Kiemelt

Múmiák a pincében, rejtélyekkel- Frízföldön

c9c91aa25d922596e983ec7858faaebd1249bcf5e6c803d0cea3a7808c60999b

Itt az éjszaka, nemrégiben teljesen besötétedett és (majdnem) egyedül vagyok…
Eljött az ideje, hogy nekiálljak az betervezett beszámolómnak a nemrégiben tett „felfedezésemről“ : a múmiákról a környéken. (Azt hiszem ma nem alszom… )
Nincs tévedés, ezek nem csak Egyiptomban a piramisokban vannak hanem a világ több táján, például Írországban, Kínában és más helyeken. Magyarországon is mert- természetesen- a magyarok semmiből sem maradhatnak ki. 🙂
De mivel most Hollandiában élek ezért a helyiekről szeretnék írni. Ők tőlünk nagyjából 20-25 kilométerre találhatóak.

19990201_1191115937660656_1873188742402445632_n

A 410. éves jubileumát tartja a Wiuwert- i templomban levő nemesi temetkezési hely ahol a mai napig is négy múmia található. Az egész hely misztikus és nincs rá magyarázat pontosan miért- hogyan is maradtak ezek fenn ennyire épen mivel nincsenek balzsamozva, csakis a természetes folyamatoknak köszönhető az állapotuk.
A helyet a Van Walta család építtette 1609- ben, az utolsó temetés 1705- ben történt.
1765- ben aztán egy javítás alatt a kíváncsi munkások egy szünetükben véletlenül rátaláltak a pincére, benne akkor még tizenegy tetemmel. Sokkba esve, pánikban rohantak ki. Az elhunytaknak akkor még a ruházatuk is megvolt, a bőrük úgy nézett ki mintha akkoriban lettek volna eltemetve. A napóleoni idők alatt vélhetően a francia katonák több dolgot tönkretettek- erről csak homályos elbeszélések maradtak fenn-, a ruhák eltűntek, tönkrementek, eztán csak a testek maradtak meg.
Hét múmiát Franekerbe szállítottak, hogy az egyetemen vizsgálják őket de idő közben tönkrementek, a maradványokat két lezárt koporsóban visszaszállították a templomba. Az egyik ezek közül eltűnt, feltételezések szerint Amerikába került- erre nincs bizonyíték.

1619156_515765908528999_1072248593_n

A Wiuwert- ben maradt négyből az egyik egy tizennégy éves lány volt aki tuberkulózisban (tbc) halt meg nagyjából 1610. körül; egy hölgy aki 1618. körül halt meg idős korában, nyugodtan; egy férfi akinek fájdalmas halála volt egy állkapocs- tályog miatt majd az utolsóként itt a pincében, 1705- ben eltemetett labadista aranyműves (Stellingwerf).

Hogy kik a labadisták?
Jean de Labadie 1610- ben született Franciaországban. A reformátusokkal szemben saját felekezetet alapított. Tanai miatt több helyről kitiltották. Legfőbb eszméje az volt, hogy míg az emberek nem érik el a szellemi újjászületést addig a keresztség felesleges, ezért elutasította a gyerekek keresztelését is. 1669- ben csatlakozott hozzá Anna Maria van Schurman (róla később bővebben). 1675- ben megvették a Van Walta- birtokot a szekta (labadista egyház) számára ahol önellátásra rendezkedtek be: saját cserzőüzemük, sörfőzdéjük, nyomdájuk, kórházuk és laboratóriumuk volt emellett naponta végezték egyházi szolgálataikat is.
Végül 1733- ben a felekezet pénze elfogyott, a birtokot eladták. Az új tulajdonosok földig rombolták, ezt követően a labadizmus is eltűnt.

MUMMIEKELDER

Anna Maria van Schurman az első nő aki egyetemen tanult Európában. 1678- ban halt meg Wiuwert- ben.
Tizenkét nyelven beszélt- írt, kitűnően festett, szobrászkodott emellett gravírozott és rovarszakértő/ tudós is volt. 1636- tól Utrecht- ben tanult keleti nyelveket és teológiát. 1669- ben csatlakozott Labadie- hez és annak halála után a csoport ‘ anyja ‘ lett.
Névtelenül temették el. Néhányak szerint a templom északi részén, némelyek szerint pedig a temetkezési pincében és ő is múmiává vált. Erre lehet igazolás egy elefántcsontból készített fogpótlás amit a pincében találtak és Anna Marie- nek tulajdonítják.
Egy tény: a jelenleg a temetkezési helyen található múmiák közül csak egy idős nő van de ő a szakértők szerint még 1618- ban lett eltemetve, míg Anna Marie 1678- ban hunyt el. Mivel a többi hat múmia pedig az idők folyamán eltűnt így nem megállapítható, hogy köztük volt- e.

Szerencsére A. M van Schurman- ról sok történet ismert, így ezekből a templom kiállításában, a karzaton is lelhettek fel újabbakat. Emellett a labadistákról és leghíresebb tagjaikról is lehet információkat találni.
A temetkezési pince nagy érdeklődésnek örvend, éves szinten nagyjából 10 ezer fő megy el a múmiákat megnézni Európából és távolabbról is. A honlapjukon megtalálható a nyitvatartásuk, áprilistól- októberig (októberben is) van lehetőség a látogatásra.

vlcsnap-2012-09-21-15h26m05s150

Vera

Mummiekelder

https://www.omropfryslan.nl/nieuws/57916-mummiekater-kelder-wiuwert

https://www.facebook.com/pg/mummiekelderwiuwert/photos/?ref=page_internal

Reklámok

Önkéntes munka, munkakedv és hasonló kellemességek

munka5
Helyi tapasztalatok, látott- hallott információk, illetve pici összehasonlítás az otthoni helyzettel.
Itt Hollandiában komoly hagyománya van, emiatt is rengetegen mennek vrijwilliger- nek, azaz önkéntes munkára. Ez sokféle lehet: van ismerősünk aki pénzügy- számviteli munkakörben dolgozik- ingyen, míg a hazai diplomáját itt honosítja- és vannak akik idősekkel mennek sétálni- rokkantkocsit tolni. Festeni, otthon segíteni, kinek mihez van kedve- energiája. Mindenki büszke rá és ez a jellegű önkéntes munka az önéletrajzokban is piros pont: enélkül (szerintük) akár kisebb is lehet az esélye annak, hogy valakit felvegyenek egy jó munkahelyre.
Ilyen segítők, vrijwilliger- ek sokan dolgoznak a betelepülőknek segítve: könyvtárban, egyesületeknél, még nyelviskolában is, mindenütt, ahol szükség van egy kis pluszra, például a nyelv tanulásában.  Gondoltam kis naivan: ez mūködhet példàul a szociális- kulturális részeken de máshol nem igazán.  Aztán mesélte az ismerõsöm a könyvelõs munkáját. Nem privát, hanem egy cégnél, fizetetlenül.
Másik oldal: sok munkahely egyszerűen nem akar fizetett munkaerőt amíg ingyen is talál. (Lásd Kivándorlás történetek 2- nél, korábban.) Úgy látom ez olyan fele- fele állapot, azaz van öt dolgozó fizetéssel és legalább ugyanannyi némely helyeken aki ‘csak’  dolgozik de pénz az ablakban…  Kissé a farkába harapott kígyó esete mert hiába szeretne valaki munkaviszonyt ha lehetőséget nem kap rá- mármint a fizetésre. Dolgozni azt lehet és legalább tapasztalatnak/ gyakorlatnak számít.
Amikor én egy idősek otthonába mentem be, hogy szívesen beszélgetnék az ottaniakkal- nekem nyelvgyakorlás, nekik program- akkor ezt is önkéntes munkának sorolták be. Szerintük ha rendszeresen, hetente többször akarok a gondozottjaikkal időt eltölteni akkor az foglalkozás, azaz munka. Ennél fogva engedély- és szerződésköteles- ez valahol érthető is.munka4Viszont ellentmondásos a helyzet: a hollandok sokan mennek önkéntesnek- én legalábbis itt lépten- nyomon találkozom velük- de ha tehetik nem mennek a fizetős, igazi munkahelyükön túlórázni. (Ez viszont nem saját tapasztalat hanem családon belüli.) Mivel anyagilag általában nem kényszerülnek rá ezért ha mód van rá inkább kihátrálnak alóla: ha nem kötelező bemenni akkor inkább a családjukkal töltik az idejüket. Igazuk is van…
És- a párom történetei alapján- biztosítanak helyet, hogy más odaférjen a  munkához. Ő úgy mesélte, hogy többször előfordult amikor megkérték a kollégák segíteni mert valamivel nem boldogultak aztán nyugodt lelkiismerettel hagyták ott és húztak el kávézni- mivel a probléma szerintük a másik segítségével meg is van oldva.
(Ezekkel együtt is szinte pontosan egy éve volt sztrájk a túlórák és alulfizetettség miatt az országban.)
Kivételek persze vannak. Én is tudok olyan személyről aki szinte benn él a munkahelyén, ő főnök, középvezető. Bemegy munkaidő előtt vagy után. Eleve tovább marad benn de még aztán is visszanéz- hétvégén is. Valószínűleg hamar megy még feljebb a ranglétrán.
Ilyen főnököm nekem is volt otthon, ő ha úgy hozta a helyzet bent aludt az irodájában a kanapén. Neki az volt a véleménye, hogy egy nő ha már három gyereke van nem megfelelő munkaerőnek és a lehető leghamarabb meg kell tőle szabadulni. Nekem addigra szintén megvolt a három csemete, ennek ellenére teljes lelki nyugalommal jegyezte meg- és nem rám gondolt, illetve nem nekem címezte. Mondjuk úgy, hogy cefet rosszul esett.
Ő is nő volt, mint az eddigi legprofibb vagy a legrosszabb főnököm is. Az utóbbinál történt, hogy a terhes kollegina a mosdóban lett rosszul, majdnem elvetélt. Kihívtuk a mentőt, a Vezető Asszony -csupa nagybetűvel írandó- pedig csak azzal volt elfoglalva, hogy neki most plusz munkája maradt a dolgozója után. Mivel a lánynak határozott időtartamú szerződése volt és akkortájt, még a kórházban töltött ideje körül járt le ezt nem is hosszabbították meg neki természetesen.munka1Ilyet már itt is láttam: a terhes nőt a holland cégtől is simán kirakták ahogy a fix idejű szerződése lejárt, eszük ágában sem volt hosszabbítani. Gondolom törvényesen de etikus-e?  :/
Egyébként Hollandiában előszeretettel írnak határozott időtartamú munkaszerződést amit vagy meghosszabbítanak vagy nem. (Most változik a szabályozás.) Határozatlan idejűt lehetőleg csak minél kevesebben kapnak, inkább a többszöri hosszabbítgatás megy ameddig csak a törvény engedi. Ennek a végén gyakran hiába jó és fontos az illető általában mennie kell, ezt eljátsszák a következő munkahelyén is és így tovább.
Talán emiatt is egy kisebb felmérés eredménye szerint a munkavállalók legkedveltebb része a munkaidőből (meglepetés!) a kávészünet- úgy gondolom ez Magyarországra is igaz.Egyébként általában a hollandok az otthoniakhoz képest lazábban veszik a munkát és nyugodtabbak is, talán mert kevésbé vannak széthajtva, illetve itt nem korbácsos hajcsárok állnak mögöttük- képletesen értve-, mint otthon. Ott volt olyan munkaközvetítő által másik munkahelyről érkezett csoport akik a feletteseiket csak szimplán kápónak hívták- ez eléggé  egyértelmű szemléltetése az alá- fölérendeltségi viszonynak és a vezetők emberségének azt hiszem. (Tudom, hogy nem mindenütt ilyen a helyzet, szerencsére.)

Sejtem, hogy itt is vannak emberevő vezetők de mi láttunk olyat is, hogy a főnöknek nem derogált az üzem területén seprűt ragadni ha épp más nem ért rá. Azt mondta ez természetes mert egymással- egymásért dolgoznak, ugyanazon a munkahelyen.

munka2

Na persze mindig lehet hallani a munkaközvetítős érdekességekről ahol feltámasztják a modern kori rabszolgaságot, (köztük van pár magyar is) aki fűt- fát ígér. Később pedig fizetés legfeljebb a minimálbérig de abból levonnak áfát, béfát, céfát. Kosztot, biztosítást, munkába járás költségét. Szállást ami papíron Hilton, gyakorlatban többen egy szobában, esetleg kulcs nélkül. Extra  azért jár mellé: háziállatot tarthatsz. Csótányt. Egeret. Ha valami nem tetszik költözz ki de azonnal, oldd meg. Pénzt pedig nem, vagy alig- alig kapsz mivel a sok levonás után örülhetsz ha nem te vagy az adósuk.
Állítólag ugyanez a helyzet némelyik kínai büfés munkával is. Szóval mielőtt valaki egy igen tetszetős hirdetésre kiutazna: nem árt alaposan utánanézni. – Ez  hál ‘Istennek nem saját tapasztalat volt, ezekbe a beszámolókba a neten, Facebookos csoportokban bárki belefuthat rendszeresen.

És mindenekelőtt: nyelvet tudni! Aki csak magyarul tud azt itt eladhatják a piacon egy kiló répáért.

Az is tény, hogy mindkét suliban ahol megfordulok külföldiek a takarítók. Nem hiszem, hogy ez negatív, szerintem ha valaki dolgozik az mindenképp becsülendő. Ez is egy nagyon fontos munka- láthatja bárki ha véletlenül egy koszos helységbe téved be. A takarítás rendkívüli fontosságát az augusztusi Pesten tartózkodásom alatt igencsak a  saját bőrömön tapasztaltam meg. Úgyhogy éljenek a takarítók! Is. Száz százalékosan komolyan gondolom. Meg mindenki más aki bármi értelmeset csinál. Az is aki ‘hátország’ a párja mellett: gyerekekkel foglalkozik, háztartást vezet.
Gondom a munka/ nem munka kérdéssel csak akkor volt amikor itt egy szintén külföldi (nem magyar) ismerős azt ecsetelte, hogy mehetne a férje dolgozni de ez nagyon nem jó: kevesebb összjövedelmük lesz mint most amíg csak a segélyt kapják. Ezért inkább nem menne… Jobb a segély. A családból senki sem dolgozik.
munka8

Egy másik hölgytől a külföldieknek indult nyelvcsoportunkban kérdezték:
” Dolgozol? -Nem. -Akkor a férjed dolgozik?- Nem, nincs párom, csak a gyerekeimmel vagyok. Ők középiskolába és egyetemre járnak.- Akkor munkát keresel?- Dehogy, kapok segélyt, amiatt ingyenes/ támogatott a suli, lakás, közlekedés, egyebek… Nem akarok dolgozni. ”

Szóval itt is van előny- hátrány egyaránt. Viszont nyugodtan össze lehet hasonlítani egy otthoni családot aki albérletben lakik vagy egy ittenit, szintén bérlakásban. Kissé más.

Vera

 

Kivándorlás történetek 3.

29345_125672267472522_3665490_n.jpg

Ez a sztori egy hölgyről szól aki családegyesítési tervekkel érkezett majd egyedül maradva ‘csakazértis’ megmutatta, hogy talpon lehet maradni egy idegen országban, anyukaként.

-2009- ben érkeztem Hollandiába a párom után a gyerekeinkkel- viszont mikor kijöttem akkor szembesülnöm kellett azzal, hogy egyedül fogok élni, egyedül fogok kinn maradni, mármint a párom nélkül mert ő addigra már másképp gondolta- eredetileg persze nem úgy lett volna. Akkor voltak a gyerekek 6, 17 és 18 évesek.

-Hova mentél? Mit kezdtél hirtelen magaddal- magatokkal egy idegen országban?
-Eredetileg egy kempingbe érkeztem. A kempinges nagymamájának volt egy picike háza mindjárt a tenger, a gát mellett amit ki tudtam venni, ahol a szél is fújt ki- be… Ők segítettek, nekem munkát, a gyerekeknek egyből iskolát kerestek. Mielőtt elkezdtem dolgozni a gyerekeknek már el volt intézve az iskola.

67401239_553591265175598_5808424908237045760_n

-Minden nyelvtudás nélkül? Hogyan sikerült?
-Nekem és a két nagynak volt egy kis angol tudásunk de tényleg csak nagyon kicsit tudtam beszélni. Viszont az a rész inkább németes volt tehát ezzel sem mentem sokra.
Mondták, hogy a munkaközvetítőnél kell regisztrálnom a szendvicsgyárba ahol van felvétel, emellett jelentkeztem a kagylófeldolgozóba is. 40- 50 km utazás után hajnal 3- tól 11- ig kagylót válogattam de úgy, hogy a zoknimból csavartam ki a vizet, folyt ki a csizmámból munka közben. Utána 12- kor kezdtem Leeuwardenben a szendvicsgyárban este 6- 7 óráig, mikor mennyi volt a munka. Majd mentem bevásárolni és haza a gyerekekhez. A fiam akkor nem dolgozott, vigyázott a két testvérére.

-Időközben te is eljöttél a kagylóválogatástól/ szendvicsgyárból.
-Igen. Két évet voltam a kagylógyárban. Addig foglalkoztatott az uitzendbureau, utána meg a cég nem vett át mert addigra átköltöztem egy másik faluba és messzebb voltunk.
Eztán megismerkedtem a párommal, ő 3 hónap múlva hozzám költözött. A munkaközvetítőnél bejelentettem, hogy van társam, emiatt hátrányba kerültem mert egy egyedülálló anya hamarabb kap munkát mint az, akinek párja van. Onnan, hogy kiderült nem vagyok egyedül kevesebb lehetőségem volt dolgozni. Szóval mivel ott lakott velem én elestem mindenféle támogatástól. Nem kaptam munkanélkülit, semmit, mert volt egy kereső. Itt éreztem egyfajta diszkriminációt.
Ahol laktunk az is kinn volt a világból, nehezítette a helyzetet. Plusz a nyelv… Amikor már jobb munkát szerettem volna, nem csak egy takarítóit hanem egy jobb állást akkor természetesen elvárták a jó nyelvtudást. Nekem meg a nyelvtanom nem megfelelő, nem elég egy irodai munkára ahol hivatalos leveleket, e- maileket kell írni. Iskolába járni nem tudtam mert az addig elmúlt két évem arról szólt, hogy hétfőtől- vasárnapig, a szombat kivételével dolgoztam. A gyerekek megsínylették, a két nagy nevelte a kicsit. A fiam eztán elment dolgozni. Onnantól még kevesebb segítségem volt.

Csilla 2

Közben a párom Magyarországon megkérte anyukámtól a kezem, a kislányom is a nevére vette 2013- ban. De itt Hollandiában mindig nevelőapa marad, akkor is ha elismerte őt. Még a mai napig is csak nevelőnek hívják hiába papír szerint is az apja. Ez nekünk fáj.

-Nem értem azok után, hogy a nevére vette.
-Itt csak a biológiai lehet egyedüli apa. Nem lehet már más.
Eztán 2014- ben megszületett a közös gyerekünk majd ez évben anyukám meghalt itt kinn, nálunk. Még látta a picit.
A terhességem, mivel úgy gondoltuk, hogy nem lehet gyerekünk nagy meglepetés volt. Mikor ő megszületett én két évig csak magyarul beszéltem hozzá, hogy azt is hallja. Magyar könyveket szereztem be, mondókákat, meséket mondtam. Meg lett beszélve, hogy egyik nap én olvasok nekik magyarul másnap az apja hollandul. Ez is más itt: úgy látom, hogy a holland apukák nagyon szeretik az esti meseolvasást. Tehát én magyarul, a párom hollandul beszélt hozzá. Most a kicsi mindent megért magyarul amit mondok neki de ezen a nyelven nem beszél csak annyit, hogy igen vagy nem.

-2009. novemberben jöttél ki. Most lesz 10 éve.
-Ez sokkoló… tényleg.

-Melyik nyelvet használjátok inkább?
-Mielőtt a férjemet megismertem csak magyarul szóltam a gyerekekhez de miután összejöttünk átváltottunk a hollandra ha ott volt, hogy ne legyen kirekesztve. Nem akartuk, hogy ne értse miről beszélünk. Megtanult pár magyar szót de inkább a szebb dolgokat, hogy tudjon nekem udvarolni. Mivel a lányom addigra a suliban felszedett már a nyelvből ő sokat beszélt vele hollandul. Így én is tanultam tőlük.

304436_473659389340473_72308117_n.jpg

-Mi volt ami itt először meghökkentett? Ami más?
– A kaja. Például a frikandelt én megfőztem először, azt hittem valami virsli. Átjött a szomszéd és ő mondta, hogy másképp kell. Aztán következő napon meghívott minket magához frikandelezni. Más amit nem ismertem az a nasi, a boerenkool, a bami, maatjes haring. Utóbbit ugyan kipróbáltam de nem szeretem. (Ezek holland és ‘ hollandosított ‘ kínai ételek.)
Az első évben voltam egy szülinapon, ott fura volt a haapjes (kicsi falatkák). Finom volt de azt gondoltam ott evés lesz és meglepődtem, hogy maximum csak kettőt illik enni. Én amikor csináltam bulit akkor meghívtam az ismerősöket, ők pedig el voltak ájulva tőle, hogy mennyi étel van ott… De nekem az a normális, nem a holland szokás szerinti.
Viszont például amikor itthon körömpörköltet főztem a párom azt hitte kutyakaja és oda is adta neki… Komolyan. Nem értette miért főztem a kutyának külön. De vannak különbségek, nem csak ételben.
Én megkaptam azt, hogy el kell felejtenem teljesen a kultúrát amit hoztam magammal ha már itt vagyok, szentestét, húsvétot. Meg miért van fülbevalója a kislányomnak mert itt az nem normális… ? Ha már Hollandiában született akkor csináljunk mindent teljesen ugyanúgy ahogy itt megszokott. Mert szerintük nem igazodom eléggé az helyi dolgokhoz.

-Ha már a párodnál tartottunk kérdeznék tőle is: egy holland férfi szerint mi a legnagyobb különbség a magyar- holland nők/ szokások közt?
(R) -Nos, a holland nők túl egyszerűek. Nem annyira tiszták és kedvesek mint a magyarok. Könnyebbek, egyszerűbbek a kaják, lazább a vendéglátás. Nincs tele az asztal. A hollandok inkább gyorsan vesznek valamit készen. Szeretnek főzés helyett shoppingolni, nem otthon ülni hanem inkább egy teraszon, kávézóban… nem gondoskodók annyira. A holland lányok inkább énközpontúak. Nem háziasak.
A magyar ételek finomabbak. Sokkal több a variáció. Emellett a magyarok kenyeret esznek kenyérrel és kenyeret főétellel- gulyással, paprikás krumplival. Ezt meg kellett szoknom de nem rossz.

12341254_1021065794599827_5526175662779130238_n.jpg

(Cs) -A holland férfiak néhány dologban sokkal jobbak mint a magyarok: itt sokat sétálnak a gyerekükkel, tolják babakocsival, mennek bevásárolni, olvasnak nekik. Amikor a párom először evett nálam utána bement elmosogatni a konyhába, én meg csak néztem, hogy mit akar? Az is teljesen normális neki, hogy összehajtogatja a ruhákat.
Más az is ha a szomszéd gyerekek hívják a kamasz lányom játszani akkor ő azt válaszolja nekik, hogy marad itthon, segíteni akar nekem (mivel időközben a nagyok már a saját életüket élik). És megkérdezik tőle, hogy miért kell neked segíteni? Azokat megcsinálja az anyukád. Ez is egy különbség. Itt nincsenek rászoktatva erre, miközben nekem már az 5 éves segít leöblíteni a tányérokat mert meg van tanítva rá.Úgy gondolom, hogy a gyereknek a szülő a példája, tőle tanul. Ha azt látja, hogy háziasnak kell lenni- az anyja süt, főz, mosogat, dolgozik ez nem lesz neki furcsa, neki mer állni később egyedül is egy sütit megcsinálni.
Még egy: az időpontra megbeszélése mindennek, előre betervezése a programoknak. Otthon nem volt ez de itt az emberek nagyon szervezettek. Múltkor meg voltunk hívva egy bulira, egy ismerős gyereke 14 éves lett. ‘ Holnap bulit tartunk du. 5-től, 8- ig. ‘ Pontosan meghatározott időről szól a meghívás. A vendégek kaptak hasábburgonyát, frikandelt és kész. Én ha meghívok valakit főzök ezer félét, különben attól tartok, hogy nem elég. Itt nem csinálnak nagy dolgot belőle. Sokkal egyszerűbb.

macs

– Köszönöm szépen és további sok sikert nektek!

Vera

Templomok újrahasznosítása Hollandiában- és másutt

templom 20190710holland-

Az utóbbi időkben a hívők száma drasztikusan csökken a világon, úgy Hollandiában is. Egyre több a kihasználatlan templom aminek a fenntartása még üresen is drága, ezért rengeteget- egyes források szerint minden harmadikat- vagy le kell bontani vagy más célra hasznosítani. Mivel ezek nagy része műemlék jellegű, szép épület a bontás mérhetetlen pazarlás volna. Az egyház- egyházak- más lehetőség híján értékesíteni próbálja őket: eladni vagy legalábbis kiadni.
Így van lehetősége bárkinek aki elég pénzzel rendelkezik templomot vásárolni lakásnak, irodának vagy bármilyen egyéb célra ami nem egyszer cseppet sem passzol (szerintem) a hely szelleméhez. Sajnos amikor a számlákat- adókat be kell fizetni ezt senki sem kérdezi meg ezért az elmúlt évtizedek során több, mint ezer templom lett bezárva- és még mennyit kell? A legtöbb más funkciót kapott és csak keveset kellett lebontani. Ez is egy előny, de mi is lett belőlük? Diákszálló, múzeum, edzőterem, szórakoztató – és sportközpont, stb.

templom st.Janos Utrecht-lakas

Az egyik példa Utrechtben található, közel 30 éve van más funkciója. A hívek elmaradása után volt bútorbolt, majd lakás. A kialakítás valóban szép- az már csak a saját véleményem, hogy mennyire illik egy (volt) templomba egy orrát túró ember festménye…?
Ebben a városban a Szent Katalin- székesegyház bezárásáról is folytak viták- ez egy XVI. századi gótikus katedrális. Magyar története is van: itt házasodott Apáczai Csere János. Nem tegnap.
Tervek szerint egy euróért vette volna meg az épületet egy helyi kolostormúzeum- Szent Katalin múzeumnak, ezzel legalább nagyjából megmaradna a vallási vonal- de a hívők kiharcolták, hogy eredeti funkciójában működjön tovább. A főegyházmegye szerint a környék kétszáz katolikus templomának tíz százalékát tudják fenntartani, a többi sorsa kétséges. Akár lehet belőlük Frankeinstein- bár is, ahogy máshol ez meg is történt már (Skócia, Edinburgh illetve Amerika).

templom 1 14Herbestemming_wonen_werken-project-23-Herbestemming.jpg.img

Kevésbé passzol a környezethez az Arnhemben levő Szent József-templom újrahasznosítása. Itt gördeszka- és BMX- parkot építettek. Új értelmezése a ‘ vonzzuk be a fiatalokat a templomba ‘ szlogennek.

templom 2 Arnhem 3144ff478994994f117d52ca663d0e3b

Az én kedvencem a Selexyz- könyvesbolt Maastricht-ban. A bolthálózat egy dominikánus templomban találta meg a legmegfelelőbb helyszínt a legújabb üzletükhöz- már ha egy XIII. századi műemlék újnak nevezhető. Funkcióját tekintve mindenképp. Innen barátaim küldtek képeket ahogy ott jártak. (Ide sajnos csak egy fér fel.)  Könyváruház és kávéház is található benne amit ők ki is próbáltak természetesen. Érthető módon a The Guardian megválasztotta a világ legszebb könyvesboltjának.
Nem mondom, hogy teljesen szuper itt/ ilyet látni de legalább kultúra… Valamiképp összefügg az eredeti céllal.
Mindenesetre sokkal jobb, mint Pesten (VIII.ker.) az a kápolna amiben már cirka 20 éve italkereskedés üzemelt. Nos, azt sokáig nem hittem el a saját szememnek pedig láttam eleget. Ilyenkor valóban nem tudom melyik jobb: bontani vagy felhasználni, teljesen más profillal?

templom 3 Beata kepe 65631970_10216849148475419_9131528713895149568_n

Szintén hasonló a helyzet ha egy korábbi közösségi helyet- értsd itt: templom- használnak fel más típusú közösségi házként. Ugyanazok az emberek akik korábban ott találkoztak ima közben, most ugyanúgy ott találkoznak csak épp beszélgetni, bulizni. Ezt valósítják meg Retranchement- ben, Hollandia legnyugatibb tengerparti falujában. Itt alapítványt hoztak létre, hogy meg tudják óvni az épületet: nem kifejezetten vallási célból hanem mint közösségi házat. Most férfikórus, kávéház, különféle klubok helyszíne, például itt tartanak karácsonyi vásárt és Télapó (Sinterklaas)- ünnepet is, közben pedig megtartották az épület eredeti külsejét.

templom Retranchement koffieconcert Nightshift 25.10.2015

A zaandijki templom is ugyanúgy néz ki kívülről mint korábban-  azon kívül, hogy felújították, mivel már alá kellett dúcolni, hogy a tető ne rogyjon be és az ablakok is ki voltak törve… Viszont belül immár teljesen más a kép: ugyan a falak, tetőszerkezet, díszes üvegek a régi kort idézik de benn mobil lakóegységeket építettek- afféle dobozokat-, ezeket önálló életre képes autista emberek számára adja ki az ezzel foglakozó szervezet.
A templom érdeklődők számára is látogatható- persze a lakásokon kívül.

Templom 5 PurePictures-ZaandijkerkerkNUNC18

Vagy Oostelbeers- ben, Noord-Brabant-ban (holland tartomány). Itt kávéház, diszkó, egyéb rendezvények vannak szervezve- megtartva. Saját Facebook- oldallal rendelkezik ami nem minden templomról mondható el-  tán egy kissé másként- és még Elvis is tiszteletét tette nemrégiben. Hacsak nem egy hasonmás… Erről kis videó van fenn az oldalukon.

templom De-Kerk-01-BOUWKUNST1

A lista nem véges, lehetne még sorolni csak nem fér ide. A felsoroltaknál hozzánk jóval közelebb, Frízföldön is van hasonló, például Terherne- ben is kereskedelmi célra használják az egyik templomot. Be még nem jutottam de busszal- autóval mellette elmenve az udvaron majd’ méteres műanyag dísz(?) nyulakat, kerti bútorokat, egyéb felszereléseket láttunk.

A hívők elmaradása, a templomok fenntartásának bonyolult helyzete ismerős más országokban, többek közt Angliában, Németországban, Spanyolországban és Amerikában is tehát Hollandia még csak véletlen sincs egyedül ezzel a problémával. Ha szeretnél egyet te is venni már találhatsz külön ezekre specializálódott ingatlanközvetítőket is. Sok sikert!

Templom3 Sportkathedraal-Gent

Vera
https://www.landelijkegilden.be/informeren/actualiteit/aftrap-kerk-als-dorpsknooppunt-braken

http://www.herbestemmingkerken.be/pages/default.aspx

https://www.facebook.com/dekerkoostelbeers

https://www.restauratiefonds.nl/inspiratie/herbestemming-van-kerk-naar-cultuurhuis

https://m.magyarnarancs.hu/lokal/a-mezeskalacs-hazak-ujrahasznositasa-114889?pageId=4

https://www.oranjefonds.nl/project/de-kerk-wordt-als-dorpshuis-weer-een-ontmoetingsplaats

https://www.groningerkerken.nl/nl/sogk/kerk-als-podium

Nyaralj Pesten (ágyi poloskákkal, koszban)- Tavaszmező utca

IMG_20190817_181607

Külföldön élőként eleve ritkábban jutunk haza Magyarországra. Ezek a vakációk borzasztóan fontosak: végre tudunk találkozni az otthon maradt családtagokkal, barátokkal. Eddig általában kisebb buktatókkal megúsztuk de az idei út szervezése már eleve döcögősen indult. (Lásd korábban: https://frizfold.wordpress.com/2019/07/12/szallas-anomaliak-budapesten/ )
Egyszerűen muszáj volt hazamenni így végül nem voltunk eléggé elővigyázatosak amikor rátaláltunk egy hostel- hálózatként hirdetett helyre.
Régebben pestiként már megismertük a környéket, így azzal sem volt különösebb problémánk, hogy a ‘ nyolcban ‘ van: ott is vannak pocsék és csodaszép helyek is, hasonlóképpen mint más részein a fővárosnak. Végre megvan a szállás, hurrá utazunk!
Na igen.
Első figyelmeztető jel:
Fizetni csakis készpénzben lehetett, több, mint ezer eurót… A kapott számlán nincs rajta a fizetett napok száma, sem korrekt bélyegző, aláírás.
Véletlen a visszajáró három euróból kettő eurót és egy száz forintost kaptunk vissza. Semmi gond, biztos elnézték a hölgyek… Üdvözlet itthon az első 5 percben.
Volt folytatólagos öt perc is: a sokk ahogy felértünk a helyhez amit kaptunk: fél méter átmérőjű porháló lógott a plafonról, a zuhanykabin pedig penészes. Kosz mindenhol. Ismeretlen eredetű jókora vöröses- ragacsos folt az egyik ágyneműtartó alól kibukkanva. Remélhetőleg  ‘csak’ vörösbor és nem vér vagy hasonló. Talán utóbbihoz kissé halvány.
Nyeltünk egy nagyot majd- mivel piszok fáradtan érkeztünk és nem volt más megoldás- maradtunk. (Sziget- fesztivál, Forma 1 és aug. 20. időszakban bonyolult hirtelen új szállást találni.)
Második ‘élmény’ :
Szemben a wc- vel az ajtófélfára kenve kb. másfél centire kiálló rászáradt kaki. Valaki jó csúcsosra odakente és otthagyta. A takarítók is- mint minden mást. Amit tudtam gyors megoldásként papírral letöröltem majd megkértem a recepción dolgozókat, hogy küldjék oda a takarítókat- ezt is és egyébként a szobákat is kitakarítani mert ez embertelen. Az ígéretet megkapva nyugodtan mentünk a dolgunkra majd este vissza: ugyanarra a látványra. Már kissé morcosan lementem ismét szólni: legyenek kedvesek valakit most azonnal küldeni legalább a kakit letakarítani, ezen kívül szeretnék kérni takarítóeszközöket mert gusztustalan a fürdőszoba. Mielőtt megmosakszunk szeretném elfogadhatóvá tenni (nehogy elkapjunk valamit vagy odaragadjunk). Kaptam is partvist, lapátot, felmosáshoz dolgokat- ezzel legalább a fürdéshez meg tudtam teremteni a normálisabb feltételeket. Én, mint vendég. Gyakorlott háziasszony vagyok de eltöltöttem vele három órát és elhasználtam nagyjából két liter fertőtlenítőszert. Nem én vagyok lassú: az állapotok voltak olyanok. ‘Dekorált’ ajtófélfa maradt mert azt már ne én… Különben is megvolt rá az eskü, hogy a reggeli takarításkor eltüntetik róla amit kell. Vajon mi várt ránk este? Lottót kellett volna vennem: széklet az ajtófélfán és mocsok ahol nem takarítottam még fel.
Két fokkal idegbetegebben leszáguldottam és megkértem a lenn ülő két hölgyeket, hogy valakit MOST AZONNAL szerezzenek aki letakarítja legalább a szart… (Bocs.) Egyikük némi hezitálás után úgy ahogy volt elegánsan felöltözve feljött és megtette amit kértem mert takarító épp nem volt. Akkor közölték, hogy míg a szobákban van lakó addig nincs benn semmi takarítás- gondolom biztonsági okokból… ? Ez némileg megmagyarázott pár dolgot. Azt mondjuk nem, hogy miért is kaptuk már eleve koszosan meg a helyet? Eszerint ELŐTTE sem volt takarítva, csak ágyneműhuzat cserélve. Az meg megint csak más kérdés, hogy mi lefoglaltuk a szállást két hétre: ezalatt SEMMIT sem akartak ott takarítani… ?
Másnap reggel kivételesen később indultunk ügyeket intézni/ egyéb dolgunkra ezért tovább maradtunk a szobákban. Egyszer csak kopogtak: egy nagyjából 13 évesnek látszó, intelligensnek tűnő fiatal barna lányka állt az ajtóban, mögötte két idősebb nő és pár kisgyerek, ránézésre a családtagjai. Mivel szóltak nekik, hogy ott a ‘ cucc ‘ amit le kell mosni, azért jöttek. De mivel már azon túl voltunk így megkértem őket, hogy legalább a kukát ürítsék ki. Kiderült, hogy nincs náluk bele zacskó, megígérték, hogy egyet oda fognak tenni nekünk a kilincsre, ezzel elmentek. Ugyanis a kukák ürítése sem tartozik az alkalmazottak feladatkörébe, az a vendégek dolga. Természetesen.
Gondolom nem lesz újdonság: kukazsákot sem kaptunk, sem aznap, sem később.
Ezután direkt figyeltem legalább a folyosón, közösségi területeken a tisztaságot: ez ott azt jelentette, hogy délelőtt megjelent az erre kinevezett személyzet, ezek körülbelül fele magyar, gondolom a környékről, a másik fele pedig ázsiai akik nem is beszéltek magyarul- legalábbis semmi erre utalót nem tapasztaltunk. A magyarok magukkal vittek jópár kisgyereket akiket ott neveltek- iskolai szünet lévén-, volt olyan alkalom amikor közülük egy nagyjából 5-7 éves kölök a hostel előtt cigizett. A takarítás kimerült annyiban, hogy fél méterenként húztak egy nedves csíkot a folyosón, előtte szerintem semmi felseprés nem volt mert a falak mellett ott maradt kupacokban a haj/ szőr/ döglött bogár amit a felmosófa odakotort.
Mivel kifogtuk az év talán legmelegebb napjait ezért a szobákban elviselhetetlen volt a hőmérséklet. A hely fel volt készülve: napi 600 forintért lehetett ventilátort bérelni de ez már csak apróság volt, fenn sem akadtunk rajta. Keveset voltunk ‘otthon’ ezért ezt is el tudtuk viselni.
A pontot az i-n végül az tette fel ahogy két napos távollét, éjszakázás (lakodalom) után visszaérkezve borzasztó kimerülten beájultunk az ágyba. Én ébredtem fel legelőbb. A szemem sarkából vettem észre a kislányom ágyán a mozgást: ÁGYI POLOSKA igyekezett fényes nappal a gyerekem felé. Eztán szétkaptam az ágyneműt és találtam még párat.
Szerencsére tudtam riadóztatni családtagot aki azonnal érkezett értünk, az összes cuccunk vákumzsákba és kukazsákokba került hirtelen. Borzasztó idegesen, remegve mentem le a recepcióra szólni- ott mindig huszonéves fiatalok, általában dekoratív lányok dolgoztak míg a háttérben a portán egy ‘komolyabb’ férfi figyelt, gondolom rájuk is vigyázva- mivel a lányok elmondása szerint az egész napjuk abból állt, hogy a panaszokat hallgatták a szobabérlőktől.
Visszakaptam a maradék éjjelekre járó bérleti díjat, pár bocsánatkérést és egy teljesen új, hitelesítetlen panaszkönyvet amin semmi bélyegző, egyéb… Mivel nem tehettem mást beleírtam ebbe nagyon röviden mi a gondom de valószínűnek tartom, hogy a következő nap a főnök röhögve bedobta a kukába és kipakolt egy újat…
Szóval némi figyelmeztetés: a nyolcadik kerületi Tavaszmező utca 13- ban aki teheti hagyja ki a hostelt.
Ugyanúgy figyeljen oda az aki ott kapott kollégiumi elhelyezést- mivel az épület iskolai időszakban az Óbudai Egyetem Kollégiumának (Hotel@BMF Diákotthon) bérleménye- hacsak nem szeretne ágyi poloskák közt aludni. Esetleg haza is vinni a szülőkhöz- családtagokhoz. (A tagkollégium- vezető számára küldtem e- mailt, hogy tudja mi a helyzet. ÁNTSZ- nek szintén. Remélem kezdenek is vele valamit.)
Mivel pont a Forma 1- Sziget fesztivál- augusztus 20. időszakában volt muszáj hazamennünk ezért már nem voltunk elég elővigyázatosak. Boldogok voltunk, hogy van szállás- ami a képek alapján normálisnak látszott, na meg egyetemi kollégiumként már csak elfogadható- gondoltam én kis naiv. Nem olvastuk el előtte a hely értékeléseit amit eddig még minden esetben megtettünk. Rá is fáztunk. Később ugyan kiművelődtük magunkat az oldalon, az értékelések olvasása közben már sírtunk- nevettünk de kissé későn.
Most van egy csomó érdekesebbnél- érdekesebb fotóm a helyről, pár maradandó ‘ emlékem ‘ és jókora csalódottság. (A fotók zömét ide nem akarom feltenni mert gusztustalan. A saját kis gyűjteményem díszei lesznek.)
Remélem más nem esik bele ebbe a csapdába. Sok sikert és örömet a hazalátogatáshoz mindenkinek!

IMG_20190816_200718

Vera