Hollandiában nem csak a megszokott turistalátványosságokat érdemes felkeresni. Az országban más, fura és varázslatos dolgok is találhatók.
Boszorkánymérleg, Utrecht tartomány, Oudewater
A helyi múzeumban található a mérleg, aminek segítségével a boszorkányüldözés ideje alatt, a XVI-XVII. században eldöntötték, hogy valaki boszorkány (mágiás)- e, vagy sem. Régen akit varázslással gyanúsítottak meg, az nemigen kerülhette el a máglyahalált. Oudewater-ben ennek kiderítésére egy egyszerű eszköz állt rendelkezésre.
V. Károly kegye jóvoltából, Európában egyedüliként megkapták a lehetőséget a ’tisztességes mérlegelésre‘. A mágiázással megvádolt embereket a ‘Heksenwaag-on’ (heksen: boszorkányok, mérleg: waag) mérték le. Ha normál testsúllyal rendelkeztek- azaz nem találtattak túl könnyűnek- elfogadták, hogy nem dolgoztak az ördögnek, vagy nem voltak boszorkányok.
A múzeum szeretné, ha az ouderwateri boszorkánymérleg felkerülne az Unesco Világörökség listájára. Most ennek folyamata zajlik. Szurkoljunk nekik, hogy Hollandia eggyel több világörökséggel büszkélkedhessen!
…
A holland Kreml, Noord- Holland tartomány, Winkel
Ger Leegwater, a már nyugdíjas bankár negyvenéves kora óta dolgozik azon, hogy a holland Kreml elkészüljön. A sok tornyos építmények együttese a kinézete miatt kapta meg a holland Kreml nevet. Leegwater építésüket a saját hátsó udvarán kezdte meg, amihez építési hulladékot, csempéket és szegélyköveket is felhasznált. Mindig azt, ami épp adódott. A legtöbb inspirációt az olasz és orosz barokk stílusból, illetve a mitológiából nyerte.
Fontosabb épületei:
– Mihály- kápolna
– ‘Zenefal’
– Amfiteátrum
– A Téli Palota
Szobrok:
– Szent Joris
– Mihály arkangyal
– Orfeusz
– Bacchus
…
Temetkezési múzeum, Amszterdam
”A ‘Tot Zover’ múzeum kiállítása szembesít minket az elmúlás aktív pillanataival. Egyfajta tükör, ami azt mutatja, hogy minden véges. Emiatt nem kell elszomorodni, mert az élet szüntelenül megy tovább”.
Egy a halálról és az életről szóló múzeum Amszterdam külső részén, ahol a kiállításról láthatóak a kinti régi temető fái és bokrai. Ha érdekelnek a különféle temetkezési szertartások, azok folyamatai és a történelmi korok hamvasztásai, ezt ne hagyd ki!
…
Teylers Múzeum, Haarlem
A ‘Múzeumok múzeuma‘ a muzeológia kezdeteire tekint vissza, emellett pedig érdekes ős- és tudománytörténeti gyűjteménnyel, illetve képtárral rendelkezik.
Névadója, egy gazdag mecénás hagyatékából létesült, aki a felvilágosodás híveként végrendeletében alapítványt hozott létre, hogy azzal a művészeteket és a tudományokat támogassa. Hagyatékának kezelői erre a célra a legjobbnak egy múzeum megalapítását találták.
1784-ben nyílt meg, ezzel Hollandia legrégebbi múzeuma. Haarlemben, a Spaarne mentén áll.
A múzeum egy csomó fosszíliával rendelkezik, ezek egyike ‘Az ember, aki látta Istent és tanúja volt az özönvíznek’ (Homo diluvii testis). Ez az egyik leghíresebb kövület, amit 1725-ben, egy németországi kőbányában találtak meg. Felfedezője, Johann Jakob Scheuchzer úgy vélte, hogy emberi maradványokra bukkant. Elméletét már kortársai közül is többen vitatták, mert a kövület csak nagyon felületesen hasonlított az emberre. Végül- miután vésővel megbontották- kiderült, hogy egyfajta óriás szalamandráról van szó, amik példányai Kínában és Japánban a mai napig is élnek.
A fosszíliákon kívül a kiállításokon még hangszerek, művészeti alkotások, könyvek, érmék és még sok egyéb is megtalálható.
…
Hunebedden- a megalitokból emelt sírkövek
A hunebedden, vagy a dolmenek kövekből emelt (valószínűsíthetően) sírok vagy szentélyek, amik két lapos, függőleges kövön álló, asztalszerű zárólapot tartanak. A nagy kövek közti réseket kisebbekkel töltötték ki. A köveket sokszor borították be földdel, de ez általában már eltűnt. Gyakran vették körül ‘koszorúkövekkel’, amiket a nagy kövek körül kerek, vagy ovális alakban helyeztek el.
A dolmenek alakja területenként vagy korszakonként eltért egymástól.
A dolmen név a kő + asztal szavakből alakulhatott ki, a hunebed pedig a Hūnen-ből, ami Szászország vagy Vesztfália neve volt.
Európa szerte több helyen megtalálhatók, többek közt Belgiumban, Németországban, Dániában, stb. Hollandiában főként Drenthében maradtak fenn. Ezek Kr. e. 3350- 3050. közt épülhettek.
Az országban összesen 54 dolmen áll. A többi az évszázadok során megsemmisülhetett, vagy köveiket más építkezésekhez használták fel, időnként pedig vallási, vagy ideológiai szempontok miatt pusztították el. Később gyakran simán ‘átkeresztelték’, azaz keresztet helyeztek el mellé, illetve kápolnaként használták, vagy beépítették egy templomba.
A holland dolmenek közül 52 Drenthe tartományban található. Ezeket Ambert van Giffen térképezte fel és adta meg nekik a most használatos számozást. A másik kettő Groningenben áll.
A történelem rajongóinak szinte kötelező!
A megmaradtak listája lenn, legutolsó linkként található meg.
A felsorolt helyekről elérhetőség, bővebb információk a lenti linkekben.
Vera
https://nl.wikipedia.org/wiki/Nederlands_Kremlin
https://www.kunsttuinnederlandskremlin.nl/informatie-kunsttuin-winkel
https://www.teylersmuseum.nl/nl/bezoek-het-museum
https://nl.wikipedia.org/wiki/Hunebed
https://nl.wikipedia.org/wiki/Lijst_van_hunebedden_in_Nederland
Frízföld és Hollandia blog 