Egy (számomra) új lehetőség, a rászoruló szülinapos gyerekek megsegítésére, FRÍZFÖLDÖN és országosan.
Előbb a fríz. ‘Ma minden nyolcadik gyermek szegénységben nő fel és nemsokára már 421.000 ilyen gyerekről beszélhetünk. Olyan gyerekek, akik a születésnapjukkor egyre többször jelentenek beteget az iskolában, hogy ne kelljen elmagyarázni: miért nem visznek ‘traktatie-t’, vagy miért nem tudnak bulit tartani. Kicsik, akik a szegénységük miatt nem tudnak részt venni például a sportegyesületekben, vagy a szociális- kulturális tevékenységekben’ – áll a Stichting Rijk voor Arm honlapján.
Ezért kíván az egyesület segíteni, hogy ezzel megelőzze a társadami kirekesztettségüket. Ennek keretében kezdtek neki a szülinapi doboz kiosztásának, vagy tevékenységeknek, hogy ezek a gyerekek is úgy élhessék a gyermekorukat, mint bármelyik másik.
Tevékenységeik: Sinterklaas/ Télapó ünnep Karácsony Húsvéti ünnep Kiránulások Sport- és játéktevékenységek Sportklinika és még sok egyéb.
A szülinapi doboz tartalma és részvételi feltételei:
A dobozban finomságok/ dekoráció vannak a bulihoz és a traktatie-hoz (a születésnapon az ünnepelt által szétosztandó nasik), amiket semleges csomagolásba helyeznek, hogy a szülők úgy tehessenek, mintha ez tőlük származna. Ezek pl. füzérek, lufik, gyertyák, tányérok, poharak, nasi otthonra és a suliba, szörp, palacsintapor, ehhez a holland ‘stroop’ és ajándék, na meg könyv. Plusz torta.
Feltételek: – Az életszükségletekre kiadható öszeg heti 100 eurónál nem lehet magasabb – A jelentkező gyerekek életkora 4-12 év közti – A jelentkezők nem részesülhetnek a Voedselbank támogatásából, mivel hasonlót ott is lehet igényelni- ez a Stichting Jarige Job szervezeten át történik, akik emiatt támogatást kapnak (míg a Rijk voor Arm alapítvány nem). Stichting Jarige Jobról lejjebb olvashattok. – A jelentkezéssel a Rijk voor Arm alapítvány engedélyt kap a megadott adatok ellenőrzésére (a privát adatok védelméről szóló törvény miatt) – A szülinapost legalább négy héttel előre kell jelenteni, de inkább ennél is korábban – A Verjaardagdoos olyan dolgokkal van teli, amik az ünnepléshez- iskolában, otthon- használhatók, tehát egy nappal a szülinap előtt kerül kiadásra és nem más időben. – A gyerek regisztrációja egy évre érvényes. Ha a helyzet nem változik, azt évente ismételni kell. – Akkor vehető igénybe, ha a regisztráló és gyermeke Frízföld lakója.
A szervezet (még) nem kap állami támogatást, tehát csak adományozók jószándékából tartja fenn magát. Eddig nagyjából 300 regisztrált gyermeknek tudtak segíteni, dobozonként nagyjából 30/35 euró értékben.
Kapcsolódó szervezet a leeuwardeni (szintén fríz) Speelgoedbank, ahol szintén a szegény családban nevelkedő gyerekek számára kínálnak játékokat. Ez a szervezet is támogatói adományokból működik. Weboldal: http://speelgoedbankfriesland.nl/
Másik, hasonló, de nem csak Frízföldre irányuló szervezet a Stichting Jarige Job. Ők egész Hollandiában támogatják azokat a kicsiket, akik nem tudják a születésnapjukat megünnepelni. Természetesen ők is örülnek a támogatásnak, ez itt tehető meg: https://stichtingjarigejob.nl/wat-kun-jij-doen/doneren/
Az ő általuk megcélzott korcsoport 4-18 év, akiknek szintén egy nagyjából 35 euró értékú csomagot állítanak össze. Ennek tartalma lehetőleg minden, ami az otthoni és iskolai ünnepléshez szükséges: ajándék, könyv, tortamix, dekoráció, lufik, traktatie és otthoni finomság. Megigényelni itt lehet: https://stichtingjarigejob.nl/wat-wij-doen/verjaardagsbox/
Ajándékot ADNI pedig általában a Poiesz és Bruna üzletekben tudtok, ahol kihelyezett gyűjtődobozok vannak emiatt kitéve. Ide ÚJ, még csomagolásban levő játékokat várnak- pl. amit a gyerek megkapott karácsonyra, de ki sem bontotta-, hogy az ajándék tényleg ajándék legyen. (A már használtat adjátok le egy Speelgoedbank részére.) Ezeket a neten éritek el, ha a keresőszót (Speelgoedbank) beírjátok.
Ha megtehetitek támogassátok őket, mert igazán szép célért küzdenek!
A tavaszi holland virágfelvonulás/ parádé minden évben turisták tömegeit vonzza. Ez a világon az egyetlen ilyen jellegű, a tavaszi virágok felvonultatásával foglalkozó esemény, aminek főszereplői főleg a tulipán és a jácint- az ezzel járó illatfelhővel. A 2023-ban, 76. alkalommal megrendezésre kerülő fesztivál időpontja április 22 lesz. Az ország hasonló virágkarneváljai közül ez a legismertebb, aminek ideje alatt lehetőség nyílik meglátogatni a világhírű holland tulipánföldeket és Európa virágoskertjét, a Keukenhofot is.
A parádé útvonala a tengerparttól, Noordwijk városából indul (Zuid- Holland tartomány), majd Lissén keresztül (ahol a méltán híres, gyönyörő virágmezők találhatók) Haarlembe érkezik. Ennek hossza 42 kilométer- nyolc település, hét önkormányzat és két tartomány-, aminek során az út mentén több kilátóhelyet is készítettek.
A parádé legjobb helyei a nézelődésre a következők:
Noordwijk, Vuurtorenplein 09.30 körül
Fedett lelátók: Az út mentén több fedett lelátó is helyet kapott, ahol ülve is élvezhetitek a látványt. Ezeken mellékhelyiség is található, illetve hely függvényében étkezésre is lehetőség adódhat. A kilátókra jegyet kell venni, amit itt tehettek meg: https://bollenstreek.nl/bloemencorso-bollenstreek/#2-tickets-voor-tribunes-bloemencorso Helyszíneik: Lisse, Sassenheim és Hillegom. A tribünök előnye, hogy itt ‘műsorvezető’ van jelen, aki élőben számol be a parádéról és az ehhez kapcsolódó érdekességekről.
Lisse, a virágok városa, Heereweg 219, Lisse Lisse belvárosa a Keukenhoftól mindössze tíz percre található. Itt van a virágfelvonulás egyik legnépszerűbb helyszíne. A város főterén, a Heereweg-en látható a menet elhaladása, van egy ‘Virágparádé Piac’, ahol gyönyörű helyi termékeket lehet kapni.
Keukenhof Boulevard, 15.30, Westelijke Randweg Ez a Keukenhof bejárata előtt van. Amennyiben oda is be szeretnétek menni, javasolt a jegyet előre, online megvásárolni, különben nem biztos, hogy be is fogtok jutni. Emellett elkerülhető a hosszas sorban állás, főleg azért, mivel ezekben az időszakokban egész biztos, hogy nagy lesz a forgalom.
Haarlem City Center A parádé este kilenc körül érkezik Haarlem belvárosába. Itt megcsodálhatjátok a virágpompás hajókat, ahogy áthaladnak a csatornákon. Másnap, vasárnap pedig a központban a korzó feldíszített autói mutatkoznak be.
Tipp: ha el szeretnétek kerülni a nagy tömeget, vagy a korzó idejére már más programotok van, a járművek feldíszítését is meg tudjátok nézni. Erre Sassenheimben a Klinkenberghalnál van lehetőség, de ide is előre jegyet kell foglalni: https://bollenstreek.nl/uitagenda/opbouwdagen-bloemencorso-bollenstreek/. Ennek napjai: április 19-21. A csatolt linkben megtalálható a nyitvatartás és a jegyárak is.
A díszítés végén, április 21-én 18.00-tól Noorderwijkerhoutban lesz az esti felvonulás, aminek során 21.15-kor a kivilágított virágcsodák áthaladnak a központon.
Tehát ismét az időpontok: Április 19-21: díszítés, megnézhető, belépőjegyes Ápr. 21 este: esti korzó, Noorderwijkerhout Ápr. 22, szombat: Bloemencorso, Noordwijktól Haarlemig Ápr. 23: autós parádé Haarlemben
Gouda az egyik leghíresebb holland város. Nevét- legalább a sajtjáról- mindenki ismeri. A település ősszel, nagy mulatsággal ünnepelte 750. születésnapját. Valójában jóval idősebb.
Gouda 1272. július 19-én kapta meg a városi előjogokat, ettől a naptól számítják fennállását annak ellenére, hogy jóval korábbról származik. Környékén már jóval régebben római települések álltak. Sokáig tartották azt, hogy az akkor mocsaras területen még nem laktak emberek, de nemrégiben ez is megdőlt, miután a helyszínen római jelenlétre utaló régészeti leletekre bukkantak. E korokat követően tőzegkitermelést folytattak benne. A munkálatokhoz le kellett csapolni a vizet, ami által a mocsár helyén termőföld keletkezett. 1143-ból pedig neve is fellelhető egy írásos feljegyzésben. Kedvező elhelyezkedése miatt 1272. körül már stratégiailag fontos helynek számított.
Ekkoriban V. Floris, Hollandia és Zeeland grófja a hatalmát próbálta még inkább megerősíteni. Ennek egyik eszköze volt az, hogy az akkor az utrechti egyházmegyéhez tartozó településnek megadta a városi előjogokat. Ezzel a helyi urakkal és kézművesekkel kötött szövetségeket, ami által a területen még nagyobb hatalomra tett szert.
Mit jelentettek Hollandiában a városi előjogok? Ezt a kiemelt települések a főuraktól, a középkortól kezdve kaphatták meg. Cserébe engedelmességet, hűséget fogadtak. Az így alakult városok ezért különféle előjogokkal rendelkeztek: saját tanáccsal, saját jogrendszerrel, azaz saját törvények megalkotásával, azok betartatásával, lehetőséggel a városfal megépítésére (védelem), illetve vásárt tarthattak. Több város saját pénzt verhetett, vagy vámot vethetett ki. A kiváltságok miatt persze az adott helyek rendkívül vonzóvá váltak, miáltal Gouda is erős terjeszkedésnek indult.
A születésnap ünneplése kapcsán több helyen is előkerült a ‘város’ kifejezés jogosságának kérdése. Eszerint a legutóbbi időkben a nagy települések nem is valódi városok, csak a hagyomány miatt nevezik így őket. Amúgy az összes ilyen (csak) gemeente, önkormányzat. A ‘várossá válással’ kapcsolatos jogokat több mint kétszáz éve törölték el, azóta elvileg már nincs különbség a város és falu közt.
1851-ben megalkották az úgynevezett Gemeentewet-et (gemeente: önkormányzat, wet: törvény). Ez kimondja, hogy a korábban kapott városi előjogok megszűnnek. Most ugyan mindenki használja a város/ falu elnevezést, de valójában ez csak a szociológiai szempontot tükrözi: eszerint város egy hely, ahol sokan, egymáshoz nagyon közel élnek. Valójában egy városnak (itt) nincs minimális lélekszáma – lásd IJlst- t, a legkisebb fríz várost, a maga pár száz lakosával.
Gouda a sztereotípiákra, a jogi-kötözködős szempontokra fittyet hányva októberben csakazértis nagy ünnepet tartott. Az utcákra visszatértek a középkori jelenetek, lovagtáborral, az ezzel járó lovagi tornával, tűznyelőkkel, bábosokkal, sőt, kóbor tehenekkel.
Az utcákon középkori gúnyákba bújt emberek vonultak fel, köztük Erasmus, aki az ünnepi programokat elindította. A Sint-Janskerk környékén és a Markt-on középkori mesterségekről tartottak bemutatót, illetve korabeli finomságokat lehetett kóstolni. Persze nem maradhattak ki a helyi sajtok és sör sem, a város régebben ugyanis nem csak a sajtról, hanem söréről is híres volt.
Erasmusról, nagyon röviden: Desiderius Erasmus a keresztény humanisták egyik legtudósabbja. Tudását már életében is elismerték. Születési helye és ideje nem pontosan ismert. Saját elmondása szerint Rotterdamban, más források szerint Goudában, esetleg a két város közti úton született. Ideje 1466/ 67 vagy 69 lehetett. Ami biztos, az a nap: október 27-ről 28-ra virradó éjszaka. Egy goudai pap, Gerard Helye és házvezetőnője, Margaretha Rutgers második törvénytelen gyermeke volt. Tanulmányait Utrechtben, Deventerben és Den Boshban folytatta, majd visszament Goudába és belépett az Emmaüs kolostorba. Műveit jelenleg is publikálják, olvassák. Saját maga legnagyobb munkájának az Újszövetség kiadását és a ‘Kerkvaders’ (hittudósok, egyházatyák) munkáját tekintette.
Hollandiában 2012-től (majdnem) minden év január harmadik szombatján tartják az Országos Tulipánnapot, amikor a tulipántermelők Amszterdamban- eddig kilenc alkalommal a Dam- téren, idén a Museumplein-en- nagyszabású bemutatót/ fesztivált tartanak. A hatalmas helyszín rövid időre egy több, mint 200.000 virággal elborított ‘szedd magad’ földdé változik. A helyszínenről minden látogató ingyen vihet magával egy csopor tulipánt.
10. Nemzeti Tulipánnap A Hollandia egyik jelképeként ismert tulipán körüli, a Tulpen Promotie Nederland (TPN) által szervezett, tizedik alkalommal megtartandó eseményre rengeteg érdeklődőt várnak. 2012. óta teljes formájában a fesztivál kilenc alkalommal valósult meg, kétszer pedig – a korona miatt- alternatív formában kellett megrendezni. Jó szokás szerint mozgáskorlátozottak- kerekesszékesek számára is elérhető lesz.
‘Typical Dutch’ Az eseménynek minden évben van egy mottója. Idén ez a ‘tipikus holland’ lett. Ennek keretében a rendezők egy igazi nagy, holland tavaszünnepet kívánnak varázsolni a holland látogatók, illetve a várható rengeteg turista számára, akik a világ különböző pontjairól érkeznek a virágünnep megcsodálására. A nap tiszteletére a TPN egy különleges, narancsszínű tulipánzászlót is csináltatott. A kereskedők számára pedig- éppen úgy, mint az eddigi években- egy kiterjedt kereskedelmi kampányt készítenek, hogy ezzel ösztönözzék a vásárlókat a szálas tulipán megvételére.
Az úgynevezett vágott tulipánszezon januártól áprilisig tart, ami nagyjából száz napot foglal magába. Hivatalosan ezzel a nappal indul a tulipánnak, mint vágott virágnak az árusítása. Persze már addig is, hajtatott formában sok helyen elérhető, de e naptól a boltokat ellepik a mindenféle tulipáncsokrok- és ez még csak január közepe.
Helyszín: Amszterdam, Museumplein Időpont: 2023. január 21, 13.00 A szervezők arra számítanak, hogy az érdeklődől max. 16.00-ra az egész teret ‘kifosztják’, tehát aki teljes pompájában szeretné látni, annak érdemes időben érkeznie. Az ‘új kor követelményeinek’ megfelelve a helyszínen biológiailag lebomló zacskókról gondoskodnak. Belépés ingyenes, ebben a kemény árban benne vannak az elvihető tulipánok is 🙂 . Persze pénz nélkül ne iduljatok el: a holland utcai árusok/ vendéglátósok biztos nem fogják kihagyni a lehetőséget a plusz bevétel megszerzésére.
További információkat itt találhattok: Facebook: @TulipTime Instagram: @TulipTime.info Website: https://tulpentijd.nl/
A király március 24- án, Den Briel- ben nyitotta meg az emlékévet, ami a Nyolcvanéves Háborúból való felszabadulás 450. évfordulóját ünnepli. A mostani események hatására az emlékév a szabadság, tolerancia, szolidaritás és a sokszínűség eszméire koncentrál. Idén országszerte 40 helyszínen tartanak összejöveteleket, előadásokat, amik témája a Nyolcvanéves Háború kezdete és fontossága.
Az országban elsőként, a vízi koldusok segítségével Den Briel szabadult fel a spanyolok uralma alól. Ezt a településen nagyszabású programokkal és korhű ruhákba öltözött felvonulókkal ünnepelték.
Figyelem: hosszú történelmi ismertető következik. Aki a történteket rövidebb formában- de hollandul- szeretné megismerni/ feleleveníteni, az ITT teheti meg (80 másodperc): https://www.youtube.com/watch?v=S7H4kc8pkHY … A Nyolcvanéves Háború- Hollandia születése A nyolcvanéves háború a hollandoknak a spanyol uralom elleni lázadása volt. 1568- tól 1648-ig tartott. Hollandia mai területét ekkor a Habsburgok és a spanyolok uralták (Habsburgse of Spaanse Nederlanden). A háború első időszaka Nederlands opstand-ként, azaz holland felkelésként ismert. Húsz évvel később, 1588-tól terjedt ki nagy háborúvá. Kezdetben a ‘Lage Landen’, vagy Tizenhét Tartomány együtt indult a spanyol uralkodó ellen.
A Tizenhét Tartomány és az előzmények A Tartományok területe a mai Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország északi, valamint Németország nyugati részére terjedt ki. Nagy részüket a Burgundi- ház uralta. A benne álló országok nem kapcsolódtak össze, csak saját régiójukkal foglalkoztak. Az uralkodó, V. Károly viszont ezt egy központilag irányított állammá kívánta összekapcsolni.
V. Károly ekkor a leghatalmasabb birodalom feje: a holland fejedelemségek uralkodója, a Római Birodalom császára, valamint Spanyolország és összes gyarmata királya is. Az egyetlen elismert vallás a katolikus. A XVI. században viszont elterjedt a reformáció, ezzel pedig a katolikus egyház veszélyeztetése. Az uralkodó ezt nem tűrte, így a protestánsokat üldözni kezdték.
V. Károly 1555-ös lemondása után a birodalmát fia és testvére közt osztották fel. Így került Hollandia, Spanyolország és az Újvilág Fülöphöz, míg az osztrák földeket a császári koronával Ferdinánd kapta meg.
A tizenhét tartományban az inkvizíció, súlyos adóterhek, fokozódó centralizáció, bürokrácia, illetve a gazdasági hanyatlás és az 1557-es spanyol államcsőd fokozódó elégedetlenséget váltott ki. A kálvinizmus megerősödött. Válaszként II. Fülöp még inkább sanyargatta őket. A becslések szerint 1523- 1566. közt ‘vallási okokra’ hivatkozva 1000- 1500 személyt végezhettek ki.
II. Fülöp Hollandia régensének féltestvérét, Pármai Margitot (Margarita de Parma) nevezte ki. Az államtanács, illetve a nemesek hatalmát korlátozták, mivel azok nem értettek egyet a sok feszültséget okozó politikával. A főnemesek mellett a köznemesek is elégedetlenkedtek, így 1566-ban egyesültek és megírták kérvényüket, amiben a reformátusok üldöztetésének végét kérték. Ezt több száz főrang írta alá és a régensnek nyújtották be. Itt, Karel van Berlaymont tanácsos szájából hangzott el a híres mondat: ‘N’ayez pas peur Madame, ce ne sont que des gueux/ “Wees niet bang mevrouw, het zijn slechts bedelaars”- azaz: ‘Ne féljen Asszonyom, ezek csak koldusok!’
A régens a király válaszáig visszavonta a reformátusokat sújtó intézkedéseket, aminek hatására azok szabadon tevékenykedhettek. Ez augusztusra az ikonoklazmusban/ képrombolásban nyilvánult meg. – A holland Képrombolás: A németalföldi protestánsok 1566. augusztus 10. és október között megrohamozták, megszentségtelenítették a katolikus templomokat, ledöntötték szobraikat és egyéb vallási tárgyaikat. Kirabolták az egyházi épületek könyvtárait, szétverték az oltárokat, ereklyetartókat, szószékeket és festményeket. A történelem szerint a genti Het Pand kolostor könyvtárát beledobták a Leie/ Lys folyóba, ami után azon száraz lábbal lehetett átkelni. A kiélezett ellenétek és az ikonoklazmus közvetett okai voltak a nyolcvanéves háború kirobbanásának, illetve a Zeven Verenigde Nederlanden (Hét Egyesült Holland Tartomány) létrejöttének.
A ‘Beeldenstorm-ról’ (képrombolás) hallva II. Fülöp Hollandiába küldte Fernando Álvarez de Toledót, Alba hercegét ( bizonyos források Alvaként tüntetik fel). A herceg módszerei elleni tiltakozásul lemondott Pármai Margit, az ország kormányzója. Utódjául Albát nevezték ki, aki azonnal nekiállt a ‘rendrakásnak’: megbüntette a felkelőket, centralizálta a kormányzást és a katolicizmust egyedüli hitté nyilvánította. Uralma idején közel tízezer főt tartóztattak le és ítéltek el. 1100 személlyel együtt kivégeztette Van Egmont és Horne grófokat. Mivel ők a holland ‘Aranygyapjú rend lovagjai’ voltak, ezért ez az ítélet a szemükben törvénytelen volt. Ez még nagyobb felzúduláshoz vezetett.
Vernieling van de Onze-Lieve-Vrouwekathedraal te Antwerpen op 20 augustus 1566, Frans Hogenberg
Willem van Oranje (Orániai Vilmos) teljesen ellene volt ennek a politikának: ő Hollandia nagyobb függetlenségét, emellett a katolikusok és protestánsok közti békét szerette volna elérni. A németországi Nassauba menekült, majd innen szervezett lázadást II. Fülöp ellen. Ez a felkelés volt a nyolcvanéves háború kezdete, amit nem csak a reformátusok, de a mérsékelt katolikusok is támogattak.
Oranje és támogatói Pármai Margitnak megígérték, hogy ha engedélyezi a protestantizmust, akkor helyreállítják a békét. Neki nem volt más választása, így beleegyezett. Időközben az ellenség megtámadta a vallon- tartományokbeli városokat, Doornik- et Valenciennes- t. 1566. végén a ‘koldusok serege’ a segítségükre indult, de az Oosterweel-i csatában (1567.márc. 13.) megsemmisítő vereséget szenvedtek. A városok elestek. Vallásszabadságról többé szó sem lehetett. A lázadó nemesek a megtorlás ellen Németországba menekültek. A megtorlásoktól tartva Németalföldet nagyjából 60.000-en hagyták el.
A lázadás leverése, illetve Egmont és Horne lefejezése miatt, a felkelők vezére Willem van Oranje lett, aki 1568- ban seregeivel Hollandiába indult. A három irányból indított támadás északon, a heiligerlee-i csatában győzött, míg másutt vereséget szenvedett. A veszteségek ellenére Oranje úgy határozott, hogy Brabant irányába indul, de ezt pénzhiány miatt le kellett állítania. Ezért és a várt néplázadás elmaradása miatt a megszállás kudarcba fulladt.
A vízi koldusokés Den Briel (Watergeuzen- koldus franciául: gueux) A segítség váratlan helyről érkezett. 1567-ben rengetegen menekültek Alba elől- Ők Angliában és Németország nyugati részén telepedtek le. Innen hajókra szállva pusztítottak, kalózkodtak, illetve Hollandia partjainál folytattak támadásokat.
Oranje második támadásként az országot szintén több oldalról tervezte lerohanni. Ehhez a vízi koldusok (kisnemesekből, tengerészekből, halászokból, kereskedőkből és kézművesekből álló száműzöttek gyülekezete) segítségét kérte. Willem van der Marck vezette flottájuk 1572. április elsején érkezett meg Den Briel-hez. Innen a spanyol csapatokat Alba már kivonta, mert ezekre a francia határnál volt szüksége. Ez segített a város bevételében. Így vált Den Briel a vízi koldusok támaszpontjává.
A lázadás ezután nyert Vlissingen-nél, Veere- nél és Zierikzee-ben is. Enkhuizen átállt a felkelők oldalára, majd az északi hadműveletek központjává vált. Négy hónappal később Holland és Zeeland tartományok már nagyrészt a felkelőket támogatták. Ahol a lázadók hatalomra jutottak, ott betiltották a katolicizmust és a kálvinizmust tették kötelezővé.
Oranje, illetve testvére, Lodewijk van Nassau (Orániai Lajos) három helyen is megtámadta Hollandiát. Ezek a déli harcok Albát arra kényszerítették, hogy seregét az északi helyzet ellenére is délen tartsa. Egyre több város állt át lázadók oldalára. A rend helyreállítása érdekében Alba büntetőexpedíciót indított, amit fia, Don Frederik vezetett. Az első várost, Mechelen-t harc nélkül foglalták el, majd a katonák engedélyt kaptak a mészárlásra és fosztogatásra. Ennek hatására a tartományokban elharapózott a félelem, több tartomány és város feladta magát.
1576. után Hollandia két részre vált. A büntetőexpedíció csak még nagyobb tüzet okozott. II. Fülöp is felismerte, hogy Alba kormányzása pont az ellenkező hatást kelti, ezért Hollandia új kormányzójává Requesens-t nevezte ki. A királynak a török háborúk miatt is anyagi gondjai voltak. Az anyagi támogatások helyett az összehívott tanács a békekötés mellett érvelt. A tárgyalások viszont nem vezettek eredményre, mivel a vallási és az államformát érintő kérdésekben nem tudtak megállapodásra jutni. 1576-ban elhunyt Requesens, ami után II. Fülöp az ország vezetését az Államtanács kezébe adta. Genti Békeés a spanyol őrjöngés- spaanse furie A spanyol katonák már két éve ne kapták meg teljes bérüket. Fellázadtak és Brabant, illetve Flandria területén fosztogatásba kezdtek. Ezzel az összes tartomány veszélybe került. A felkelő spanyol csapatok megtámadták és kifosztották Maastrichtet és Antwerpent. A három napos őrület alatt körülbelül 8000 embert öltek meg.
A történtek után még II. Fülöp támogatói is úgy gondolták, hogy a spanyoloknak el kell hagyniuk az országot. Ennek hatására béketárgyalásokat kezdtek el sürgetni, aminek a kinevezett Államtanács (a király parancsára) nem tett eleget. Ezt államcsíny követte: a Tanács tagjait bebörtönözték és összehívták a Staten-Generaal- t, ami október 19- 28. közt Gentben folytatott tárgyalásokat. Ennek eredményeképp 1576. november 8- án Hollandia régiói közt megköttetett a Genti Béke. Ebben vallási toleranciát és a lázadó spanyol zsoldosok elleni szövetséget fogadtak. Ezzel a küzdelemhez a déli, katolikus és királyhű tartományok is csatlakoztak, bár névleg hűek maradtak a tartomány urához, II. Fülöphöz.
Spaanse Furie, MAS
Brüsszeli unió A későbbiekben II. Fülöp a féltestvérét, az osztrák Don Juant küldte kormányzónak. A király a feladatául a rend visszaállítását nevezte meg, de ehhez sem katonai erőforrásokat, sem vallási engedményeket nem adott. Don Juan 1577. január 7-én megkötötte a brüsszeli uniót: eszerint örök tiszteletben tartja a genti békét, a lázadó tartományok pedig elismerték II. Fülöp uralmát és Don Juant kormányzónak, emellett vállalták, hogy harcolni fognak a katolikus hit megőrzéséért.
A spanyol csapatok 1577. tavaszán megkezdték kivonulásukat. Ezért cserébe a Staten-Generaal-nak megtiltották a gyülekezést és betiltották a kálvinizmust. A brüsszeli unió feltételeit Orániai Vilmos, illetve Zeeland és Holland tartományok elfogadhatatlannak tartották és nem ismerték el Don Juan hatalmát. A felekezeti viták ismét fellángoltak. Mivel Don Juan fenyegetve érezte magát, sereget indított. Július 24-én Don Juan meglepetésszerű támadással elfoglalta Namurt, ezzel a brüsszeli unió és a Edicto Perpetuo előírásait is felrúgta. Hamarosan visszafoglalta Hollandia délkeleti részét.
Válaszul a rendi gyűlés 1577. december 10-én aláírta a második brüsszeli uniót, amelyben megerősítették a genti béke előírásait, de ebben már egyenlő feltételeket biztosítottak a protestáns és a katolikus vallásnak.
Arrasi szerződés és az Utrechti Unió A felkelés radikális elemeitől való félelmében a déli vallon tartományok megalkották az 1579. január 6- i Arrasi Egyezményt. Ezt Spanyol- Németalföld déli tartományai (Belgium déli része és Franciaország egyes részei) írták alá. Ebben hűséget fogadtak a spanyol koronának és elismerték Don Juan fennhatóságát.
Erre reagálva, pár nappal később Holland, Zeeland, Utrecht és Groningen tartományok képviselői megalkották az Utrechti Uniót. Ehhez februárban csatlakozott Gent is, majd Frízföld és még többen. Az ellenálló Amerfoort vezetőit erőszakkal kényszerítették az unió aláírására.
Az Utrechti Unió kijelentette, hogy az aláíró tartományok egyesült külpolitikát folytatnak, de belső ügyeiket maguk igazgatják. Közös sereget állítanak fel és háborúban segítik egymást. Holland- ban és Zeelandban vallásszabadságot vezettek be, a többi tartomány ezt maga határozhatta meg. Később ezt ez a két tartomány felrúgta és betiltották a katolicizmust.
Észak- és Dél- Hollandia szétválása Az Unió után kirobbanó harcokban a spanyolok ismét nagy részt elfoglaltak, többek közt Antwerpent (1585). A város eleste jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járt: Észak- és Dél- Hollandia szétválását jelentette. Ennek másik oka az volt, hogy az északi területeken a reformáció jobban fenntartható volt, mint délen. A holland terület közel az Utrechti Unió méretére csökkent. Ebbe csak Holland, Zeeland, Frízföld és Utrecht tartozott bele.
Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden A megmaradt országrész Angliától kért és kapott segítséget, aminek következtében annak ‘védnöksége’ alá került. Főkormányzója Robert Dudley, Leicester grófja, Erzsébet királynő bizalmasa lett. Még az ő érkezése előtt Holland tartomány a sereg vezetőjének az elesett Willem van Oranje fiát, Maurits van Nassau-t nevezte ki (magyarul Móric orániai herceg). Ő ekkor még csak húsz éves volt.
De verovering van de stad Hulst op de Spanjaarden, Hendrick de Meijer, Rijksmuseum
A spanyol sereg tovább nyomult előre. A vesztes harcok okán és a hollandok ellenszenvét kivívva, az angol királynő bizalmasa inkább visszatért országába, de II. Fülöp a lázadók angol támogatása miatt úgy döntött, hogy Anglia ellen is hadba száll. 1588. július 29-én hajói elérték az angol partokat, ahol holland és angol hajók vártak rájuk- a spanyol Armada vereséget szenvedett. A királynő megbízottjának távozása után a hollandok úgy határoztak, hogy többé nem ajánlanak fel szuverenitást egy külföldi uralkodónak, majd 1588-ban megalapították a Hét Egyesült Holland Köztársaságot (Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden). Ezzel a nyolcvanéves háború történetében egy új fejezet kezdődött.
II. Fülöp a francia hugenotta háború miatt visszarendelte Parmát (Alessandro Farnese), majd Franciaországba küldte, ugyanis a francia király utód nélkül hunyt el, örököséül pedig a protestáns Navarrai Henriket nevezte ki. II. Fülöp számára egy protestáns Franciaország túl nagy veszélyt jelentett, fontosabbat, mint a lázadó hollandok. Ezért Párma hercegének az északi harcokat fel kellett adnia. A háborúk miatt viszont Spanyolország lassan csődbe ment.
Aranykor és belviszály Ez a Köztársaság helyzetét nagyban előrelendítette. Az ezt követő időszakot nevezik ‘de Tien jaren’– nek, azaz a Tíz évnek (1588- 1598), amikor a holland lázadás sorsa a reménytelenből a ‘majdnem nyert’-re változott. Maurits van Nassau, a későbbi Prins van Oranje megreformálta az állami sereget, ezáltal kisebb egységekből állt és jobban tudott manőverezni. Szigorú fegyelmezettségével hosszú időkre Európa katonai iskolapéldájává vált. A köztársaság számos katonai sikert ért el. Miközben a harcok a határ menti területekre korlátozódtak, az északi tartományok nagyrészt békében éltek. A gyarmatok kialakulásával- kirablásával együtt beköszöntött a holland Aranykor: a gazdasági és kulturális fellendülés.
1598-ban Franciaország és Spanyolország békét kötött és a spanyolok ismét teljes erejükkel Hollandia ellen indultak. A Köztársaságra, – hogy a király elfogadtassa vele a saját békefeltételeit-, katonai és gazdasági nyomás nehezedett. II. Fülöp halála után helyét fia, III. Fülöp vette át. A békefeltételek elutasítása után ismét nagy támadás következett. Ez sikertelen volt- a spanyol sereg megint lázongani kezdett.
A felek 1609-ben, Hágában fegyverszünetet kötöttek egymással, de a harcok ennek ellenére Németországban ‘harmincéves háború’ néven folytak tovább. Hollandiában viszont Észak és Dél közt belharcok robbantak ki. Ezt megpróbálták elsimítani, de a béketárgyalásokon mindkét oldal a saját vallásának szabadságához ragaszkodott (észak: katolikus, dél: protestáns). Másrészt viták voltak a gyarmatokat illető kereskedelmi útvonalak miatt. A fegyverszünet után a spanyolok megint megpróbálták a lázadó tartományokat elfoglalni. Móric hirtelen halála után testvére, Frigyes Henrik herceg vette át a vezetést, majd serege több fontos várost is bevett.
Mindezek közben megalakult a Holland Kelet- indiai Társaság, ami az afrikai és távol-keleti gyarmatok kereskedelmét felügyelte, míg Amerika területén a Nyugat- indiai Társaság végezte munkáját. Az innen származó bevételek nagyban segítették az Aranykor fejlődését, illetve- a spanyol flották hajóinak fosztogatása révén- a háborút is.
Spanyolország egy utolsó kísérletben ismét megpróbálta visszaszerezni a lázadó tartományokat. Húszezer katonával indított flottát, de az a downsi csatában szinte teljesen megsemmisült. Ezzel nagyjából vége is lett Spanyolország tengeri hatalmának.
A nyolcvanéves háború 1648-ban a Münsteri Békével zárult. Ez a híres Vesztfáliai Béke része volt, ami a nyolcvanéves (holland) mellett a harmincéves (német) háborút is lezárta. …
Ezekre emlékezve tartották- tartják meg 2022. március végén- április elején a Brielle-i programokat. A Den Brielben megrendezett ünnepség menetben felvonultak a vízi koldusok, a hagyományos öltözékbe öltözött nép, halászok és természetesen a spanyol sereg tagjai is.
Frízföld és Hollandia blog 