Holland Világörökségek az UNESCO listáján, 2. rész

Az előző részben már megpróbáltam bemutatni a holland világörökségek közül párat, itt a folytatás. Aki pedig akkor lemaradt róla a írás alatt, legalul megtalálja hozzá a linket. Érdemes őket élőben is megnézni!

Kis ismétlés: Mi a világörökség?
“A világörökség olyan kulturális és természeti örökség, amelyet pótolhatatlannak, egyedinek és az egész világ tulajdonának tekint és amelynek megőrzését nagy jelentőségűnek tekintik.”
Mint a gízai piramisok.  Vagy Budapesten az Andrássy út, Hősök tere és környéke. És persze a holland világörökség.

-Ir. DF A Woudagemaal, Frízföld, Lemmer
Frízföldiek figyelem: nekünk is van Világörökségünk!

ned woud.lemmer

A világ legnagyobb gőzszivattyúja amelyet valaha építettek.
A szivattyúállomást 1947-ben D.F. Wouda, a Frízföld tartományi Vízhivatal főmérnöke építtette. Az építkezés során egy villám ütközött a szabadon álló kéménybe. A kémény éppen befejeződött de a villámhárító még nem volt felszerelve, ezért ezt teljesen le kellett bontani és újjáépíteni. A szivattyúállomás táplálására egy speciális, extra széles csatornát ástak amely megfelelő ekkora vízmennyiség feldolgozásához.
1920. október 7- én nyitotta meg Wilhelmina királynő.

A személyzet képzettségének megőrzése érdekében az állomást évente kétszer beindítják. T
öbbek közt az éghajlatváltozás miatt -ami persze sokak szerint nincs is- használata hosszan tartó és heves esőzések esetén továbbra is fontos.
1998. óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

ned woud


Droogmakerij de Beemster

ned droogmakerij de beemster

Egy különleges hely, egy teljesen, tipikusan holland táj. Tökéletes példa arra amit a hollandok tettek, hogy az országukban víz alatt fekvő területeket élhetővé tegyék. Ezt a földet a 17. században alakították át gátak és csatornák ásásával, majd 43 szélmalom segítségével kiszivattyúzták a belőle a vizet, így alakult ki a jelenlegi polder.

– Polder jelentése: Alacsonyan fekvő terület, ami – legalábbis dagály idején – a tenger szintje alatt fekszik, és amit az ember mesterségesen hódított el a tengertől gátak segítségével. Van, amelyiket vízszivattyúzással kell kiszárítani és szárazon tartani, másokat alacsony árapályszint esetén zsilipek kinyitásával. A legismertebb helyek, ahol ilyen földvisszahódítás történik tengertől, a tengerszint alatt fekszenek.
A legtöbb polder a Holland-síkságon található. Gyakran hozzák velük kapcsolatba az országot, de Hollandia nem kizárólagos helyszín.- (Wikipedia)

A terület kiszárítása után kezdődhetett az építkezés ami mutatós, rendezett, geometrikus mintázatban történt. Az utak mellé fasorokat telepítettek és a házakat szép homlokzattal díszítették. A „De Beemster” ettől a rendkívül rendezett elosztástól lett híres és népszerű előbb Amszterdam lakossága- mint hétvégi telkek, házak-, majd más érdeklődők számára is. A Beemster polder 1999. óta Világörökség része és kétszeresen is az:
az amszterdami erőd- és csatornarendszerrel
(Stelling van Amsterdam) egymás mellett fekszenek, így aki kíváncsi rá az egy látogatás alatt akár mindkettőt meg is nézheti. Ebből a szempontból is a világon egyedülálló, ilyen, hogy két UNESCO Világörökségi helyszín közvetlen egymás mellett található talán nincs még egy a világon.

ned droogmakerij de


Rietveld Schröderhuis

ned rietveld_schroderhuis

Ez jóval másabb jellegű mint az eddigiek. Ha egy száz éves házat tökéletesen modernnek lehet nevezni, akkor ez az.
A Rietveld- Schröder ház egy Gerrit Rietveld által 1923-1924- ben tervezett ház Utrechtben. A ház teljes egészében a De Stijl stílus szerint van kialakítva és ebben a stílusban egyedülálló a világon. Rietveld
Truus Schröder- nek, egy fiatal özvegyasszonynak tervezte- építette az épületet- berendezésével együtt-, közben egymásba szerettek és együtt éltek benne. Színvilágában a fehér és a szürke árnyalatai dominálnak de emellett erős piros- kék- sárga színekkel élénkítve.
A Prins Hendriklaan – on a Wilhelminapark környéken áll, teljesen kiríva a környezetéből. Szerencsétlen módon a ház elkészülte után közvetlen mellette egy felüljárót építettek, ezzel az épületet szinte bezárva egy lyukba, eltakarva. Emiatt majdnem lebontásra is került mert Rietveld szerint „elveszítette a funkcióját”, mivel pont a nyitott terek jellemzik. Végül a felüljáró alját a házhoz illő csempékkel- a tervező által megálmodott jellegzetes cikk-cakk szék motívumával díszítve- burkolták be, ezzel egyfajta kompromisszumot teremtve.
A ház látogatható, egyfajta múzeumként funkcionál de egyszerre legfeljebb 12 fő számára, ezért érdemes előzetesen bejelentkezni ha valaki kíváncsi rá.
2000. óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

ned Rietveldhuis

Folyt. köv. az utolsó résszel, hamarosan

Vera

 

https://nl.wikipedia.org/wiki/Lijst_van_Werelderfgoederen_in_Nederland

Szemben a viharral

vihar fiets

Múlt hét végén érkezett Hollandiába a Ciara vihar. Már jó előre ez folyt a csapból is, hogy jön, vigyázni kell, készüljön fel rá mindenki. Ez volt az első alkalom,  hogy az országban vihar nevet is kapott.
Persze a hollandokat sem kell félteni. Tengeri- tengerparti népként vihart is láttak már párszor, szél meg mindig van. Sőt, szerintem itt egy speciális szél fajta létezik: mindig és csakis kizárólag szemben fúj. Oké, néha- néha előfordul más is.

Még a kiköltözésünk utáni időszakban történt, hogy elmentünk felderíteni a környéket. Becéloztuk az egyik közeli kisvárost amire azt mondták, hogy érdemes megnézni és elindultunk. Persze bicajjal, azaz a párom biciklivel én meg bakfiets-szel, benne a kicsik.
(Bakfiets: olyasmit képzelj el mint régen a Bagaméri fagyis triciklije csak itt nem fagyi vagy elöl a puttonyban hanem gyerekek. Szuper.)
Nos, odafelé repesztettünk mint a gyorsvonat. Igazán élveztem, jól esett, a táj is szép volt, a városka is. Aztán derült ki, hogy miért is volt ennyire könnyű… Visszafelé erős ellenszelet fogtunk ki. Olyannyira, hogy helyet kellett cserélnem a párommal, én mentem az ő nagy biciklijével (alig ér le a pedálig a lábam, úgyhogy fel is borultam majdnem), ő meg tekert a bakfiets-szel. Viszont a szembeszéltől a kicsik nagyon átfagytak, végül sírva is fakadtak miatta. Aztán az ülésről lekuporodtak a padlóra, betekertük őket pléddel, így jöttünk haza. Útközben néztük, ahogy egy 12-14 körüli kissrác próbál tekerni az ellenszélben majd ahogy az energiája elfogyott leborította az út melletti csatorna partjára a bicaját és egyszerűen otthagyta, inkább ment tovább gyalog.
Gondolom otthon megkérte a családját, hogy menjenek vissza autóval. Vagy nem.

vihar Tegenwind-2

De a mostani viharra visszatérve:
Vasárnap délutánra érkezett meg. Eddigre egy jó humorú csapat megszervezte a VERSENYt, állítólag már hatodjára hasonló körülmények közt. A szervezet neve nagyjából ez lehet magyarul: Nemzeti Ellenszél-Kerékpáros Bajnokság, vagy Nemzeti Kerékpáros Bajnokság a viharral szemben, ami ugye 120-140 km/ órásra lett becsülve. Szabályok: hagyományos, azaz sebváltó nélküli, nem elektromos bicaj, csakis kontrafékkel. Helyszín a Oosterscheldekering árvízvédelmi rendszer. Nyolc és fél kilométeres táv egy gáton, azaz konkrétan a víz felett ahol semmi, de tényleg semmi védettség nincs. Oké, hogy Hollandia kerékpáros nemzet és még a király is bicajozik… De ez tényleg minden határon túlmegy.
Nem is tudom az indulók dilisek vagy hősök- mert voltak indulók, nem is kevesen. Körülbelül 300 ember vágott neki a távnak, nők, férfiak vegyesen. A legidősebb résztvevő ha jól emlékszem 70 feletti volt. A női győztes Lisa Scheenaard és a férfiak közül Max de Jong lett, mindketten a tavalyi versenynek is a győztesei  is voltak.

Lenn találhattok linkeket a versenyről, szerintem eszméletlen volt. (Az egyik angol, hátha valakinek az szerencsésebb. Érdekes pillanat amikor a szervező srácot a szél interjú közben majdnem elfújja. Oké, csak megtántorodik tőle.) A holland felvételen nem utolsósorban látható egy fal, rajta egy csomó odarögzített dologgal. Az ott szereplő felirat szerint ez a szél- odafújta- dolgok- fala, akinek valamijét a vihar elvitte a környéken az most kis szerencsével itt a falon megtalálhatja.
Úgy gondolom ez egy eléggé speciális példa arra, hogy a világ és ezen belül is Hollandia mennyire furcsa tud lenni, illetve némelyik embernek mennyire pihent- ám a fűtött, szélmentes szobából nézve- szórakoztató ötletei vannak. És hihetetlen, de van rá érdeklődő, sőt, résztvevők is!

Vera

NK tegenwindfietsen is buitenlands fenomeen dankzij Britse verslaggever

 

Holland Világörökségek az UNESCO listáján, 1. rész

ned stelling_van_amsterdam_4038

Hollandia és a hozzá tartozó szigetek (régi gyarmatok) területén is vannak csodálatos helyek amik rajta állnak az UNESCO Világörökségeinek listáján.

Mi a világörökség?

“A világörökség olyan kulturális és természeti örökség, amelyet pótolhatatlannak, egyedinek és az egész világ tulajdonának tekint és amelynek megőrzését nagy jelentőségűnek tekintik.”
Mint a gízai piramisok.  Vagy Budapesten az Andrássy út, Hősök tere és környéke. És persze a holland világörökség.

Ez utóbbiakat szeretném bemutatni, hátha valaki pont ettől kap kedvet a meglátogatásukhoz. Aki Hollandiában él annak nem is megoldhatatlan, a turisták számára pedig van minimum egy- kettő ami szinte kikerülhetetlen.
Jelenleg összesen tízen vannak, még több várólistán áll. Nyolcnak Hollandia ad otthont, egynek Curaçao, mint Hollandia önálló része, egy pedig közös Hollandia- Németország- Dánia trióval.
Az elsők:

-Schokland- sziget, egy sziget a szárazföldön.

ned Schokland

Ez kissé bizarrnak tűnhet de ez van. A legelső ami Hollandiában felkerült az UNESCO listájára. A terület egy sziget volt az ország északi részén, ahol az emberek főképp halászatból és tengerentúli kereskedelemből éltek. Schokland fontos hely volt a Zuiderzee- ben (zuid: dél, zee: tenger) történő szállításban. Az IJssel- folyó torkolatánál feküdt, forgalmas hajózási útvonalon. Viharok alatt a hajók itt kerestek menedéket, ezzel is fellendítve a kereskedelmet. Az erős viharok és rendszeres áradások miatt a sziget a tenger elleni folyamatos küzdelem jelképévé vált.
Schokland sokkal nagyobb volt a középkorban mint ma, de a heves viharok és áradások miatt a sziget egyre kisebb lett majd az 1825-ös árvíz az egész szigetet ellepte. Több mint két kilométer mélyen a part mentén sok minden elpusztult. A lakosok házaik padlására menekültek. Többen meghaltak, a házak megsemmisültek vagy megsérültek. Később az egész szigetet evakuálták, nem csak a víz betörései, hanem a beltenyészet és a szegénység miatt is: a halászat jövedelme már nem volt elég az életben maradásukhoz. Eztán már csak pár ember tartózkodott itt állandóan, emellett rendszeresen érkeztek idénymunkások: nádvágók vagy gátépítők, majd népszerű turisztikai célponttá vált.
Miután 1940- ben az északi gát készen lett és elzárta a tengert, a vizet pedig kipumpálták a területről
a sziget végül a szárazföldre került. Ezzel megkezdődött az a folyamat amit csak később vettek észre: a tőzeg a talaj alatt elkezdett kiszáradni, ezzel pedig nagyjából másfél métert süllyedt. A visszamentési munkálatok keretében elkezdtek bele vizet visszatölteni de a kiszáradt tőzeg ezt már nem volt képes felvenni, így most a még menthető részt próbálják eredeti állapotában fenntartani.
A terület körvonala még ma is élesen kirajzolódik és elkülönül a környező tájaktól. A hollandok szerint a lakosok még a mai is pontosan úgy élnek ott, mintha szigeten volnának.
A korábbi Schokland- sziget egy régészeti emlék tele ásványkincsekkel, egy hely a föld és a víz között, régi kultúrtörténettel és egyedülálló természettel. Már 10.000 évvel ezelőtt éltek itt emberek. Régészeti leletekben és műemlékekben gazdag.

ned vuurtoren-urk

A legismertebb nevezetesség itt talán Urk, egy régi halászfalu szintén évszázados történelemmel. Az emberek helyi dialektusban beszélnek, a kikötő és a sikátorok pedig egyedülállóak.
A műemlékek és a múzeum szintén megérnek egy látogatást.
Figyelem: a lakosok ugyan többek közt a turistákból élnek, ennek ellenére a páromat majdnem kizavarták a faluból amikor vasárnap ment és megpróbált fényképezni. A helyiek a vasárnapot nagyon- nagyon tiszteletben tartják, jobb, ha más napokra időzítitek a látogatást.


-Amszterdami csatornagyűrűk és erődök: De Stelling van Amsterdam

ned fort_ossenmarkt_weesp_03

1996. óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A három csatornagyűrű: a Herengracht, a Keizersgracht és a Prinsengracht a hozzá tartozó erődökkel eredetileg védelmi célokra épült. 1880- 1914 között készítették, célja az ellenség városon kívül tartása volt. A csatornák, gátak segítségével a környező földek elárasztásával szerették volna ezt elérni.
Mivel a talajra pont a benne és környezetében levő víz miatt nehézkes építeni ezért sok erőd
ma is magányosan, a házaktól távol áll. Ennek köszönhetően mára sok különleges növény és állatfajta él ott békében. Pont ezért számos erődöt a természetvédelem kezel.
Évente egy vagy több alkalommal sokukat
vezetett túrán meg  lehet nézni. Néhányat már másra is felhasználtak, például:

-Veldhuis erőd ma Légi Hadtörténeti Múzeum (1940–1945)
-Aalsmeer
erőd ma Légi Hadtörténeti és az ellenállás Múzeuma (1940–1945)

Más jelleggel:
-Muiden
erőd, ma étterem
-Nekkerweg Zuidoostbeemster-en,
mint wellness üdülő
-Kudelstaarti erőd, kikötő és kemping
működik benne
-Vijfhuizen erőd,
ez most művészeti stúdió
-Fort benoorden Purmerend- borkereskedelem és panzió

-Kinderdijk-elshouti malomrendszer- De Kinderdijkse molens

ned kinderdijk

19 csodaszép malom Dél- Hollandiában, Ablasserdam önkormányzatban. 1997. óta áll a Világörökségek listáján.
Céljuk a terület vízmentesítése volt. Az elsőket még a 10- 13. században építették. Jóval később, 1738 – 1740. közt készült a legtöbb, a ma itt álló és még működő malmok nagy része ebből az időszakból származik. 2008-ban a leromlott állapotú épületeket felújították- szerencsére nem mind szorult rá. A szélmalmok mellett a védett területen kerékpárút vezet.

A malomrendszer
makettjét Hágában a Madurodam parkban is felállították.

-Willemstad történelmi része, a belváros és a kikötő Curaçao- ban

ned Curacao_Willemstad_Handelskade1

Willemstad Curaçao és a Holland- Antillák fővárosa és a Kis- Antillák legnagyobb városa. A hollandos jellegű építészet miatt néha “a nyugati félteke Amszterdamának” hívják. Ez nagyon látványos de inkább portugál eredettel bír és sárga, piros illetve kék színekben pompázik. A város fontos látnivalója a 168 méter hosszú, fából készült Emma királynő komphíd.
A város Curaçao délkeleti oldalán található amely a Szent Anna- öblön keresztül a Karib-tengerhez kapcsolódik.
1997. óta áll az UNESCO listáján.

Folytatás később a többi Világörökségi helyszínnel.

Vera

https://nl.wikipedia.org/wiki/Lijst_van_Werelderfgoederen_in_Nederland

 

 

 



 

Biciklilopások a holland régiókban

IMG_20200203_140940

Érdekes cikket találtam a holland sajtóban, lerövidítve megosztanám itt magyarul.
A kerékpárlopások nagy részét sosem derítik fel Hollandiában. A statisztika szerint 2018-ban több,mint 68ezer biciklit loptak el mindössze nagyjából 2500 került meg. Ez nincs 4%.
Az önkormányzatok harminc százalékának a vizsgált 2016-2018-ig terjedő időszakában egyetlen kerékpárlopást sem sikerült felderíteni. Persze van olyan hely is ahol akár 25% is lehet a felderített esetek száma, azaz elégséges már, ha szimplán gyanúsított van.
A cikkben szereplő térképen ki tudjátok keresni, hogy melyik önkormányzat milyen hatásfokkal bír ezen a téren. Ha rányomtok a régióra kiírja az önkormányzat nevét és az adatokat is.

https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/nederland/artikel/4999926/diefstal-fiets-gestolen-politie-misdaad-oplossingspercentage

A legtöbb biciklilopás persze Amszterdamban (8800 ellopott kerékpárral) volt viszont ha figyelembe vesszük a település lakosainak számát akkor Utrecht áll a lista elején. Itt  ezer főre jutott 11.6  eset 2018-ban.

A mi önkormányzatunk adatai alapján abban az évben 35 eltulajdonított bicikli volt és az esetek 8,1 százalékában derítették fel a tettest.
Csak halkan, csendben jegyzem meg, rögtön le is kopogom: a mi településünkön még (eddig) mindig nyugodtan kinn lehet hagyni a megpakolt bicajokat az utcán, gyakran le sem zárom. Eddig, az eltelt évek alatt mindössze a biciklilámpám és pár gumipók tetszett meg valakinek. Igaz, annak sem örültem. De a környéki városokban: Sneekben és Heerenveenben láttam már a tolvajokra figyelmeztető táblákat.

IMG_20190823_141553

Vera

Legélhetőbb holland városok

Legelhetobb varos 2

Az egyik legnagyobb holland ingatlancég felmérést készített, hogy az országban hol élnek az emberek a legszívesebben- és persze hol nem.
Hollandiának 355 önkormányzata van, ebből csak a legnagyobbakat vették figyelembe ahol több, mint 50.000 lakos található. Ez 84 db.
A felmérésben többek közt a foglalkoztatást, gazdasági növekedést és ellátottságot vizsgálták. Emellett a lakhatást, helyi lakáspolitikát és az új lakások/ egyebek építésének lehetőségét. Összesen 32 szempontot vettek figyelembe.
A statisztika meglepetésekkel szolgál tekintve, hogy több kisebb település is áll rajta.
Természetesen (?) az első hely Amszterdamé 81%- kal. Persze, ott kiemelkedően sok az ipari- egyéb létesítmény, ezáltal is rengeteg munkalehetőség van ami hozza- húzza magával a többi mutatót. Ahol munka van oda özönlenek az emberek, ahol munka van ott van kereset, pénz, amit persze el is akarnak költeni: van vásárlóerő ami jó a piacnak. És így tovább, körbe-körbe.
Második Utrecht, hasonló okokból na meg jó fekvése és magasan képzett lakossága van (a statisztika szerint), 78%-kal áll holtversenyben Delft- tel. Ezután:
– Amersfoort, 75%
– Zwolle, 72%
– Almere, 70%
– Haarlemmermeer, 69%
– Arnhem, 69%
– Groningen, 69%
– Hága, 69%

A lista legalján Közép- Groningen áll 39%-kal, majd
Terneuzen 40%-kal
Hoogeveen 41%- kal
Súdwest- Fryslán 41% -kal és
Emmen a 80. helyen 42%- kal.

legelhetobb varosok1

Vera
https://woutervd.carto.com/viz/c327d802-f106-4adb-aa3f-2b7974aedba7/embed_map

https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/nederland/artikel/5009436/beste-slechtste-gemeente-wonen-ranglijst-jll?fbclid=IwAR3qu1OS0srxWTf8wVv3Zx8WjOVhPbdn-hoc38UDz52Jd7l_BoBEsSox4lM