Nem is olyan régen a higiénia és a saját wc még egyáltalán nem volt magától értetődő- vagy legalábbis nem ebben a formában. Hollandiában csak 1910- től kötelező a lakásokat külön WC-vel kell felszerelni, és csak 1965- től kellett az új építésű házakba fördőszobát készíteni.
Nov. 19. a WC Világnapja, amit először 2001-ben rendeztek meg. Célja az, hogy legalább egy napra felhívják a figyelmet a szennyvízkezelés és a higiénia fontosságára.
Hollandia és a higiénia- régen
Hollandia nem volt mindig ilyen szép és rendezett. A városok, falvak utcáit beborította a lovak és kutyák ürüléke, emellett – mint annyi más országban-, a vizet használták a hulladék eltüntetésére. Ide kerültek az emberi ‘melléktermékek’ is.
Az Amszterdamba látogatók mindig feljegyezték, hogy a helyiek házaikat gyönyörű tisztán tartják, de a vizeket gondolkodás nélkül szennyezik. Emiatt gyakran törtek ki fertőzések, például kolerajárvány.
A gazdagok hamar kitalálták, hogy hogyan tudják a bűzt és fertőzést legalább nyáron elkerülni: nyári lakot vásároltak és a jó időt ott töltötték, hogy élvezhessék a tiszta vizet és levegőt. Persze ez csak a jómódúaknak volt megoldás.
Másutt- pl. Den Helderben- az emberek nagydolgukat egyszerűen a tengerparton végezték, amit a dagály aztán elmosott. A dolgukat végzőket egy kis pénzért a járókelők kabátjukkal takarták.
Markenben pedig közös, nyilvános latrinákat használtak, így a hulladék és bűz csak egy helyben gyűlt.
Hordórendszer
Komoly előrehaladásnak számított, amikor elindították a hordórendszert. Ennek keretében az ürülékkel teli hordókat hetente, egy gyűjtőponton lehetett leadni, vagy a ‘strontkar’ szállította el őket. Ezek szagát persze már messziről is érezni lehetett. Gúnynevük Boldootkar lett, a Boldott kölnigyár után.
Az összegyűjtött ‘cuccot’ később műtrágyaként, a környékbeli termelőknek adták el.
Ennek köszönhetően a csatornák vizébe már kevesebb szennyeződés került, de a gyáraknak, parasztoknak és a vágóhidaknak köszönhetően a víz majdnem ugyanolyan minőségű maradt.
Erre csak a kiépített szennyvízhálózat jelentett megoldást.
Addig viszont a legtöbben csak egy vödröt használtak, amire az egész nagycsalád ‘rájárt’és a helyhiány miatt gyakran állt a konyhában.
Higiéniai forradalom
A 19. század közepe táján orvosok, mérnökök és egyéb köztisztviselők statisztikák segítségével vitát kezdeményeztek a betegségek és higiéniai lehetőségek hiányának kapcsolatáról. Keresték a lehetőségeket a hulladékártalmatlanítás más formájára és az ivóvízminőség javítására. Bár ezek működése kezdetben nem volt zökkenőmentes, pozitív hatásuk mégis drasztikus volt.
Ezzel az orvosok és mérnökök hatása a közegészségügyre és közszolgálati politikára megerősödött, így a közhigiéniai fejlesztéseket is ők kezdték irányítani.
A közegészségügyi statisztikákban már nem az volt a lényeges, hogy ki gazdag vagy ki szegény, csak a lényeg, így a járványok vagy a csecsemőhalandóság sem aszerint lett tárgyalva, hogy az ‘tipikus szegénybetegség’.
– Itt jön képbe a Hollandiában is dicsért magyar orvos, Semmelweis Ignác (áldassék a neve), aki kollégáit is kézmosásra és kézfertőtlenítésre szólította fel. Ez akkor nagy feltűnést és meg nem értést keltett.-
Amszterdam első szökőkútját 1853- ban létesítették, majd eztán a vízhálózatot szépen lassan kiterjesztették a lakóházakra és a cégekre is. Eztán sok szennyezett csatornát befedtek vagy betemettek.
Den Bosch-ban pedig, ahol most a városközpontot sétahajókról lehet megcsodálni, nem túl régen még nyílt csatorna állt, ami miatt gyakran elviselhetetlen volt a bűz. A helyzetet megoldó zárt csatornát csak a hetvenes évek elejére sikerült befejezni.
‘Igazi’ wc és a ‘wc bril’ (csúnya fordítással wc-szemüveg 🙂 , azaz ülőke)
Az ‘igazi’ wc a gazdagabbak ötletéből származik és kezdetben csakis számukra volt elérhető, mert ők engedhették meg maguknak ezt a luxust. Hamarosan viszont elindult a tömeggyártás is, ami által a középosztály is szanitereket tudott vásárolni.
Az első porceláncsészéket 1880. körül kezdték el használni, ezeket már rákötötték a vízvezetékekre, de még ülőkéjük nem volt. Ennek igénye csak a hideg, téli hónapokon merült fel, amikor sokan panaszkodtak hideg fenékre. Használatuk eztán vált általánossá.
Wc a konyhában
A vízhálózatot hamarosan több más városban is kiépítették és egyre több házat csatlakoztattak hozzá- többek közt a gazdasági válság okán, munkahelyteremtési céllal.
A régi házak szennyvízhálózatba való bekötésével betelepítették a saját wc- ket is. Ezek gyakran már meglevő szekrényekbe kerültek, de gyakran előfordult az is, hogy a konyhában kaptak helyet, mert a vízhálózat ott volt kiépítve.
A higiéniai termékekre egyre nagyobb lett a kereslet, Hollandiában több cég is csak ezekre szakosodott. Ilyen volt az amszterdami Van den Berg & Co, vagy a Firma Stokvis & Co és Peck & Co.
A holland piacra szánt termékeket gyakran ‘még hollandabbá’ tették, például Niagara helyett Amstel-nek hívták, esetleg ‘delfti kék’ motívumokkal díszítették.
Wc- papír:
A benti wc mellett már a hozzá tartozó papír is nélkülözhetetlenné vált. A boltokba a kifejezetten wc-papír először 1900. körül került, de ekkoriban azt még csak kevesen használták.
Ehelyett általában a régi újságpapír volt elterjedt (még sokkal korábban a szalma), amit a leporelló-szerű keményebb, szürke papír követett. A toalettpapír a hatvanas évektől kezdett el elterjedni.
Vera
https://geheugenvannederland.nl/thema/wonen/van-poepdoos-naar-wc/?fbclid=IwAR1ZZwnJjFNAz7nSI-ydbnHngldSPRImkcadj-bQPlc01y3ay5EOYQHaGOk
https://onh.nl/verhaal/vier-eeuwen-op-de-pot-van-open-riool-naar-porseleinen-troon?fbclid=IwAR0yeI5gFNUVJFOxc9KcyoN3upl3fNlIILSA1Ke8GPS2Wv1xLWtie6NHYMg
https://www.affairedeau.com/nl/service/badkamergeschiedenis/?fbclid=IwAR3o4Mh2XaVLhFXy0voijFu4sGBI0IThqQ3Ct3_M3K6tTCaRnYFhiow3Ibw
https://www.quest.nl/maatschappij/geschiedenis/a28783072/geschiedenis-van-de-keuken/?fbclid=IwAR2mYIfMIRM3oD98oXzTLx_rSXreiWuv7gJThLE0T30VNsIKmRGQR3_gv9M
Frízföld és Hollandia blog 