és közben- Ukrajnában is- és szinte mindenütt láttunk szegénységet, vagy a korrupciót. Eztán visszamentünk Hollandiába, dolgoztam, megszületett a kisfiunk, de Magyarország nem ment ki a fejünkből. Imádkoztunk és Istent kérdeztük, hogy miért van ez. Így kaptuk a választ, hogy Magyarországra kell költöznünk, hogy a szegénység és magány ellen küzdjünk. Itt nagyon sok, főleg idős ember magányos. Ennek oka részben miattuk van, mivel nagyon bizalmatlanok. Ez korábbra visszavezethető, amikor a saját szomszédodban sem bízhattál- és ez az idősekben még mindig mélyen gyökerezik.
Itt mindenütt magas kerítések állnak és ha otthon vannak is, az ajtót bezárják. Ez az embereket egymás megismerésétől is visszatartja. Senki sem látja mi van benn és azt sem, hogy a szomszédja szegény-e, vagy sem. Ez a rejtett szegénység. Ha valaki a szomszéddal beszél, nem mondja: ma még nem ettem. Ezt gyakran látjuk azoknál, akiknek segítünk.
Például mindenkinek van Facebookja, ahová szép fotókat posztol, de azt senki sem mondja, hogy ‘ma itt volt Hanno egy élelmiszercsomaggal, mivel két napja nem ettem’. Azt senkivel sem kell tudatni.
– Kirakatélet: azt kell láttatni, ami szép. A legszebb cipőt, mobilt.
– Ez a státusz nagyon fontos a faluban is, ahol éltem: a fiatalok közt nagyon számít,hogy milyen cipőd van, milyen ruhát viselsz.
– Te is fiatal vagy.
– 29 éves vagyok, három gyermekem van. A legkisebb december 15-én, Hollandiában született. Édesapám ugyanazon a napon halt meg. Ez igazán kettős érzés volt.

– Ti igazán hívők vagytok, Isten kijelölt nektek egy utat, hogy Magyarországon dolgozzatok. Ez különleges, valószínűleg a hollandok közt is. Az ismerőseitek vallásosak?
-Úgy gondolom fele-fele. Ha nagyon vallásos vagy, elmégy a templomba.
– Itt is?
– Igen, a magyar templomba is, de semmit sem értek belőle. Viszont a kapcsolat, emberek miatt elmegyek. Megérteni nehéz, mivel nagyon gyorsan beszélnek. Ha lassabban mondnak valamit, abból már sokat megértek. Emellett bárhova megyünk, imádkozunk az emberekért és beszélünk Istenről.
– Hollandul?
– Gyakran van velünk tolmács. De a hollandokkal nem sokat beszélünk, az itteniek nem igazán tartják a kapcsolatot egymással.
– Ez elég fura, de a kinti magyaroknál is előfordul. Emellett néhányan nem akarnak/ tudnak asszimilálódni, de szerint sok hollanddal is ez a helyzet. Ti máshogy csináljátok.
– A hollandok nem igazán vesznek részt az itteni társadalomban. Néhányan összejárnak, de nem olvadnak be. Most nem magunkról van szó, mivel mi a magyarok miatt érkeztünk. A többiek viszont a nyugalom miatt.

– És a szociális élet?
– Van aki él szociális életet, de sokaknak nincs. Sokan vannak egyedül, de ezt maguk választották. Sokan érkeztek, amikor még olcsóbban meg lehetett tenni. Amikor 2017-ben- még öt hónapra- mi jöttünk, még ez volt a helyzet.

– Hogyan élték meg a költözést a gyermekeid?
– Fleur még csak egy éves volt, a fiam három. neki nagyon nehéz volt. A legelső pár hét új volt, szuper, ezt szeretik a gyerekek. Olyan, mint egy vakáció. De itt maradtunk lakni, tehát nem látta olyan gyakran a családtagokat, barátokat. Ezt nem viselte jól, de szeptembertől itt is iskolába- egy kecskeméti Waldorf- iskolába- kezdett járni.
– A Waldorf- iskola lehet jó hely, de nem valószínű, hogy a tanárai több nyelven beszélnek mint másutt, pláne nem hollandul. Hogyan kommunikáltak a fiaddal?
– Megkaptuk a legaranyosabb tanárnőt, akivel valaha is találkoztam. Velünk angolul beszél.

Szerencsére az iskolában több külföldi gyerek is van, köztük egy másik holland kisfiú is, hozzászoktak a külföldiekhez.
A fiam a suliban már mindent magyarul csinál, bár otthon hollandul beszélünk. Nagyon gyorsan felzárkózott. A tanárnő az elején kis cetliket csinált, amikre magyarul írt fel mondatokat, majd ezeket a Google Translate-tel lefordította hollandra és mi eztán átírtuk helyes hollandsággal. Ezeket nagyon sokáig használta. Emellett csinált egy képeskönyvet, amiben egyfajta ikonok- pl. a wc- szerepeltek. Ha Stan szeretett volna valamit, akkor ebben meg tudta mutatni és a tanárnő elmondta neki magyarul. Most már könyv nélkül is tudja közölni, hogy mit akar, de az elején nagyon bonyolult volt és sokat sírt.

– A kinn élő magyarok gyakran számolnak be ‘kultúrsokkról’: ezek néha csak kis, de látványosan eltérő dolgok.
– Ami nekem nagyon tetszik az az, hogy a kicsik itt sokkal tovább maradhatnak gyerekek. Itt még a nagyobbak is kinn játszanak. Ahol laktam, már szinte nem látsz gyereket kinn játszani, inkább csak benn telefonoznak. Igaz, ebből itt is láttam eleget. Nagyon sok embert látogatunk meg és van, ahol a kicsi reggeltől estig a tv előtt ül. Itt is van olyan szülő aki nem tudja, hogy mit is kezdjen a gyerekébel. De a legtöbben odafigyelnek, hogy az ne csak a telefonon/ tableten lógjon.

– Ez a technikai fejlettségtől, pénztől, vagy mentalitástól függ?
– Igen, ez bonyolult. Itt ismerek olyan családot ahol semmi sincs, a gyerekek a sárban, botokkal játszanak. De sok hollandot ez is vonz, hogy itt az élet bizonyos értelemben egyszerűbb. Hollandiában mindenki rohan, itt ez kevésbé fontos. Korábban ez volt a hollandoknál is, de megváltozott és egyre kevesebb időt fordítanak a dolgokra.
Másrészt az emberek itt másképp viszonyulnak a gyerekekhez: kicsiként kezelik őket és mindent megcsinálnak helyettük. Mi hagyjuk, hogy ‘megégessék’ magukat, mert abból tanulnak leginkább. Itt megpróbálják őket mindentől megóvni, de így nem tanulnak meg önállóan gondolkodni, vagy gondoskodni magukról.
Jönnek hozzánk a ‘gyerekklubba’. Ha pizzát készítünk a gyerekek csak állnak és megvárják, hogy a szüleik tegyék rá a feltétet. Itt tovább várnak, hogy engedélyt kapjanak a szüleiktől ahelyett, hogy maguk próbálkoznának. Itt ezt ismerik. Nem mondom, hogy ez rossz, csak más.
Amit viszont nagyon jónak találok az az, hogy a magyar gyerekek jobban tisztelik az időseket mint a hollandok.
De a nőket időnként kevesebbre tartják mint a férfiakat, pl. ‘maradjanak főzni a konyhában’. Ez is elég jellemző, bár nem mindig.

– Van aki szerint Magyarország olyan mint Hollandia, csak épp jóval korábban.
– Van benne valami, de nem pontosan. Itt a gyerekek többet játszanak kinn, nagyob a nyugalom, de emellett voltam olyan magyar iskolában, ahol ha a gyerek pl. nem tud írni, megüthetik. Ez is mutatja, hogy nem minden jó, ami 50 évvel ezelőtt volt. De ez sok hollandot – főleg az idősebbeket- vonzhat. Ha mondjuk hetvenesen ide költözöl az kicsit olyan érzés, mintha visszatérnének az ifjúságuk idejébe. Kicsit szentimentális érzés. Amikor kicsi voltam, a tejesember lovaskocsival hozta a tejet. Ez itt még mindig így van, a szódás lovaskocsival közlekedik. Az emberek kiteszik az üres szódásflakont az aprópénzzel. Ez volt régen Hollandiában is és valószínűleg ez megérinti az idősebbeket.

– Kulturális különbségek?
– Nagyon érezhető a hierarchikus különbség. Ezeknél szoktam azt érezni, hogy ezt még szoknom kell, ez új. Együttműködöm egy lelkipásztorral akinek van egy nála magasabb rangú ismerőse. Ha ezzel a személlyel kell beszélnem, előbb mindig a lelkipásztorhoz kell fordulnom és nem lehet közvetlenül a magasabb pozíciót betöltőt megkeresni. Ez itt nagyon fontos. Vicces, de bosszantó is. A hollandok ahhoz vannak szokva, hogy ha valamit akarsz, akkor oda lehet menni szabadon megkérdezni, elintézni. De itt az tiszteletlenség.

Eddig három nyarat töltöttünk itt, a tavalyi volt az első, amit teljes egészében. Akkor épp borzasztóan meleg volt. Kicsi koromban volt olyan nyár, amikor egész nyáron esett. Itt sokkal több a meleg, a napsütés. Bár negyven fokban nem tudok mit csinálni, de nagyon szeretem az itteni klímát és ezt sok más holland is kedveli.

– Maradtok Magyarországon?
– Fogalmam sincs, pár évet biztos itt élünk. Nem tudom mi lesz ha elérkezik a fordulópont, amikor Stannak és Fleurnek középiskolába kell mennie. De jelenleg még egyáltalán nem foglalkozom a középiskolával.

A Tramper család / Open Arms weboldalát/ Facebook oldalát itt találjátok: https://www.familietramper.nl/
https://www.facebook.com/Hanno.Rhode.in.Hongarije

Vera

Szegénység elleni hét- Mit tehetsz, ha tartozást halmoztál fel?

Október 10-17. tartják meg Hollandiában a Szegénység Elleni Hetet.
Október 17. pedig a Szegénység elleni Világnap.
E téma körül sok programot szerveznek: workshopokat, előadásokat, amikre már most megnyitották a jelentkezési lehetőséget.

Az emelkedő árak és ehhez képest túl kevés bevétel problémája Hollandiában is egyre inkább jelen van.

Mindenkit: felnőttet, gyereket, időst és fiatalt egyaránt érinthet.
A felmérések szerint majdnem minden általános iskolai csoportban legalább 2-3 gyerek szegénységben él és ez hosszú távon befolyással jár a fejlődésükre.
Az Armoedefonds (szegénységi alap) adatai alapján a pénzhiány miatt minden tizedik nô nem jut megfelelő női higiéniai termékekhez és több mint háromszázezer idős él anyagi nehézségekkel.

Mit nevezünk hivatalosan szegénységnek?
Az ENSZ ezt úgy írta le: szegénység az alapvető szükségletek biztosítására való képtelenség.

Ez még egy olyan viszonylag gazdag országban is jelen van, mint Hollandia, sőt, egyre többeket érint.
Abszolút szegénységről itt akkor beszélünk, ha az emberek alacsony jövedelmi küszöb alatt élnek, emiatt nem jutnak hozzá pl. a megfelelő élelemhez, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, vagy nincs lehetőségük továbbtanulni.

A társadalmi szegénység jelentése pedig az, hogy valaki nem tud részt venni a társadalmi életben, mert nincs kerete már pl. egy sportklubra, iskolai tevékenységre, vagy akár internetes hozzáférésre.

Az emelkedő energiaárakra válaszolva az Üdvhadsereg november 1-től országszerte 135 melegedőt nyit meg november, december és január hónapokra egész napra azok számára, akik amúgy nem tudnák kifizetni a fűtést.
Ez az egyik segítség, ami sokak számára fontos lehet.

A másikat pl. a Stichting Armoedefonds nyújtja, ami helyi szervezetek által kínál iskolaszereket, segélycsomagokat.
Az Armoedfonds-on keresztül ingyenes női higiéniai termékeket itt lehet elérni: https://www.armoedefonds.nl/menstruatie-armoede (oldal alja, településenként felsorolva).

A szervezet oldalán itt találhatsz segítséget: https://www.hulpbijarmoede.nl/organisaties

A hét programjai többek közt itt találhatók, többek közt gyűjtési akciók, ételosztás, stb: https://www.fondsendatabasearmoede.nl/activiteiten-week-tegen-armoede/

De mit tehetsz, ha már adósságba keveredtél, például halasztgatod a számlák kifizetését?
Előfordul, hogy mivel nem jössz ki a keretből, kicsúszik a lábad alól a talaj és fizetési hátralékot halmozol fel.
A szakértők szerint ha ez már megtörtént, a lehető leghamarabb fel kell venni a kapcsolatot az érintett szolgáltatóval. A legtöbb esetben hajlandóak fizetési megállapodást kötni: részletfizetést vagy néha a tartozás befagyasztását is el lehet érni. Ha valamennyit be tudsz fizetni, akkor tedd meg! A cégek figyelembe veszik ha látják, hogy törekszel a fizetésre.

Más esetben viszont először figyelmeztetést küldenek, majd többszöri felszólítás után behajtják a tartozást. Ez jelentheti a jövedelmedből való levonást, vagy akár tárgyak lefoglalását. A behajtó irodák és a végrehajtók költségeit szintén az adós viseli!
Az inkasszóról itt található felvilágosítás: https://www.consuwijzer.nl/rekeningen-en-incassoprocedures/betaal-incasso-alleen-als-het-klopt

Ha a béredből vonják a tartozást, akkor azt a megélhetési minimumösszegig tehetik meg. Ez hollandul a ‘beslagvrije voet’. Ha mégis túl sok pénzt vonnak le, akkor a hitelezővel kell felvenni a kapcsolatot.
A ‘beslagvrije voet‘ összegét itt lehet leellenőrizni: https://www.uwbeslagvrijevoet.nl/controleren
További adatok erről: https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/schulden/vraag-en-antwoord/hoeveel-mogen-schuldeisers-inhouden-op-mijn-inkomen

A Geldfit szolgáltató online segélyvonalán, vagy a 0800-8115 számon ingyen biztosít pénzügyi tanácsadást az olyanoknak, akik pénzügyi nehézségbe keveredtek.

Ha viszont nem szeretnél mást bevonni és megpróbálsz magad kimászni ebből a helyzetből, a Zelfjeschulden regelen oldalon tudsz tervet készíteni rá, illetve a kormány oldalán is van egy online kérdőív, ahol a fizetési hátralékkal vagy tartozással kapcsolatban konkrét tanácsokkal szolgálnak.
https://zelfjeschuldenregelen.nibud.nl/introductie#/panel/0
https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/schulden/vraag-en-antwoord/checklist-schulden

Felveheted a kapcsolatot az önkormányzattal is, ahol kötelező segítséget (tanácsot) nyújtaniuk.
Más lehetőség a Fikks appja, ahol egy tanácsadóval kötnek össze. A honlap szerint a segítség ingyenes és anonim. Itt lehet az appot letölteni: https://wijgaanhetfikksen.nl/

Fontos: ne halogasd, mert még inkáb csapdába kerülsz.
Készíts feljegyzést a bevételeidről és kiadásaidról. Elképzelhető, hogy ebben fogsz olyanokat találni, amik eddig rendben voltak, de a megnőtt árak miatt már luxusnak számítanak és ebből le tudsz faragni.

A Holland Statisztikai Hivatal szerint 2020-ban az országban több mint 900 000 személy élt alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokban. Közülük 376 ezren éltek szegénységben legalább négy egymást követő éve. 2020-ban ez a határ egy egyedülálló személy esetén havi nettó 1100 euró volt. Két kiskorú gyermeket nevelő családnál pedig 2110 euró.

Az e témáról írt korábbi cikkeket a lap alján találod, ezekben vannak információk más segélyszervezetekről is.

Ehhez plusz még a fríz ‘kledingbus’, ami most önkéntesekre szorul: a Súdwest Fryslân- ban közlekedő busz sofőröket és ‘hostesseket’ keres. Ugyan ruhájuk volna, illetve a járműben még egy kis kávézósarkot is kialakítottak, de ha épp nincs sofőr, a busz sem indulhat, hiába várakoznak rá valahol.
A kezedeményezés Facebook oldalán lehet jelentkezni, illetve információkat olvasni: https://www.facebook.com/Kledingbusswf/

Vera

https://frieschdagblad.nl/regio/Frysl%C3%A2n-behoort-tot-de-provincies-waar-energiearmoede-het-hoogst-is-27954304.html
https://frieschdagblad.nl/geloven/Leger-des-Heils-opent-135-buurtkamers-voor-iedereen-die-gas-wil-besparen-27957771.html?fbclid=IwAR2Fxp0uxIhvHX8QYzAFCTr_1h08l6fCmDraQHwkbNacjMhAp3jOcuMrSUk









Valentin- naptól háborús hírekig

Kora tavaszra hál ‘Istennek megszabadultunk egy csomó eddigi korlátozástól, úgymint maszkviselési kötelezettség és a koronaigazolások.
Persze mikor máskor: a környezetünkben még ezek eltörlése előtt- mintha a természet direkt ki akart volna tolni velünk-, végigsöpört a korona.

Hurrá, Valentin! (Amit amúgy nem ünneplünk, mert nem vagyunk Bálintok 😀 )
Plusz egy kis gyerekszáj
Februárban, Valentin-napra különleges meglepetést kaptam a páromtól: pozitív lett a koronatesztje. Ezt a napot ennél felejthetetlenebbé nem is tehettük volna, mivel egy ideig valóban nagyon beteg volt tőle. A kisfiam meg is ijedt:
Apa, én félek mert te nagyon öreg vagy és akkor bele is halhatsz!’
Persze pár napon belül majdnem mindenki megfertőződött. Szerencsére ekkor is meglátszott, hogy itt milyen kedves magyarkáink vannak: a másik családok ennivalóval, nasival, gyógyszerrel segítettek- támogattak minket, illetve állandóan figyeltek ránk és kérdezték, hogy hogy vagyunk. ❤

Amikor a páromon láttam, hogy lebetegszik de még tudtuk, hogy most tényleg koronás lett, mondjuk úgy, hogy ‘női megérzésből’ elmentem egy nagybevásárlásra, hogyha bármi is jönne, ne legyünk gondban. Így vettem konyhakész ‘holland-kínai’ ételeket is. Ezt a gyerekek nálunk nagyon szeretik, viszont én magyarként még mindig inkább frisset főzök. Így később meg is kaptam, hogy ‘most, hogy beteg vagy, végre ilyen finomakat fogunk enni?’
😀

Hurrá, a felgyógyulással megkaptuk az utazáshoz, ide-oda szükséges QR-kódot! Amit most már dobhatunk is ki, mert ahová mi megyünk, ott a kutyának sem kell. Sebaj. Azóta már az influenzajárvány volt a divat, úgyhogy gyorsan azt is beszereztük, hogy nehogy kimaradjunk a jóból. Jelentem: pár nap alatt túl voltam mind a kettőn, kivéve, hogy a koronával megszerzett fülgyulladásnak köszönhetően három hétig voltak egyensúlyzavaraim, illetve még másfél hónappal később is köhögök. De ‘amúgy’ nem volt vészes.

Magyar szó (majdnem) mindenütt
Viszont az ezt követő időszakban- nagy meglepetésemre- több helyen is találkoztunk olyanokkal akik vagy magyarul szóltak hozzánk- ez történt Sneekben, vagy csak azt tartották fontosnak közölni, hogy ‘az év egy részében a barátnőm is Magyaroszágon él’- ez pedig a fogászaton.

Legutóbb a Hema kávézójában álltunk sorban, amikor a beszédünk hallatán egy nénike hozzánk fordult, hogy magyarok vagyunk-e? Azt mesélte, hogy az édesanyja kilenc évesen az első világháború után, a nővérével együtt az egyik gyermekvonattal került Hollandiába. Őket külön- külön fogadták be, így még az idegen országban el is szakadtak egymástól, de ha jól emlékszem mindkettő itt is maradt. A minket megszólító néni 85 éves volt, az édesanyja már nem él. Túl sokat nem tudott a dologról. Ahogy mondta: anno nem igazán érdekelte, később meg az anyukája már nem nagyon beszélt róla. Magyarul nem tanult meg, de felismeri a nyelvet- legalábbis néhány szót, mint az igen, nem, finom. Ezeket hallotta meg tőlünk is. Annak ellenére, hogy magyarul beszélni már nem tud és anno a magyar gyökereit annyira nem érezte fontosnak, most úgy gondolta, hogy meg kell szólítania minket.
Végül vele ittam meg a kávémat. Azt mondta jó volt visszaemlékeznie és kutatni az emlékei közt. Engem meg persze érdekelt, mert ugyan a holland gyermekvonatokról már sokat olvastam és elég sok ismeretet összegyűjtöttem, de olyannal még nem találkoztam, aki ennek valódi emlékét őrzi. Persze a rajta ülő egykori gyerekek már mind el is hunytak…

– A gyermekvonatokról, röviden: az első világháború után, 1920-tól Magyarországról több vonat indult az akkori semleges országokba, többek közt Hollandiába is. Ezeken több ezer rászoruló gyermek utazott, hogy idegenben felépüljenek- megerősödjenek, majd eztán térjenek haza. Ez utóbbi nem mindig így történt, ahogyan ennek a néninek az édesanyjánál és nagynénjénél sem. Ők egész életükre itt maradtak.
Erre emlékezve 2020- ban és tavaly, Hollandiában és Magyarországon is egy csomó rendezvényt, kiállítást, vagy épp konferenciát rendeztek. –

Meseország mindenkié’ hollandul, egy könyvesbolt polcán. Fordította Alföldy Mari.


Sneekben az egyik üzlet tulajdonosa szólalt meg magyarul a hátam mögött. Azt kérdezte: ‘Magyarországról?’ Nagyjából ennyit tudott a nyelvünkön, na meg a ‘kötelező’ szavakat (köszönöm, szia, szép, egészségedre…)
Ő azt mesélte- már hollandul-, hogy régen egy ideig magyar párja volt.

Sneekben nem csak ez lepett meg, hanem- már nem először- az is, hogy mennyire odafigyelnek mindenkire. Már megszokott módon most is ott állt a könyvesbolt asztalán a többféle olvasószemüveg, hátha elfelejtetted magaddal vinni. Persze ez üzletpolitikának is jó, mert hátha beleolvasol egy könyvbe és azt meg is veszed…
Most a gyerekkönyvek közt kiemelt helyen volt a ‘Meseország mindenkié’ holland változata.

Egy cipőboltban pedig a ‘normál’ vevőkön kívül a speciális igényűekre is gondoltak: egy külön polc volt tele az extra nagy méretű női alkalmi-, sport- és férfi lábbelikkel. (Nőiben 43-46-os méretig.)

Ez volt még a ‘boldog békeidőkben’. Azóta mindenki tudja, hogy mi történt…
Sok minden- cég, bolt, iskola- érzi az ukrajnai háború hatását, még ha- szerencsére- nem is úgy, mint ott helyben, vagy a közvetlen országokban, pl. Magyarországon. Itt az üzemanyag, fűtés, némely élelmiszer árán látszik, illetve néhol pár cikk nem/ ideiglenesen nem kapható.

A Nagy Holland Áremelés
Az, amit magyar cikkekben olvastam a ‘Nagy Holland Problémákról’ , erősen eltúlzott. Igazságalapja az van.
Áremlés van bőven, az igaz. Az energiaválság- orosz gáz- és az ukrajnai háború miatt nagyon megnőttek az árak, mint talán mindenhol.
Van, ahol nincs napraforgóolaj. Ezt speciel én nem tapasztaltam, nálunk van és volt. Az ára magasabb, de tekintve, hogy Ukrajna a fő beszállító: totál érthető. Itt az a fajta Nescafe nincs amit szeretek, de soha senkinek ne legyen nagyobb baja, mint az, hogy nem tud Nescafét inni 🙂 . Úgyhogy ezt nem nevezném problémának.

Vannak olyan barátaim, akik az energiaáremelés óta lejjebb vették a termosztátot- biztos ami biztos, hogy a számlát ki tudják fizetni- és azóta a nyaralásra vett hálózsákba, vagy plédbe burkolózva ülnek este a tv előtt. A számlájukat nem láttam. Ők azt mondják, hogy ez megelőzés, nem pedig következmény- ami nem mindegy.
A mi számlánk is nőtt, kb. húsz százalékkal. Van ismerősünk, akinek több mint a duplája lett, de nekik másfajta energiaszerződésük van, ugyanis az ár nagyon függ a szolgáltatótól és a szerződéstől.

A Holland Statisztikai Intézet adatai alapján egy év alatt a fűtés/ energia ára 100 %-kal nőtt, az átlagos infláció pedig közel 20%. Ez nem finom, valóban.
Támogatások, segítség: az energiaszolgáltatónk a múltkori, áremelésről írt levelében rögtön részletfizetési lehetőséget is felajánlott (mindenkinek és amit köszönettel, de mi nem veszünk igénybe).
Az önkormányazt az alacsonyabb jövedelműeknek 800 eurós támogatást ad, illetve most csökkenti az üzemanyag jövedéki adóját, később pedig az energiaadót.
Van lakhatási támogatás, Élelmiszerbank és ilyen-olyan egyéb lehetőség. Persze ezek úgy a jók, ha NINCS rá szükség. Korábban is volt már szó róla, hogy Hollandiában is vannak szegények- igaz, ez jócskán másabb, mint otthon.

De fura érzés ezt otthoni cikkekben látni. Hét éve, amikor kijöttem a kenyeret 99 Ft-ért vettem. Most mennyi is? 400?
Azért a holland árak ez idő alatt nem mentek fel négyszeresére, a rászorulók számára pedig támogatási rendszer van. Persze az áremelkedés mindenkit rosszul érint- én sem örülök neki- és az élet Hollandiában sosem volt olcsó.
Szóval a híreknek alapja van, az igaz, de itt még mindig meg tud élni egy egyedülálló szülő két- három gyerekkel, egy fizetésből. Ilyenek vannak a szomszédainkban.

Bemelegítés az iskolában az ukrajnai menekülteket támogató ‘sponsorloop-ra’

Orosz- ukrán barátok
Nekem- a korábbi holland nyelvtanfolyamnak köszönhetően- sok nemzet tagjai közül vannak ismerőseim, köztük orosz és ukrán is. Azt, hogy most ezt a helyzetet az iskola- aminek profilja a különféle nemzetiségű emberek tanítása- hogyan tudja kezelni, el sem tudom képzelni.

Az orosz barátnőmmel a háború kitörése óta csak egyszer volt időnk kávézni. Ez idő alatt természetesen jócskán volt szó erről a témáról is. A médiában több hír volt arról, hogy hollandiai oroszokat zaklattak. Őt még nem, de a feszültségtől már így is elsírta magát.
Én pedig őt is, illetve a korábbi tanfolyamomon levő ukrán lányt is kifejezetten szeretem és borzasztóan sajnálom őket. Mindkettőt, mert mindketten abszolút ellene vannak az egésznek és értetlenül- félve nézik a történteket. Mindkettőjüknek otthon maradt a családja- a szerelem hozta ki őket-, így féltik az övéiket.
Ez nem az ő háborújuk, ők ‘csak’ békét szeretnének.

Ráadásul az orosz lánynak holland férje, kislánya van. Ő a fiam egyik barátja. Az általános iskolában pedig napi szinten meghallgatják a ‘Kinderjournaalt’, azaz a gyerekhíreket. Ez ugyanazokat a fontos témákat dolgozza fel, mutatja be, mint a ‘normál’ hírek. Nem is lebutítva, csak éppen gyerekek számára érthető nyelven. Szegény kicsi lány pedig tudja, hogy ő félig orosz és most azt hallgatja, hogy az oroszok rosszak- mert amit Oroszország tesz, az tényleg az.

Külföldiből földönkívüli
A mi általános iskolánk minden évben segélyakciókat szervez egy-egy fejlődő ország javára, most épp a Malawi Köztársaság volt soron. Emellé jött hirtelen Ukrajna is: a háború pont ugyanazon a héten kezdődött, mint a Malawi megsegítésére indított szponzorakció.
A gyerekek különféle ötletekkel álltak elő, amivel pénzt tudtak gyűjteni. A fiam a helyi nagymamája kíséretében a környék minden házához becsöngetett, hogy Ukrajna/ Malawi támogatására visszaváltható palackokat kérjen. Azok árát vitte a suliba leadni. Mivel ő közvetlen, persze többekkel leállt kicsit csevegni is. Az egyik helyen hirtelen nem jutot eszébe a ‘buitenlander‘ szó, ehelyett ‘buitenaards-ot’ mondott. (Land: ország, Aarde: Föld)
Így lettünk hirtelen külföldiből földönkívüliek.

Szponzorakció, kerekesszékkel
Más gyerekek pénzért nyírtak füvet, vagy kertészkedtek. Egy pár napja pedig ‘sponsorloop’ volt: a gyerekek kaptak egy papírt, amire szponzorokat lehetett gyűjteni. A megadott napon az iskola körül futottak köröket, ezt jutalmazták a szponzorok (általában a szülők, nagyszülők, néha a sportszervezet vagy hasonló) egy fix összeggel, vagy megtett körönként valamennyivel.
Emellett a gyerekek rajzaiból, kreálmányaiból egy kisebb kirakodóvásárt is csináltak, ahol anyuci-apuci persze még megvette a gyermeke műalkotását is, ezzel is támogatva a jó célt. Ehhez karkötőket, muffinokat, rajzokat, illetve méhek és pillangók által kedvelt virágok magkeverékét készítették és árusították.

A fiam sulijába jár egy kerekesszékes kisfiú is. Természetesen (itt természetes) őt sem hagyták ki: az egyik tanár tolta végig körbe- körbe. Ugyanúgy megcsinálta a programot, mint mindenki más. Még a bemelegítésnél is ott volt a többiekkel, a maga módján részt is vett benne.
A nap végére az iskola több mint 2000 eurót szedett össze. A totál összeg (három hét alatt) több mint 11.000 euró! Egy iskoláról van szó. Ezt felezték Malawi és Ukrajna közt. Az ukrjanai menekülteket segítő csekket az iskola meghízottjától tegnap vette át a helyi polgármester.

Rakéta az úton
Múlt héten jelent meg a sajtóban, hogy egy különleges szállítmány tart az egyik fríz sziget felé: egy rakéta.
Persze- főleg a háború miatt- nagy feltűnést okozott. A rakétaszállítás oka: pont most jött el az általános iskolák egy projektjének az ideje. Ennek keretében, többek közt André Kuipers űrhajós kezdeményezésére egy SpaceBuzz rakétát visznek az országban iskoláról- iskolára. Most épp Terschellingre, a szigetre. A gyerekek így tanulhatnak a bolygóról, beleülhetnek annak mozgó székeibe és ‘virtuális sétát tehetnek a világűrben’.
Az meg, hogy épp ilyenkor szállítanak rakétát- még ha másféle is-, buta véletlen.



Vera

https://www.elte.hu/content/a-gyermekvonatok-de-hongaarse-kindertreinen.e.12375

https://lc.nl/friesland/Een-raket-op-transport-naar-Terschelling-Het-heeft-allemaal-te-maken-met-een-basisschoolproject-27563559.html?fbclid=IwAR0Hm3_fMiTokLQ0VP50eOTLb1ENJ_d_PzQX9YKVTm-dAue-ql0HVzP8D8s

Hibás eszközök, Repair Café és egyéb

A Reapir Café- ról már többször volt szó.
Ezek azok a helyek, ahol jószándékú- ügyes kezű emberek segítenek a szakadt- elromlott dolgokat rendbe hozni, megjavítani.

A kezdeményezés több országban megtalálható, így például Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és még egy csomó ország 2147 helyszínén.
Itt, ezen a linken tudjátok megnézni, hogy a környezetetekben hol van legközelebb:

https://www.repaircafe.org/bezoeken/

A Repair Café önkéntesekkel dolgozik, tehát a lehetőségek attól függenek, hogy az adott helyen éppen ki van jelen. Lehet, hogy egyik helyen több a varrónő, aki segít a rossz cipzárt kicserélni, de nem tud kávéfőzőt javítani. Esetleg asztalos is van, aki egy régi széket tud helyrehozni. Ezeket az eltéréseket nem árt figyelembe venni.
Ügyes kezűeket állandóan várnak, minden segítség jól jöhet!

Nem csak a Repair Cefé-ban lehet ezekre a gondokra megoldást találni. Helyi kezdeményezések több helyen vannak (kommentben szívesen várom a többi lehetőséget ilyenekről).


Most egy ezek közül:
Ha elektromos eszközöd romlott el és épp kidobnád, először gondolkodj el rajta mert kidobni még később is lehet. Adj neki még egy esélyt!


Ezen az oldalon tudtok az elromlott elekromos eszközeitekhez (holland nyelven)
segítséget találni (reparatieforum)
alkatrészekhez linket
ötleteket a javításhoz
https://www.facebook.com/kapottespullen.nl/

https://kapottespullen.nl/handige-links/

Még egyszer: szívesen látnám a hasonló linkeket!
Sok sikert a javíttatáshoz!

Vera



Segítség a rászorulóknak

Réges-rég már volt szó arról, hogy Hollandiában is vannak olyan rászorulók, akiknek még a napi étel megvásárlása is nehézséget okoz.
Akkor még nem hallottunk, nem is sejtettünk semmit a koronaválságról. Ki is kaptam valakitől rendesen, miszerint hazudok, ilyen nincs, maximum drogos munkakerülők esetén. Ez egy szempontból remek: örülök, hogy az ő környezetében (is) minden rendben van.
De a helyzet akkor sem ilyen egyszerű volt.
Persze, normál esetben vannak a szép házak, jól öltözött emberek és a kolbász is kolbászabb. Kivéve, ha…

De lássuk, hogy milyen kezdeményezések vannak ez ellen? Kis- semmiképp sem teljes, de legalább több irányú- összefoglaló következik alapítványokról és főleg- itt, most ez a cél- egyszerűen kedves, önzetlen emberekről.
Viszont ha valakinek valóban segítségre van szüksége, az mindenképp először a helyi weboldalon nézzen utána, ott találja a lakhelyéhez kapcsolódó dolgokat, információkat.

– Az élelmiszerrel segítők közt az elsők közt áll természetesen a Voedselbank- Élelmiszerbank-, ami pénzadományokból, cégek- boltok adományaiból támogatja az ügyfeleit (pl. a majdnem lejárt cikkek, csomagolás vagy formai hibás termékek), illetve szinte minden üzletben van olyan kosár, ahova a vevők tudják a saját támogatásukat- tésztát, lisztet, egyebet- elhelyezni. Ilyen szokott otthon is lenni, de főleg szezonálisan, pl. karácsony előtt. Itt ez állandó.

Nekik nagy gondot okozott az amúgy teljesen logikus és érthető- sőt, más szempontból remek- kezdeményezés, hogy több szupermarket szinte filléres áron adja a lejárat előtt álló termékeit, így ezek is eladásra kerülnek- pedig eddig mentek a Voedselbankhoz.

Persze itt is történnek pofátlanságok- bocsánat, de erre most ez a legjobb szó. Van olyan, akinek semmi sem szent és »mert ez kell nekem«, simán odaállt az egyik Voedselbankhoz, felpakolta az áruszállításhoz használt rekeszeiket és elvitte. Emiatt pedig ott gubanc van: nem tudnak szállítani. Annyit, amit kellene, nincs mivel, nincs miben.

Egyébként van olyan lakossági csoport, akik a saját kiskertjükben termelt zöldségfélét adják a Voedselbanknak, ettől érzik jól magukat, mert így ők is hozzáadtak valamit.

– Mellette áll a Vöröskereszt és az Üdvhadsereg, ugyanaz mint otthon is. Az ő profiljuk kissé más mint a Voedselbanké, nem (csak) a mindennapi élelmezés, hanem a fedél alá helyezés, pszichológiai-, egészségügyi-, ezer másféle segítség is beletartozik. Szerintem senkinek sem kell bemutatni őket. Ha pedig igen, az az illető nagyon szerencsés.

-Helyi és kisebb a Stichting Voedselgroep Oosterfaanje (lenn, link), de ott is ugyanez a cél: ők készételt csomagolnak, naponta több száz embernek. Ahogy mondják: ők kicsik, de azonnal segítenek a hozzájuk fordulóknak, míg az önkormányzatnál- pláne most, hogy ott is főleg otthonról dolgoznak és lassabb az átfutási idő- először időpontot kell foglalni. Eztán megbeszélésre menni, azt elbírálják, majd jön a segítség. Ellenben a kis hellyel, ahol kevés- kevesebb embernek tudnak adni, de akár azonnal.

Vannak még a helyi, hivatalos kezdeményezések és van olyan magánszemély, aki egyéni akcióba kezdett. (Ezek is inkább a helyi szociális fórumokon találhatók meg.) Pl:
Az itteni Télapó- itt akkor van az ajándékozás- és karácsony előtt voltak, akik a saját házuk előtt- mellett hoztak létre »étel-vagy ajándékdobozt«. Ide bárki betehette a hozzájárulását: legyen az élelmiszer, vagy a másiknál- a neve szerint- karácsonyi ajándék annak, aki egyébként nem tudta volna ezt megoldani. Frízföldön többek közt Leeuwardenben is, már több helyen. (Egyről múltkor volt szó.)

A korona miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásokra is voltak ötletek- a kormány támogatásain kívül-:
– Egy holland facipőkészítőhöz özönlenek a megrendelések, miután az emberek megtudták, hogy nehéz helyzetbe került. Így ő nem segélyt kell, hogy kapjon, hanem sok- sok munkája lett és ezzel megkeresi a rendes munkabérét.
Más helyen, vendéglátásban van tulajdonos aki egyéni, céges ruházatot készíttetett, például kapucnis pulcsit a kocsma nevével és a törzsvendégei ennek megvásárlásával támogathatják.
A helyi városnéző sétákkal egybekötött, több vendéglátóipari létesítményt érintő túrákról pedig már múltkor volt szó- ezeket folytatják, sőt, máshol is belekezdtek hasonlóba. Ha csak alkalmanként 5-6 cég kap segítséget, az pont annyival több, mint korábban. Mindenképp jó.

– Az élelmiszer segítségen kívül léteznek másmilyenek is: így van »Ruhabank« (Kledingbank, pl. Arnhemben, Amersfoortban, Rotterdamban). Az elv ugyanaz mint az Élelmiszerbanknál: ingyen ruha a rászorulóknak, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. A helyzetük annyiból más, mint a Voedselbanké, hogy nekik a helyi szabályozás értelmében a lockdown idejére be kellett zárniuk.

– Emellett próbálják a gyerekes családokat másképp is segíteni: van Speelgoedbank is- azaz Játékbank, hasonló működéssel. Be lehet menni és elhozni a játékot. Ezek jellemzően használtak.
Játékbankot hozott már létre- a korona hatására- gyerek is. Igazából a »kinőtt” játékai közti selejtezéssel kezdődött, amiket normál években a kirakodóvásárokon adnak el fillérekért. Viszont tavaly nem lehettek kirakodóvásárok-sajnos-, így ez lett az alapja egy azóta már »megnőtt« játékbanki alapnak, ahova azóta mások is viszik az adományaikat. Helyet pedig egy amúgy is a támogatással foglalkozó »segítő boltnál« kapott Ulft-ben. Ennyire egyszerű is lehet.

– Az újak pl. a Stichting Jarige Job-hoz kerülnek. Ez egy olyan alapítvány, ami kifejezetten szülinapi ajándékokra specializálódott, mivel itt is vannak olyan gyerekek akik egyébként sosem kapnának a születésnapjukra meglepetést.
Az alapítvány a vadonatúj, csomagolt dolgokat már egy héttel a szülinap előtt odaadja a szülőknek. A dobozban minden benne van ami egy ünnepléshez kellhet: lufik, a fellógatható díszítések, torta, ajándékok és az osztály számára- az itt elmaradhatatlan- traktatie. Ez egy kis meglepetés vagy nasi, amit az ünnepelt ad az osztálytársainak.

Ide karácsony után (is) a még ki sem bontott, megmaradt ajándékokat is várták. (Igen, ilyen is van: az egyiknek több mint kellene, a másiknak semmi. Itt is.)
A bontatlan, új lényeges feltétel, mert itt különleges alkalomra gyűjtenek, amit nem lehet elrontani. A holland posta pedig egy meghatározott időszakban ezeket a csomagokat ingyen szállítja az alapítvány részére.
A mi településünkön a napokban még láttam a gyűjtődobozt, szerencsére tartalommal együtt, de ha jól tudom ez az ingyenes szállítás ‘csak’ a december- február közti időszakban volt.

– De hoztak már létre Voedselbankot állatok számára is, évekkel ezelőtt. Az emberekre sokan gondolnak, de az állatok ugyanúgy megszenvedik a gazdáiknak keményebb időszakokat. Ez pl. a Stichting Dierenvoedselbank DBD (Élelmiszerbank Alapítvány Állatoknak). Ők is teherkocsival mennek »beszerzőútra«, amivel akár 800 kiló takarmányt/ állateledelt is tudnak szállítani. Ők azt mondják: először az állatokon segítenek, csak aztán a gazdikon. Most épp körülbelül ötszáz kliensük van, de egy háztartásnál maximum három kedvencnek tudnak segíteni annak ellenére, hogy ismernek olyan helyet, ahol harminc háziállat is él.

Most viszont a lezárások miatt egy csomó szervezet sem jut ahhoz a pénzhez, amivel egyébként fenntartanák magukat, amivel számoltak. Az állatkertek például (most is) az elütött állatokkal is tudnak gazdálkodni. Nemrégiben volt szó róla, hogy az egyik nagy állatkert az anyagi gondjaik miatt el kell, hogy ajándékozza a három oroszlánját, mert már nem igazán tudják biztosítani az ellátásukat. Végül ebből nem lett semmi, de aztán jött a hír az elütött állatok ilyen célú felhasználásáról (ilyesmi már korábban is volt, de most igazi mentő ötlet lehet). Persze arról megbizonyosodnak, hogy csakis egészséges szarvas- őz- egyéb kerüljön az étlapra. Ugyanez a helyzet a csatornába fulladt, elgázolt stb. tehenekkel, hasonló háziállatokkal is.

Morbid
A morbid az a már egyébként több hónapos cikk, ahol egy filozófus hölgy abból kiindulva, hogy az emberek természetesnek veszik, hogy állatokat ehetnek úgy gondolja, hogy így miért is ne ehetnék meg az állatok az embereket? Eme gondolatmenetből ajánlotta fel a testét a halála utánra, mint kaját. Konkrétan nem nevezte meg, hogy mi elé vessék, de ”talán az olyan ragadozóknak mint például az oroszlán vagy a dögkeselyű”. Sőt, ő úgy gondolja, hogy ez lehetne ugyanúgy természetes, mint amikor valaki a testét a tudományra hagyja- ez lehetne az állatok számára is. De ez már egy másik szál.

Kiegészítés: az alábbi linken található posztban még több támogató egyesületet találtok. Ezek nevét a keresőbe másolva megtaláljátok az említett Egyesület weboldalát, ahol további infókkal szolgálnak. Esetleg pont közte van az is, amire szükségetek lehet.

https://www.facebook.com/groups/frizfold/posts/7626115880795872/

Vera

https://www.nu.nl/economie/6093231/aantal-nederlanders-in-de-bijstand-stijgt-voor-tweede-kwartaal-op-rij.html?fbclid=IwAR2XEQOOY6xxrYhKO_JnvpBwi0mYrd_7fExojn-ypWTDtnTHBNGKpuOgDlM

https://www.facebook.com/omroepgelderland/posts/3452782044835540

https://frieschdagblad.nl/2020/10/17/buurtkoelkast-tegen-verspilling-van-voedsel-en-armoede?fbclid=IwAR0EbYxv-L7zgqbcvHpvK2cDb-Aewaph0jDsWj8bedgEjS2YTapGpmPATAI

https://www.facebook.com/nos/posts/3651083414907190

https://www.rtlnieuws.nl/editienl/artikel/5199178/alex-miedema-kerstpakkettenbibliotheek-friesland?fbclid=IwAR06jebc0MrfndIqiiBp4ixC-3Qp0dgt0tdj2I5brx3cEYBg1zBpP4DNdSU

https://www.facebook.com/oogrtv/posts/3702285143126770

https://www.facebook.com/leeuwarden.stad/posts/3891065077651525

https://www.rijnmond.nl/nieuws/202370/Raadsvragen-over-sluiting-Kledingbank-Rotterdam-We-moeten-de-kwetsbaren-juist-nu-helpen?fbclid=IwAR26rK0KdT0VjWTPny-_5hDYf7wzKwWbqfL9Sy_Ukwq6qE4bUVRRmlMwPUI

https://www.pzc.nl/bevelanden/veel-bestellingen-na-hartenkreet-van-klompenmaker-jaap-dit-is-zo-hartverwarmend~a15a4e1e/?fbclid=IwAR0VpZmCVBBe2eoS2IrA2cga9W2oQh1f_M3F_h7b4zoG5uZkjQg-0XxB2LA

https://www.rijnmond.nl/nieuws/204471/Stichting-Jarige-Job-stuurt-door-de-crisis-steeds-meer-cadeauboxen-maar-krijgt-nauwelijks-nog-geld?fbclid=IwAR0yUip19ZdRb9fCiTpb_eKU7t0wo4mXOrK0-U3SHkbhZFH4xlLXnRx_MQE

https://joustercourant.nl/artikel/1141552/foto-s-speelgoedbank-en-klanten-maar-wat-blij-met-nieuwe-onderkomen.html?fbclid=IwAR1BdwxAMGSs1Ob2FeLLNLxgQP8w1hYoa-tyT3JS7X3GHoTSwCnWjvthvpk

https://frieschdagblad.nl/2020/10/10/playmobil-en-poppen-krijgen-tweede-kans-in-buitenpost?fbclid=IwAR2eBzgVTrjrC3QwI6dTkaGA2ClHKZ5QwsR7gRdDDQlFNshHkr9BWE9XfIA&harvest_referrer=https:%2F%2Fl.facebook.com%2F

https://www.omroepgelderland.nl/nieuws/6771000/Dankzij-de-11-jarige-Alexander-heeft-Terborg-een-speelgoedbank?fbclid=IwAR20zHKAiI4Vcs9btClB8psN3lWLyDH-5XQCowrYR1tGN5aFDrlOUv7Opes

https://www.ad.nl/rotterdam/doodgereden-reetjes-van-goeree-op-het-menu-van-hongerige-leeuwen-in-blijdorp-br~a66a9dde/?fbclid=IwAR26rK0KdT0VjWTPny-_5hDYf7wzKwWbqfL9Sy_Ukwq6qE4bUVRRmlMwPUI

https://www.rtlnieuws.nl/editienl/artikel/5194341/bernice-wil-lichaam-na-dood-afstaan-wilde-dieren-eten?fbclid=IwAR06jebc0MrfndIqiiBp4ixC-3Qp0dgt0tdj2I5brx3cEYBg1zBpP4DNdSU

https://www.omroepgelderland.nl/nieuws/6721823/Een-voedselbank-voor-dieren-Die-leven-ook-vaak-in-armoede?fbclid=IwAR07nLDArX5GPwSIgMoj17JUGZRp2JN_p_z3dagsLkXvecyLrYT0HCP7_28