Amszterdam különlegességei: Macskahajó, MacskaKabinet és cicás kávézó

On május 22, 2023május 23, 2023 Szerző: Vera Taritt: Frízföld, holland, hollandiaMegjegyzés hozzáfűzése

Kis összefoglaló a cicák szerelmeseinek Amszterdamból, illetve Pestről.
Amszterdamról az embereknek sok minden eszébe juthat: érdeklődéstől függően a piros (kék) lámpás negyed, a legális fű, vagy épp a sajt- és virágpiac, illetve a múzeumok.
Persze ezek mellett ezernyi érdekesség van.

Amire nem sokan számítanának, az a macskahajó: egy, a csatornán lebegő menedékhely. Bár macskák esetében a víz a legutolsó hely ahol keresnénk őket, de a ‘Poezenboot’ területén otthonosan mozognak. A menhelyet még 1966-ban, Henriette van Weelde alapította a kóbor, beteg és magukra hagyott macsekok védelmére, de azóta hivatalos jótékonységi szervezetté vált.

Itt akár 50 cica is elfér, de az állandó létszám csak 14 körüli. Többen érkeznek egy állat befogadásának céljából, de sok turista is szívesen beugrik, hogy megsimogassa őket.
Több holland helyhez hasonlóan ez is adományokból tartja fenn magát. Ezt pl. azoknak az amszterdami macskáknak az ivartalanítására/ állatorvosi költségeire fordítják, ahol a gazdi azt nem engedheti meg magának.

Bár évente több száz cicát mentenek, de most a menhely léte került veszélybe. A hajó ugyanis teljesen elhasználódott és újra volna szükség. Emiatt gyűjtésbe kezdtek, hogy tudják folytatni a munkát és az elhanyagolt/ kidobott macskák számára egy jobb lehetőséget tudjanak biztosítani.

A gyűjtés linkjét itt találjátok (van lehetőség a Paypallos fizetésre is). Külön (lenn, piros) gombok vannak a berendezés, karanténszoba, fűtés és a ‘nem tudok választani, de segíteni szeretnék’ opciókra: https://www.denieuwepoezenboot.nl/
Esetleg itt: https://depoezenboot.nl/nl/doneren

Plakátokat itt tudtok letölteni, ha az akciót népszerűsítenétek:
https://www.denieuwepoezenboot.nl/wp-content/uploads/2023/05/actieposter-A4.pdf

A hajó előre meghatározott időpontokban látogatható, de foglalás szükséges.
Cím: De Poezenboot, 1015 AB Amszterdam, Singel 38. G.
www.depoezenboot.nl
Foglalás: https://depoezenboot.nl/nl/reserveren

A Macskakabinet, másik nevén az amszterdami macskamúzeum olyan egyedülálló intézmény, ahol csak cicákkal kapcsolatos alkotásokat találhattok. A főváros egyik legszebb helyén, egy tradicionális csatornaparti házban található meg. Az épületben a cicák szabadon grasszálhatnak és ott pihennek le, ahol épp a kedvük tartja.

A KattenKabinetet Bob Meijer alapította vörös cicája, John Pierpont Morgan emlékére.
Morgan minden jubileumi évére különleges szülinapi ajándékot kapott: az ötödikre Sandberg portrét, tizedikre egy róla készült bronzszobrot, amihez saját maga ült modellt. Ezt sajnos a Kattenkabinet nyitása előtt ellopták. Tizenötödikre ‘barátai és tisztelői’ egy könyvet készítettek, ‘Een hanige kat uit Toulouse en andere poezenkolder’ címmel.

A Herengrachton álló épületet 1667-ban építették, majd több tulajdonosváltás után a Stichting Herengracht 497 alapítvány kezére került, akik felújították, majd berendezték a KattenKabinet számára. A múzeum az első emeleten található. Öt szobából áll, amik maguk is megérik a látogatást.

Jegyek csak a weboldalon vásárolhatók, tehát ha meg szeretnétek nézni, tervezzetek előre. Weboldal: https://www.kattenkabinet.nl/
Lehet tárlatvezetést is kérni, ennek időtartama kedd 11-12.00.
Jelentkezés: https://tickets.kattenkabinet.nl/en/cattour/tickets
A KattenKabinetbe a múzeumkártya nem érvényes, de 12 éves kor alatt ingyenesen látogatható.

Ha már Amszterdam és macskák: cicabolondoknak szinte kötelező a Kattencafe Kopjes ‘macskakávézó’. Figyelem: a fogyasztáson kívül belépőjegy is van, amit a cicák gondozására fordítanak. Mivel népszerű, ha biztosra mennél ide is helyfoglalás szükséges.
Weboldal: https://www.kattencafekopjes.nl/
Foglalás: https://www.kattencafekopjes.nl/reserveren

Az ország további részein (ha a cikk még aktuális) itt találtok hasonló macskás kávézókat: https://www.dierenarts.nl/10-x-kattencafes-in-nederland/

Magyarként nem muszáj csak Hollandiában cicás helyet keresni: Budapesten, a Révay utcában is van Cat Café.
Ennek weboldala: http://catcafebudapest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/CatCafeBudapest/
A cicákat / ellátásukat/ kezelésüket itt is támogathatjátok, pl. a (magyar) adó 1 százalékával, vagy a Macskavilág Alapítvány számára történt befizetéssel. Ennek lehetőségeit is megtaláljátok az oldalukon.

Látogassátok meg mindet!

Vera

Noord- Holland lakóinak elege van az expatokból: ‘Elveszik a város lelkét’

On április 24, 2023április 24, 2023 Szerző: Vera Taritt: holland, hollandia, KözérdekűMegjegyzés hozzáfűzése

Érdekes cikk, nekünk, külföldről érkezőknek nehéz téma. Megosztom, mert biztos, hogy van mit okulni belőle. Itt és most kifejezetten a magasan képzett, jól megfizetett külföldi munkavállalókról van szó.
…
Sok amszterdaminak és Noord- Holland tartomány más lakójának teljesen elege van az ‘expatokból’, az elmúlt években Hollandiába érkező külföldi munkavállalókból.
Az NH és az AT5 olvasói közt végzett panelfelmérés azt mutatja, hogy a tartományban élők besokalltak az expatok számának növekedése miatt. A kérdőív szerint az újonnan érkezők ‘erős érzelemeket váltanak ki’. Időnként parazitáknak, vagy sorscsapásnak nevezik őket.

A harmadik, az Omroep Flevoland által készített közvélemény-kutatás szerint a megoldás az IJmeer másik oldalán lehet, mivel a flevolandiak a Noord-Holland tartomány lakosságával ellentétben ‘lelkesen üdvözlik a külföldi munkaerőt’. A flevolandi kérdőiív nagyjából 600 résztvevője a külföldi munkások érkezésére 7-8-as osztályzatot ad, szemben a másik tartomány 4-es értékelésével. (Az ezt nem értőknek: Hollandiában az osztályzás 10-ig terjed és 5,5 alatt minden elégtelennek számít.)

A következtetés: expat, költözz Flevolandba!

A nemzetközi ‘tudásmunkásokkal’ (ők főként tudományos háttérrel rendelkező munkavállalók, akik olyan munkát végeznek, ahol a tudás és a képzettség fontos követelmény) szembeni idegenkedés kezd személyes vonásokat felvenni. Ez látszik az AT5 kutatása alatti reakcióiból, amik a Metropoolregio Amsterdam (MRA) kérdésére érkeztek.
Itt azt kérdezték, hogy az MRA-nak segítenie kellene-e az expatok elterjedését a régióban. A két tartomány harminc önkormányzatának együttműködése pontosan azért jött létre, hogy közösen oldják meg például a turisták és a külföldi munkavállalók szétszóródását.

A város elhagyása
A kép kialakításához: az MRA 2,5 millió lakosából 304.000 külföldi állampolgár. Közülük közel százezer magasan képzett. Ők főleg Amszterdamban, emellett Amstelveenben, Haarlemben és Almereben laknak. A ‘metropoolregióban’ még 37.000 külföldi munkás és 16.300 menekült is él.

A Rabobank a múlt héten publikált egy vizsgálatot, amiből az tűnik ki, hogy Amszterdamban már csak az expatok találnak maguknak házakat.

Femke Halsema polgármester erre az AT5 egy műsorában reagált. Ebben az expatokra is rámutat és úgy véli, hogy azoknak változtatni kellene a viselkedésükön.
‘Ne ülj meg a ‘buborékodban’- értsd: saját körön belül, általában honfitársakkal körülvéve- és tedd oda magad a környéken.’
Azt mondja, hogy a nyelv megtanulása ‘erény’ kellene, hogy legyen.

Világváros
Az AT5 felmérés több mint 1700 amszterdami résztvevőjének válaszaiból az derül ki, hogy a világváros lakosságának gyakran gondjai vannak az újonnan érkezettekkel. Szerintük túl sokan vannak.
A válaszadók több mint 71 százaléka remélte, hogy a régióban való szóródás segítség lehet, de szavaik nem rejtik el érzéseiket.
‘Parazitáknak‘ nevezik őket, szerintük ‘kiszívják a város lelkét‘, akik ‘pár éven át kihasználják várost, felnyomják a lakásárkat majd ismét odébb állnak’.

‘Ez egy csapás. El velük. Ők a város számára egy sorscsapás, Amszterdamnak vissza kell adni a népi, szociális struktúráját ehelyett a Pokemon- zombik helyett, akik nem vesznek részt a társadalomban. Fehér fülhallgatókkal sétálgatnak az utcán, amin át az ügyfelekkel kommunikálnak. A jelenlétük miatt az összes jó bolt eltűnik és a helyüket túlárazott ‘yuppie- üzletek’ veszik át.’
(Yuppie: fiatal, gyermektelen személy, aki gyors karriert épít és exkluzív, trendi életmódot folytat.- https://www.encyclo.nl/begrip/yuppie)

‘Hagyd, hogy húzzanak vissza Hoofddorpba és add vissza Amszterdamot az amszterdamiaknak, akik már semmit sem engedhetnek meg maguknak.’

Múlt pénteken De Pijpban az Albert Cuypmarkt látogatói kevésbé élesen reagáltak, de itt is látható volt, hogy az expatok a mindennapi életben nagy, időnként negatív szerepet játszanak.
‘Mellettem, az alattam levő lakásban, kicsit odébb, szintén mellettem is ők laknak. Nem ismerem őket. Nem mutatkoznak be. Ha kérdezek valamit, csak azt hajtogatják: ‘I don’t know, i don’t know’.

Vajon az expatok mit csinálnak rosszul?
Azt hihetnéd, hogy remek, ha magasan képzett és jól kereső külföldi dolgozók érkeznek a város/ térség erősítésére.
A legtöbbször kijelentett és leginkább ismert ellenérzés az, hogy az expatoknak több a pénzük ingatlan vásárlására és ezzel ‘elrontják’ a lakáspiacot’.

Emellett ami haragot vált ki, az a külföldi munkavállalók által megkapható 30 százalékos adókedvezmény: bérük 30 százaléka után évekig nem kell adót fizetniük. Ez táplálja az érzést, hogy a kormány a külföldieket előnyben részesíti.
A kormány egyébként pont ennek a szabályozásnak a csökkentésén, vagy egyenesen az eltörlésén munkálkodik.

‘Amíg a legvastagabb pénztárca irányít, addig az expatok jönnek, hogy a házainkban éljenek’- reagált az egyik kérdezett.

Holland tudás nélkül
De van más is. Amszterdam arról beszél, hogy ez egy nemzetközi város, de sok megkérdezett feltűnőnek tartja, hogy a külföldi munkavállalók nem beszélnek hollandul és ‘elfordulnak a társadalomtól’, azaz nem integrálódnak.
‘A belvárosban már egész expat- gettók alakultak ki. Minden tisztelet mellett: megkeresik a pénzüket, de borzasztó keveset tesznek hozzá a városhoz, nem beszélnek hollandul és elvárják, hogy a helyi lakosság angolul beszéljen. Elveszik a város lelkét. Az önkormányzatnak szégyenleni kellene magát, hogy hagyja ezt megtörténni.’

Az expatok jelenléte néha feltűnően nagy, de a kérdezettek adnak enyhébb válaszokat is.
‘Sok expattal dolgozom együtt. Amszterdamban kezdenek, de ha tovább maradnak és gyermekük születik, a legtöbben átköltöznek Zaandamba, Almerebe , vagy Haarlembe. A fiatal, egyedülállókat nem fogod tudni rávenni, hogy elhagyják a várost. Ők nem csak a munka miatt érkeznek Amszterdamba, hanem magáért a városért is.’

Egy másik rámutat, hogy az expatok bizonyos feltételek esetén szívesen kültöznek Flevolandba. Ott még van ‘tér’.
‘Úgy gondolom, hogy az expatok is Amszterdamban szeretnének lakni és nem szétszóródni, de szerintem nagyobb esély van az ő elterjedésükre, mint a turisták esetén. Ha Amszterdam környékén nagy házak épülnének, az expatok esetleg szívesen ingáznának.’

Flevolandba
Noord- Hollandban az expatokkal szemben a ‘szeretem/utálom’ kapcsolat áll fenn, de Flevolandban nyitott ajtókkal várják őket.
‘Hadd jöjjenek’- ez a konklúzió a kérdőív 600 résztvevőjének válaszai alapján. Az amszterdamival ellentétben itt feltűnően sok pozitív hang található.
‘Az expatok érkezése gazdagít minket. Itt sok van közülük és ez jól bevált.’ ‘Szükségünk van rájuk a munkában. Jó, hogy akarnak jönni.’
Egy harmadik résztvevő szerint: ‘az expatok érkezése a régiónknak nagyobb hírnevet hoz.’

Gondok itt is vannak. A legnagyobb persze a lakáspiac.
‘Lenyúlják az otthonokat, nagyon magas bérleti díjat fizetnek és nem beszélnek hollandul. Ez nem felel meg a kölcsönös szolidaritásnak.’ Ezek az érvek ugyanazok, mint amit az amszterdamiak is mondanak.

Integráció
Feltűnő, hogy a beilleszkedés és a holland nyelv hiánya Almereben és Lelystadban is nyugtalanságot okoz.
‘Kismama- segítőként dolgoztam expatoknál. Alig van kapcsolatuk Hollandiával, nem kell megtanulniuk a nyelvet. A gyerekeik a napköziben tanulnak hollandul.’

Néhány megkérdezettnek a helyzetről borús képe alakult ki:
‘Fennáll a veszélye, hogy az expatok arroganciája miatt a saját nyelvünket alárendeljük az angolnak, mert ők nem hajlandóak hollandul megtanulni. Gusztustalan, hogy a saját anyanyelvünket ennyire slendriánul kezeljük és elfogadjuk, hogy mindenki angolul beszél.’

https://www.nhnieuws.nl/nieuws/317902/opvallende-expat-haat-in-en-om-amsterdam-in-flevoland-verrijken-ze-ons-bestaan?fbclid=IwAR1HG7Dh0xZlmLP8-qgYXp_ie1XVR-LYuAh12Q1YadQIiQXVUxu8uAU09nE

https://www.at5.nl/artikelen/220115/noord-hollanders-klaar-met-expats-ze-halen-de-ziel-uit-de-stad

https://www.parool.nl/amsterdam/de-stad-internationaliseert-maar-nieuwe-migranten-mengen-moeizaam-met-amsterdammers-de-expat-is-een-fijne-zondebok~b99308b5/

https://www.destadamsterdam.nu/amsterdam/expats/

https://www.parool.nl/columns-opinie/opinie-spreid-expats-net-als-toeristen-over-de-provincie~b11fe5a3/

https://www.duic.nl/algemeen/nieuwe-groeicijfers-utrecht-meer-dan-10-000-immigranten-kwamen-in-2022-naar-de-stad/

A fenti cikkre érkezett Facebbok-reakciókat itt találhatjátok:
https://www.facebook.com/NHnieuws/posts/pfbid02YjYhX5f5XBjDxaGbJY1bFUe8YHJJQm7rZAVrnEwLMvGbtjeFn8pKJTzhFrhNTWaHl

Vera

Mike Tyson Amszterdamban nyit coffeeshopot

On március 30, 2023 Szerző: Vera Taritt: holland, hollandiaMegjegyzés hozzáfűzése

A box rajongóinak (is):
Mike Tyson Amszterdamban nyit coffeeshopot. Az ebben nem járatosaknak: koffiehuis a kávézó, a coffeeshop a legális fűvásárolás/ fogyasztás otthona.
Az 56 éves Tyson – aki egyébként maga sem vet meg egy jointot- azt mondja, hogy ezzel egy álma válik valóra.

Az új üzlet neve Coffeeshop Tyson 2.0.
A sajtóközleményben a háromszoros bajnok ezt közölte:
‘A rajongók itt évezni tudják a kedvenc termékeimet. Ezeket mindet kipróbáltam és leteszteltem. Már alig várom, hogy a legnagyobb kedvencek közül néhányat Európával is megosszak.’

Iron Mike-ról köztudott, hogy már évek óta használ marihuánát/ füvet, ahogy mondja a ‘kopások és elhasználódás miatt’.

‘Már több mint húsz éve a legmagasabb szinten boxolok. Ezek használatáb az idegeimet megnyugtatni és többek közt két műtét fájdalmainak eltüntetésére kezdtem’- mondta korábban.

Tyson öt éve Californië City-ben már nyitott egy kannabiszfarmot. Ebben az államban már 1998. óta engedélyezett a marihuána egészségügyi célra történő használata. 2018. óta pedig rekreációs célokra is legális.

Hollandiában már 1976. óta legális egy kis mennyiségű fű birtoklása.
Az idei évtől viszont az amszterdami belvárosban az utcai használatát betiltották.

Egyébként a boxlegenda nem az első, aki e füstölhető növényekkel bizniszel. Floyd Landis egykori kerékpáros Coloradóban már 2016. óta árusít kannabiszos termékeket.

Mike Tyson boxkarrierje alatt háromszor nyerte el a nehézsúlyúak világbajnoki címét. Főleg 1997-es, legendás harcáról lett ismert, amikor egy darabkát leharapott ellenfele, Evander Holyfield füléből. Pályafutása után nemi erőszak miatt börtönbüntetésre ítélték.

– A Telegraaf cikkének fordítása, érdekességképp. –
Vera

Forrás:
https://www.telegraaf.nl/nieuws/316891422/oud-bokser-mike-tyson-56-opent-coffeeshop-in-amsterdam?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=seeding-telegraaf&fbclid=IwAR1F3KkJkfzd-miXoCDYJ3yF2SXc6XjDDphDVaaLabSYAzNPZpivbY7VSEk

Kígyók Hollandiában: kidobott boa és a helyi fajok segítése

On március 20, 2023március 20, 2023 Szerző: Vera Taritt: Frízföld, holland, hollandiaMegjegyzés hozzáfűzése

Pár napja egy sétáló egy két méteres óriáskígyót talált a falunk melletti erdőben.
Tekintve, hogy Hollandia nem a trópusokon fekszik, ez jókora meglepetés lehetett, úgyhogy persze azonnal bekerült az újságokba. Szegény boának pechje volt: bár szinte az egész tél viszonylag magas hőmérsékleten telt, pont ezeken a márciusi napokon fagyos idő és havazás volt. Ezt a kígyó nem élte túl, pedig korábbi ‘szerető gazdija’ az erdőben hagyása előtt még gondoskodón meg is etette.

A kidobott házikedvencekről szóló hír viszonylag gyakran előfordul, éves szinten 5-6 alkalommal vannak hírek kihajított kígyóról is. Ennek általában a megtaláló nem igazán örül akkor sem, ha ezek az állatok rendszerint nem mérgesek. De ritkán talál rájuk szakértő, tehát ezt már csak az utólagos vizsgálat szokta kideríteni, gyakran túl későn.
Az is igaz, hogy ha az én családom közelében bukkanna fel, én sem reagálnék kedvezően.

Hollandiának persze megvannak a maga kígyói, köztük mérges és nem mérges fajta is. Az egyetlen veszélyes az otthon is (ritkán) megtalálható vipera. Felismerhető a hátán levő jellegzetes cikkcakkos mintáról (a nőstényeké kevésbé kivehető), illetve háromszögletű fejükről és rés alakú pupillájukról (a másik két fajtának kerek pupillája van).
A szakértők szerint nem támad, csak ha veszélyben érzi magát, tehát ha találkozol vele, hagyd békén. Egyébként ez minden vadállatra igaz: ne piszkáld! Marással kapcsolatos teendőkről a RAVON weboldalán olvashatsz: https://www.ravon.nl/Helpdesk/adderbeten
Viperával Frízföld és Drenthe határvidékén, a Veluwe, Overijssel és a Meinweg területén futhattok össze.

A másik kettő a vízi- és a rézsikló- az utóbbit itt sima kígyónak nevezik. Ezek nem mérgezőek és az emberre veszélytelenek.
A rézsikló jellemzői a barna- szürkésbarna szín, sima pikkelyek, hátán és farkán a sötét foltok sora- ez nem egybefüggő cikkcakk, mint a viperánál. Szeme sárga, kerek pupillájú, fejformája tojásdad. Mérete általában 60-75, max. 90 centiméter.
Európában, Ázsiában és a Közel- Keleten is megél, de veszélyeztetett, védett faj. Befogása, megölése tilos. Valószínű nem nagyon fogtok vele összefutni, mert kevés van belőle, emellett rejtőzködő életmódot folytat.

A leginkább látható, de mostanra már így is nagyon megritkult fajta a vízisikló. Korábban elég sok volt belőle, viszont a tanyasi állattartás megváltoztatásával ezek is szinte eltűntek. Most mesterségesen próbálnak a számukra megfelelő körülményeket létrehozni, hogy számuk növekedésnek induljon.

A faj leginkább a feje mögötti sárga és fekete foltjairól ismerhető fel. Hollandia legnagyobb kígyója, akár 120 centiméteres is lehet. Elvileg még akkor sem harap, ha megfogják: ekkor halottnak tetteti magát és a hátára fordul, illetve egy rendkívül büdös anyagot áraszt magából.

Az országban fő populációi az IJsselmeer körül, Noord- Holland, Utrecht, Glederland, Overijssel, Drenthe és Friesland területén találhatók meg.
Státusza: sebezhető, törvény által védett.

Pár évtizede a trágya és komposzthalmok a siklók szaporodásához tökéletes helyet kínáltak. Itt helyezték el a tojásaikat, amik kikelését segítette a bomlás hatására felszabaduló hő, emiatt a vizek menti tanyák közelében mindig sokat lehetett találni belőlük.
Mostanra a szokások változásával ezek a halmok jórészt eltűntek, így megszűnt a tökéletes hely is, pedig a siklók fontos indikátorok: jelenlétük a természet egyensúlyát is jelzi.

Most Hollandiában, az Achterhoek-ban mesterségesen hoznak létre olyan halmokat, ahová a kígyó lerakhatja a tojásait, hogy ezzel segítsék a területre való visszatérésüket.
Ezek a kupacok többek közt ágakból és trágyából állnak. A terv szerint évről évre egyre messzebbre tesznek le ilyen ‘melegágyakat’, hogy ezzel megnöveljék a kígyók életterét is.
A mellékelt videóban (legelső link, cikk alja) látható, ahogyan az önkéntesek a kupacokat feltúrják, hogy megtalálják a kikelt tojásokat. Az idei számláláson több mint 260 darabot számoltak össze. Úgy néz ki, hogy az ötlet működik.

Az amszterdamiak örömére: egy 2019-es cikk szerint a fővárosban és környékén összesen több mint háromezer tojást találtak, tehát kígyóval nem csak vidéken találkozhattok.

Vera

https://www.gld.nl/nieuws/7903107/ringslang-maakt-comeback-met-hulp-van-vrijwilligers?utm_medium=Social%20media&utm_campaign=Facebook&utm_term=omroep%20gelderland&utm_content=artikel&at_medium=Social%20media&at_campaign=Facebook

https://www.wandel.nl/routes/wandelen-langs-de-slangen-van-nederland/

https://natuurwijzer.naturalis.nl/leerobjecten/slangen-in-nederland?gclid=CjwKCAjwiOCgBhAgEiwAjv5whA6Hf1ITOXuy2aMfYtvkABEiKsiANc2JLSdLr8MF2Owuge19h-fOBBoCMXMQAvD_BwE

https://hilmarderksen.nl/dieren/ringslang/

https://www.parool.nl/amsterdam/vrijwilligers-tellen-eieren-van-ringslangen-in-amsterdam~bd33d809/?referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2F

Unesco Világörökség és a tájra gyakorolt hatása

On február 5, 2023 Szerző: Vera Taritt: Frízföld, holland, hollandia, TermészetMegjegyzés hozzáfűzése

A napokban a környékbeli térkép nézegetése közben a szemembe ötlött a táj egy különleges részlete: kissé a fésűre hasonlító, csíkos terület. Víz, föld, víz, föld, víz, föld, vékony csíkokban, sűrűn egymás után.
Nem gondoltam volna, hogy ennek magyarázatára egy Bálint gazda oldalára feltett cikkben találok rá.
Ott ugyanis illusztrációként hasonló tájról készült fényképeket használtak, amik nyomán azonnal utána is néztem, hogy ugyanarról van-e szó. Nos, igen: ez a tőzegkitermelés öröksége.

Errefelé- értsd: észak, most épp Drenthe és Groningen határvonaláról lesz szó-, réges-régen mocsár volt. Az évezredek alatt itt vastag réget tőzeg rakódott le. Ennek kitermelését jó háromszáz évig végezték, ami a táj drasztikus megváltozásával járt.
A felső talajréteg jószerint leszedésre került, a mocsárra jellemző, néha csak itt megtalálható növények közül sok eltűnt. A mocsárból egymással párhuzamos vízrendszerek lettek, mellettük egy- egy hosszú partszakasz. Víz, egy csík föld, majd ismét.

A tőzegkitermelésnek két fajtája volt. Itt előbb a talajba leásva meghatározták a tőzeg mélységét, a vízfolyás irányát, majd a területet 100 méter széles parcellákra, eztán pedig a kitermelés helyét árkokkal kijelölt mezőkre osztották fel. Utána hosszú időre, néha tíz évre is békén hagyták, hogy a talaj fokozatosan elveszítse víztartalmát. A tényleges munkának csak eztán álltak neki.

A kitermelésnek a mérővonalak mindkét oldalán, kétszáz méter hosszan, 4,5 méter szélességben kezdtek neki. A használhatatlannak ítélt felső réteg, a ‘bolster’ nagyjából egy méter mélységig szétdarabolásra került. Ezt az anyagot a rakodóterületen szórták szét. Ennek eltávolítása után kezdődhetett meg az valós kitermelés. A bolster leszedése után kivágták alóla a tőzeget, ami létrehozta a ‘splitting-et’, egy, a homokos talajig mélyedő hasadékot. Innen már lehetőség nyílt az ásásra és tárolásra.
Ezt szélesítették mindkét oldalon tovább.

A tőzeg kitermelésével új vízfolyások kiásására volt szükség, hogy azon az anyagot el tudják szállítani. Ezek kivájása a tőzegszezon (kb. március- június) után jöhetett. Itt minden egyes nap új gátat kellett kiépíteni. A vizet kézi erővel pumpálták ki.
Egy ilyen vízfolyás 7,5 méter széles és 1,8 méter mély volt. Végül ezek az árkok három évszázad alatt egy bonyolult, finom vonalú rendszert alakítottak ki.

A munkát egy-egy 6-9 főből álló csapat végezte. Egy csinálta az elővágást, majd a felvágott tőzeget más talicskára tette, amit a lerakó területre vittek (talicskánként kb. 70 kiló) és lepakolták úgy, hogy az oldalukat egy másik kockához illesztették. Ezeket megtaposták, illetve néha megforgatták. Végül magas, hézagos halmokba rakták, hogy még inkább ki tudjanak száradni.

Az elszállítás csak eztán következett. Amikor a fő vízfolyás elkészült, képbe kerülhettek a tőzeghajósok, akik a téglákat elszállították. Ők ezeket általában tjalk-kal ((belföldi vizeken használatos teherszállító hajó) és halászhajókkal (pl. bolschepen) vitték tovább. Ebbe a folyamatba a munkások a családjukat is bevonták.
A téglákat felvitték a hajó rakterébe, ahol óvatosan egymásra fektették őket. Ebben főleg a nők bizonyultak ügyesnek.

Ezeket a kész tőzegtéglákat az energiaszegény időszakban fűtésre használták, mind az iparban, mind a háztartásokban.

Többek közt ennek állít emléket az UNESCO világörökségek közé beválasztott De Hondsrug Unesco Global Geopark.

A Hondsrug Hollandia egyetlen Global Geoparkja, az UNESCO világörökségek része
A geopark olyan terület, ahol a geológiai örökséget és a nemzeti értékkel bíró tájat kiemelten kezelik. Itt a természetvédelem, oktatás, illetve a fenntartható fejlődés játszik szerepet.
A Hondensrug egy geológiai, ökológiai és kulturális szempontból is egyedülálló terület. Egy hatalmas jégtömeg alakította ki úgy 150.000 évvel ezelőtt, ami a sík tájból dombokat, völgyeket és patakokat alkotott. Területén dolmeneket, temetkezési halmokat és szekerek nyomait találhatjuk, keleti oldalán tőzegkitermeléssel foglalkozó kolóniák keletkeztek.

A térképen a kitermelésnek egy csomó település a mai napig is őrzi az emlékét: Heerenveen, Hoogeveen, Klazienaveen, Veendam, Veenhuizen, stb. Sokan már utána sem gondolnak, hogy mi a név eredete (többek közt eddig én sem, pedig elvileg tudtam, mit jelent). A ‘veen’ jelentése ugyanis láp, vagy tőzeg.

A tőzeget már réges-régóta használják. Most is.
Ez valójában a mocsaras területeken található, lebomlóban levő növényi maradványokból és szerves anyagokból áll. Régen tüzelőként hasznosították, mostanra inkább a kertészet használja fel.

Végül megtalálták a felhasználási (eladási) lehetőséget a korábban hulladékként félredobott felső talajréteg (lásd fenn: bolster) számára is: felfedezték, hogy jó a vízmegkötő képessége, ezért alomként lett keresett. Többek közt a lovak alá, szalma helyett vették igénybe.

Másutt, mint Amszterdam környékén is, másfajta módszert használtak. Itt a tőzeget kotrással szedték ki a vízből, majd egy plusz deszkatalppal ellátott fapapccsal megtaposták, szárították, formázták. Ez is mély árokrendszerek kialakulásához vezetett, amik egyre szélesedtek, míg a mellettük levő földcsík egyre keskenyebb lett. Az erózió pedig még tovább rombolta. Későbbi hatásai most a tájon hol jobban, hol kevésbé láthatók.
Ez most, turistaként, vagy légi felvételről nagyon szép és sokakat vonz. Ez idő tájt sokan érkeznek a vizek melletti vakációs házikókba, rekreációs és horgászati céllal.

A másik oldala- mindig van másik oldal- a természetet károsító hatás, ahogy már szó is volt róla.
Az ilyen jellegű tájformálás, mocsárlecsapolás, talaj felső részének lenyúzása komoly hatásokkal jár. Persze fontos volt. Az emberek (valamelyes, igencsak soványka, épp csak éhenhaláshoz elég) megélhetését biztosította évszázadokig, mialatt persze a válalkozók megtollasodtak, de közben egy csomó mást tönkretett.
Így fura, vagy sem, de Frízföld nemrégiben a tőzegkitermelés miatt már kompenzációt követelt. Ezzel nem is volt egyedül.

A szakértők szerint a tőzegkitermelés hatására a talajszint lejjebb zuhant, néha akár egy méternél is többet. Emiatt a mezőgazdasági területeket elöntötte a víz. Ennek szemmel látható példái Drachten és Lemmer közt mai napig is észrevehetők. Az ilyen víz alá került területek- több száz hektár- alig tarthatók szárazon. Ez pedig még csak a mostani hatás.
A régebbre visszanyúló: az egykori munkások lakhatási és életkörülményei anno olyan embertelenek voltak, hogy az ő utódai számára is kártérítést vártak.

Ez kicsit olyan, mintha tarra vágnának egy erdőt, mert kell a tüzelő, de aztán panaszkodni mennek, hogy ‘eltűntek a vadak, nincs hús, gomba, erdei gyümölcs, éhen halunk. Nem is értjük, hogy mi történhetett.’
Szükség és igény volt, környezetkárosítás és gond lett. Amúgy Noord- Holland emiatt már 2020-ban 18 millió támogatást kapott arra a célra, hogy a további károkat meg tudják előzni. Ez az úgynevezett ‘Veenplan’, ami Klímaegyezmény része.