Frízföldön nincsenek világvárosok és ennek megfelelően nálunk, egy kisebb településen hatalmas események sem nagyon. De most mégis volt kritikus, kis politikától- pénztől átszőtt vagy kriminális eset is. Csak piciben.
Az elmúlt időszak legkritikusabb esete (számomra) az volt, hogy egyik nap a kislányom suliból hazaérkezve megkérdezte: hallottam-e a koronás férfiról aki késsel ijesztgeti a gyerekeket. Tőlem csak szapora pislogásra futotta, mert egyrészt a koronát akkortájt csak a Prinsjesdag-gal, az általában gyönyörű ceremóniával megrendezett holland »ünneppel« és ennek fő szereplőjével, Willem- Alexander királlyal tudtam kapcsolatba hozni.
Meg a vírussal, de arra részemről épp kevesebb érdeklődés jutott.
Mint kiderült a suliban beszéltek róla, hogy a településünkön egy férfi mászkál piros palástban, koronával a fején és akin azt látja, hogy megütközik, abba beleköt. Illetve az iskolában azt mondták, hogy gyerekeket vegzál (hál`Istennek nem úgy), hanem csak kiugrik eléjük a bokrokból és megijeszti őket.
Azóta a férfit keresik a rendőrök, azt nem erősítették meg, hogy kése van de nagyjából minden mást igen.
Ilyenkor nagyon dicsérem a holland iskolarendszert, hogy rendszeresen foglalkoznak a napi történésekkel, megnézik a gyerek-híradót minden nap és meg is beszélik, így a kicsik valahol fel tudnak készülni ha ez az alak pl. felbukkan és talán kevésbé fagynak le.
-Gyerek-híradó: ez nagyjából ugyanaz mint a felnőtteknek levetített, benne a legfontosabb dolgokkal. Szerepelt benne anno az utrechti merénylet amikor egy férfi a villamoson támadott meg többeket, az ausztrál/ amerikai stb. tűzvészek is. A helyi politikai dolgokról is szó van benne, persze egy kissé tompítottabb, gyerekbarátabb formában. Na meg ha a Télapót- Sinterklaas-t- várják, arra minden nap van egy kis különkiadás:)
Most épp a két éves évfordulója van egy nagyon komoly balesetnek, ahol négy kisgyerek hunyt el amikor az őket szállító bakfiets-nek elromlott a fékje és elgázolta egy vonat. (Bakfets: hasonló kerékpár mint Bagaméri fagylaltosbicaja volt: elöl egy »kosár«, ahova akár négy vagy több gyerkőc is beülhet.) Akkor ez olyan szintű reakciókkal járt, hogy azonnal országosan megtiltották ezeknek a kerékpároknak a napközik általi használatát, azóta inkább gyalogoltatják a kicsiket, már ha mást nem tudtak kitalálni.-
Szóval a piros palástos, koronás illetőt szerencsére nem láttuk csak a helyi sajtóban- azóta kétszer és az online változaton is, pocsék minőségű videófelvétellel. De persze a gyereket már a gondolat is zavarja. Engem is.
A másik eset még 2018. novemberére nyúlik vissza.
Bicikliztem a vásárlóutcában a dolgom felé, amikor leszállíttattak róla azzal, hogy le van zárva az út. Mint kiderült: épp hatalmas darukkal emelték le a templom tornyát, a csúcsot úgy ahogy volt, egészben. Vitték restaurálni, mivel bőven ráfért. Ilyet sem lehet mindennap látni, az időmbe meg belefért, sok más helyivel együtt én is nekiálltam nézelődni.
Az elszállításának voltak előzményei és- mint a későbbiekben fény derült rá- ‘utózmányai’ is, rájöhettünk, hogy a politika kicsiben is ugyanolyan zavaros, mint nagyban és nem lehet tudni, hogy ki is hazudik.
Az előzmény: a község önkormányzata jelképes egy euróért eladta a torony tulajdonjogát egy egyesületnek. Az adásvétel után viszont kiderült, hogy annak komoly szerkezeti hibái vannak, amik miatt azonnali helyreállítást igényel. Az egyesület panaszt tett, hogy az önkormányzat becsapta őket, mert biztos, hogy tudott erről és nem véletlenül pont akkor lett eladva.
Az persze tagadta, ártatlanok mint a fehér bárány, fogalmuk sem volt semmiről.
Persze a restaurálás halaszthatatlannak bizonyult, de az új tulajdonosnak viszont nem volt rá kerete, így a helyi »tanács« kiutalt nekik egy jókora összeget, amit úgy is fel lehet fogni mint a hibának az elismerése, vagy egyfajta bocsánatkérés. Már ha ők nem mondanak igazat és felelősnek érzik magukat.
A tornyot elvitték azt ígérve, hogy négy hónap múlva kész.
Ennek közel két éve.
A héten került vissza. A pénz nem volt elég és ‘zálogba tartották’ addig, amíg a számla ki nem lett egyenlítve. Közel két éven át.
Ez viszont a tipikus holland helyzet: bármerre megy az ember, előbb-utóbb találkozik a »donatie«, azaz adomány szóval. Mindenre amit el lehet képzelni, így nálunk a templom tornyára is adománygyűjtésbe kezdtek. Ennyi idő alatt eszerint össze is jött…
»Utózmány«:
Szóval a héten visszahozták a tornyunkat, visszahajózták, ha már mindenhol vannak csatornák és ismét arra bicajoztam amikor felrakták. Ezzel ennek lehetne vége is, ha valaki nem tévedett volna egy icipicit: most fenn a templomtorony, beállították a eddig hamisan csengő harangjátékot- csak épp a tornyot 90 fokkal elfordítva tették vissza, így ismét állhat vissza a daru, kezdődhet az egész mozgatása, hogy visszafordítsák a helyére. Apróság.
Egyébként hasonlóan jutottunk egy »csodás« szoborhoz: az önkormányzat a múzeummal egyetértésben megszavazta, hogy ez a szobor márpedig kell, majd adománygyűjtésbe fogtak mert kell, csak nincs miből.
Azóta a héten ennek a remeknek is megvolt az avatása. Eléggé érdekes alkotásról van szó ami olyannyira megosztja az embereket, hogy sokan mellette elhaladva szólják le. Állítólag kávéskannákat ábrázol egymáson, csak nekem még nem sikerült rájönnöm, hogy milyen szögből.
De az adománygyűjtés a hollandok spórolós híre ellenére is sikeres volt. Megint.
Pici bűnözés is előfordult.
Nálunk tilos mindennemű kábítószer eladása- vásárlása, annak ellenére, hogy sokan vannak abban a hitben, hogy ez egész Hollandia területén elérhető lehetőség. Illetve állítólag bejelentve, hivatalosan lehet pár kendertövet termeszteni, de szigorú ellenőrzés mellett. (Régebben öt tőről volt szó, de mintha mostanában már csak kettőt lehetne…?) Van is olyan ismerős (nem a faluban) aki ebből készít olajat és esküszik rá, hogy ez tartja életben a már régóta rákos párját.
Persze néha itt is van aki nagyban csinálná. Egy férfi helyben lebukott, mert a szomszédság nem tolerálta az ‘illatfelhőt’ amit a kertészkedése gerjesztett. Picit elszámolta magát, mivel közel 530 tövet találtak nála. Ami persze a magyarázata szerint nem is az övé, csak az ő telkén, padlásán volt. Szerinte a barátnője volt a hunyó, ő még csak nem is tudott róla. Ennek picit ellenmondott a tény, hogy a kapcsolótáblán rajta volt az ujjlenyomata.
Ja, mivel ez már a tárgyalás időszaka és a leleplezés régebben történt, akkor ült egy kicsit előzetesben. Erre hivatkozva már csak feltételes büntetést kapott és még az áramlopás miatt sem büntették meg. Állítólag nincs bizonyíték. 🤔
Még egyszer az iskolára visszatérve:
Egyik nap különleges látványban volt részem. Ha dolgom van lehetőleg a gyerekeim iskolája felé szoktam menni, hogy picit oda tudjak nekik integetni. Most is hallottam, hogy kinn vannak a gyerekek de nem értettem, hogy miért mert a szünet ideje elmúlt.
Mint kiderült az egyik tanár ‘néninek’ esküvője volt és a szertartás után beugrott a suliba a férjével, hogy a gyerekekkel is tudjon egy kicsit ünnepelni. Vitt nekik sütit, ők pedig előre készültek: többek közt egy kézzel írt receptkönyvet kaptak, minden gyerek egy oldalt készített el. Magyar munka is van benne 🙂 .
A búcsúzásukkor pedig az egész iskola sorfalat állt az udvaron, szalagokat lengettek felettük és énekeltek. A menyasszonyi ruhás tanárnő és párja pedig köztük vonultak ki és hajtottak el egy kis felvirágozott kabrióval.
Úgy gondolom nagyon kedves és aranyos, hogy hagytak lehetőséget a gyerekeknek is arra, hogy így láthassák őket és hagyták őket velük ünnepelni annak ellenére, hogy addig a saját esküvőjük vendégeinek várni kellett rájuk- bár állítólag szegények már vártak eleget, mivel ez is már az elhalasztott, korona miatt variált alkalom volt.
Szerintem ezek a pici dolgok- már ha ez az- teszik az egész itteni érzést pozitívvá.
Vera
#Friesland #Hollandia #fríz #Frízföld
#pozitív #ünnep #esküvő #iskola #templom #gyerek
Frízföld és Hollandia blog 