Hollandia születése- A Nyolcvanéves Háború Emlékéve

A király március 24- án, Den Briel- ben nyitotta meg az emlékévet, ami a Nyolcvanéves Háborúból való felszabadulás 450. évfordulóját ünnepli. A mostani események hatására az emlékév a szabadság, tolerancia, szolidaritás és a sokszínűség eszméire koncentrál.
Idén országszerte 40 helyszínen tartanak összejöveteleket, előadásokat, amik témája a Nyolcvanéves Háború kezdete és fontossága.

Az országban elsőként, a vízi koldusok segítségével Den Briel szabadult fel a spanyolok uralma alól. Ezt a településen nagyszabású programokkal és korhű ruhákba öltözött felvonulókkal ünnepelték.

Figyelem: hosszú történelmi ismertető következik. Aki a történteket rövidebb formában- de hollandul- szeretné megismerni/ feleleveníteni, az ITT teheti meg (80 másodperc):
https://www.youtube.com/watch?v=S7H4kc8pkHY
…
A Nyolcvanéves Háború- Hollandia születése
A nyolcvanéves háború a hollandoknak a spanyol uralom elleni lázadása volt. 1568- tól 1648-ig tartott. Hollandia mai területét ekkor a Habsburgok és a spanyolok uralták (Habsburgse of Spaanse Nederlanden).
A háború első időszaka Nederlands opstand-ként, azaz holland felkelésként ismert. Húsz évvel később, 1588-tól terjedt ki nagy háborúvá. Kezdetben a ‘Lage Landen’, vagy Tizenhét Tartomány együtt indult a spanyol uralkodó ellen.

A Tizenhét Tartomány és az előzmények
A Tartományok területe a mai Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország északi, valamint Németország nyugati részére terjedt ki. Nagy részüket a Burgundi- ház uralta. A benne álló országok nem kapcsolódtak össze, csak saját régiójukkal foglalkoztak. Az uralkodó, V. Károly viszont ezt egy központilag irányított állammá kívánta összekapcsolni.

V. Károly ekkor a leghatalmasabb birodalom feje: a holland fejedelemségek uralkodója, a Római Birodalom császára, valamint Spanyolország és összes gyarmata királya is. Az egyetlen elismert vallás a katolikus. A XVI. században viszont elterjedt a reformáció, ezzel pedig a katolikus egyház veszélyeztetése. Az uralkodó ezt nem tűrte, így a protestánsokat üldözni kezdték.

V. Károly 1555-ös lemondása után a birodalmát fia és testvére közt osztották fel. Így került Hollandia, Spanyolország és az Újvilág Fülöphöz, míg az osztrák földeket a császári koronával Ferdinánd kapta meg.

A tizenhét tartományban az inkvizíció, súlyos adóterhek, fokozódó centralizáció, bürokrácia, illetve a gazdasági hanyatlás és az 1557-es spanyol államcsőd fokozódó elégedetlenséget váltott ki. A kálvinizmus megerősödött. Válaszként II. Fülöp még inkább sanyargatta őket. A becslések szerint 1523- 1566. közt ‘vallási okokra’ hivatkozva 1000- 1500 személyt végezhettek ki.

II. Fülöp Hollandia régensének féltestvérét, Pármai Margitot (Margarita de Parma) nevezte ki. Az államtanács, illetve a nemesek hatalmát korlátozták, mivel azok nem értettek egyet a sok feszültséget okozó politikával.
A főnemesek mellett a köznemesek is elégedetlenkedtek, így 1566-ban egyesültek és megírták kérvényüket, amiben a reformátusok üldöztetésének végét kérték. Ezt több száz főrang írta alá és a régensnek nyújtották be. Itt, Karel van Berlaymont tanácsos szájából hangzott el a híres mondat:
‘N’ayez pas peur Madame, ce ne sont que des gueux/ “Wees niet bang mevrouw, het zijn slechts bedelaars”- azaz:
‘Ne féljen Asszonyom, ezek csak koldusok!’

A régens a király válaszáig visszavonta a reformátusokat sújtó intézkedéseket, aminek hatására azok szabadon tevékenykedhettek. Ez augusztusra az ikonoklazmusban/ képrombolásban nyilvánult meg.
–
A holland Képrombolás:
A németalföldi protestánsok 1566. augusztus 10. és október között megrohamozták, megszentségtelenítették a katolikus templomokat, ledöntötték szobraikat és egyéb vallási tárgyaikat. Kirabolták az egyházi épületek könyvtárait, szétverték az oltárokat, ereklyetartókat, szószékeket és festményeket.
A történelem szerint a genti Het Pand kolostor könyvtárát beledobták a Leie/ Lys folyóba, ami után azon száraz lábbal lehetett átkelni.
A kiélezett ellenétek és az ikonoklazmus közvetett okai voltak a nyolcvanéves háború kirobbanásának, illetve a Zeven Verenigde Nederlanden (Hét Egyesült Holland Tartomány) létrejöttének.

A ‘Beeldenstorm-ról’ (képrombolás) hallva II. Fülöp Hollandiába küldte Fernando Álvarez de Toledót, Alba hercegét ( bizonyos források Alvaként tüntetik fel). A herceg módszerei elleni tiltakozásul lemondott Pármai Margit, az ország kormányzója. Utódjául Albát nevezték ki, aki azonnal nekiállt a ‘rendrakásnak’:
megbüntette a felkelőket, centralizálta a kormányzást és a katolicizmust egyedüli hitté nyilvánította. Uralma idején közel tízezer főt tartóztattak le és ítéltek el. 1100 személlyel együtt kivégeztette Van Egmont és Horne grófokat. Mivel ők a holland ‘Aranygyapjú rend lovagjai’ voltak, ezért ez az ítélet a szemükben törvénytelen volt. Ez még nagyobb felzúduláshoz vezetett.

Vernieling van de Onze-Lieve-Vrouwekathedraal te Antwerpen op 20 augustus 1566, Frans Hogenberg

Willem van Oranje (Orániai Vilmos) teljesen ellene volt ennek a politikának: ő Hollandia nagyobb függetlenségét, emellett a katolikusok és protestánsok közti békét szerette volna elérni. A németországi Nassauba menekült, majd innen szervezett lázadást II. Fülöp ellen.
Ez a felkelés volt a nyolcvanéves háború kezdete, amit nem csak a reformátusok, de a mérsékelt katolikusok is támogattak.

Oranje és támogatói Pármai Margitnak megígérték, hogy ha engedélyezi a protestantizmust, akkor helyreállítják a békét. Neki nem volt más választása, így beleegyezett.
Időközben az ellenség megtámadta a vallon- tartományokbeli városokat, Doornik- et Valenciennes- t.
1566. végén a ‘koldusok serege’ a segítségükre indult, de az Oosterweel-i csatában (1567.márc. 13.) megsemmisítő vereséget szenvedtek. A városok elestek. Vallásszabadságról többé szó sem lehetett.
A lázadó nemesek a megtorlás ellen Németországba menekültek. A megtorlásoktól tartva Németalföldet nagyjából 60.000-en hagyták el.

A lázadás leverése, illetve Egmont és Horne lefejezése miatt, a felkelők vezére Willem van Oranje lett, aki 1568- ban seregeivel Hollandiába indult. A három irányból indított támadás északon, a heiligerlee-i csatában győzött, míg másutt vereséget szenvedett. A veszteségek ellenére Oranje úgy határozott, hogy Brabant irányába indul, de ezt pénzhiány miatt le kellett állítania. Ezért és a várt néplázadás elmaradása miatt a megszállás kudarcba fulladt.

A vízi koldusok és Den Briel
(Watergeuzen- koldus franciául: gueux)
A segítség váratlan helyről érkezett.
1567-ben rengetegen menekültek Alba elől- Ők Angliában és Németország nyugati részén telepedtek le. Innen hajókra szállva pusztítottak, kalózkodtak, illetve Hollandia partjainál folytattak támadásokat.

Oranje második támadásként az országot szintén több oldalról tervezte lerohanni. Ehhez a vízi koldusok (kisnemesekből, tengerészekből, halászokból, kereskedőkből és kézművesekből álló száműzöttek gyülekezete) segítségét kérte. Willem van der Marck vezette flottájuk 1572. április elsején érkezett meg Den Briel-hez. Innen a spanyol csapatokat Alba már kivonta, mert ezekre a francia határnál volt szüksége. Ez segített a város bevételében. Így vált Den Briel a vízi koldusok támaszpontjává.

A lázadás ezután nyert Vlissingen-nél, Veere- nél és Zierikzee-ben is. Enkhuizen átállt a felkelők oldalára, majd az északi hadműveletek központjává vált. Négy hónappal később Holland és Zeeland tartományok már nagyrészt a felkelőket támogatták. Ahol a lázadók hatalomra jutottak, ott betiltották a katolicizmust és a kálvinizmust tették kötelezővé.

Oranje, illetve testvére, Lodewijk van Nassau (Orániai Lajos) három helyen is megtámadta Hollandiát. Ezek a déli harcok Albát arra kényszerítették, hogy seregét az északi helyzet ellenére is délen tartsa.
Egyre több város állt át lázadók oldalára. A rend helyreállítása érdekében Alba büntetőexpedíciót indított, amit fia, Don Frederik vezetett. Az első várost, Mechelen-t harc nélkül foglalták el, majd a katonák engedélyt kaptak a mészárlásra és fosztogatásra. Ennek hatására a tartományokban elharapózott a félelem, több tartomány és város feladta magát.

1576. után Hollandia két részre vált.
A büntetőexpedíció csak még nagyobb tüzet okozott. II. Fülöp is felismerte, hogy Alba kormányzása pont az ellenkező hatást kelti, ezért Hollandia új kormányzójává Requesens-t nevezte ki. A királynak a török háborúk miatt is anyagi gondjai voltak.
Az anyagi támogatások helyett az összehívott tanács a békekötés mellett érvelt. A tárgyalások viszont nem vezettek eredményre, mivel a vallási és az államformát érintő kérdésekben nem tudtak megállapodásra jutni.
1576-ban elhunyt Requesens, ami után II. Fülöp az ország vezetését az Államtanács kezébe adta.

Genti Béke és a spanyol őrjöngés- spaanse furie
A spanyol katonák már két éve ne kapták meg teljes bérüket. Fellázadtak és Brabant, illetve Flandria területén fosztogatásba kezdtek. Ezzel az összes tartomány veszélybe került. A felkelő spanyol csapatok megtámadták és kifosztották Maastrichtet és Antwerpent. A három napos őrület alatt körülbelül 8000 embert öltek meg.

A történtek után még II. Fülöp támogatói is úgy gondolták, hogy a spanyoloknak el kell hagyniuk az országot. Ennek hatására béketárgyalásokat kezdtek el sürgetni, aminek a kinevezett Államtanács (a király parancsára) nem tett eleget. Ezt államcsíny követte: a Tanács tagjait bebörtönözték és összehívták a Staten-Generaal- t, ami október 19- 28. közt Gentben folytatott tárgyalásokat.
Ennek eredményeképp 1576. november 8- án Hollandia régiói közt megköttetett a Genti Béke.
Ebben vallási toleranciát és a lázadó spanyol zsoldosok elleni szövetséget fogadtak. Ezzel a küzdelemhez a déli, katolikus és királyhű tartományok is csatlakoztak, bár névleg hűek maradtak a tartomány urához, II. Fülöphöz.

Spaanse Furie, MAS

Brüsszeli unió
A későbbiekben II. Fülöp a féltestvérét, az osztrák Don Juant küldte kormányzónak. A király a feladatául a rend visszaállítását nevezte meg, de ehhez sem katonai erőforrásokat, sem vallási engedményeket nem adott.
Don Juan 1577. január 7-én megkötötte a brüsszeli uniót: eszerint örök tiszteletben tartja a genti békét, a lázadó tartományok pedig elismerték II. Fülöp uralmát és Don Juant kormányzónak, emellett vállalták, hogy harcolni fognak a katolikus hit megőrzéséért.

A spanyol csapatok 1577. tavaszán megkezdték kivonulásukat. Ezért cserébe a Staten-Generaal-nak megtiltották a gyülekezést és betiltották a kálvinizmust.
A brüsszeli unió feltételeit Orániai Vilmos, illetve Zeeland és Holland tartományok elfogadhatatlannak tartották és nem ismerték el Don Juan hatalmát. A felekezeti viták ismét fellángoltak. Mivel Don Juan fenyegetve érezte magát, sereget indított. Július 24-én Don Juan meglepetésszerű támadással elfoglalta Namurt, ezzel a brüsszeli unió és a Edicto Perpetuo előírásait is felrúgta. Hamarosan visszafoglalta Hollandia délkeleti részét.

Válaszul a rendi gyűlés 1577. december 10-én aláírta a második brüsszeli uniót, amelyben megerősítették a genti béke előírásait, de ebben már egyenlő feltételeket biztosítottak a protestáns és a katolikus vallásnak.

Arrasi szerződés és az Utrechti Unió
A felkelés radikális elemeitől való félelmében a déli vallon tartományok megalkották az 1579. január 6- i Arrasi Egyezményt. Ezt Spanyol- Németalföld déli tartományai (Belgium déli része és Franciaország egyes részei) írták alá. Ebben hűséget fogadtak a spanyol koronának és elismerték Don Juan fennhatóságát.

Erre reagálva, pár nappal később Holland, Zeeland, Utrecht és Groningen tartományok képviselői megalkották az Utrechti Uniót. Ehhez februárban csatlakozott Gent is, majd Frízföld és még többen. Az ellenálló Amerfoort vezetőit erőszakkal kényszerítették az unió aláírására.

Az Utrechti Unió kijelentette, hogy az aláíró tartományok egyesült külpolitikát folytatnak, de belső ügyeiket maguk igazgatják. Közös sereget állítanak fel és háborúban segítik egymást. Holland- ban és Zeelandban vallásszabadságot vezettek be, a többi tartomány ezt maga határozhatta meg. Később ezt ez a két tartomány felrúgta és betiltották a katolicizmust.

Észak- és Dél- Hollandia szétválása
Az Unió után kirobbanó harcokban a spanyolok ismét nagy részt elfoglaltak, többek közt Antwerpent (1585).
A város eleste jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járt: Észak- és Dél- Hollandia szétválását jelentette. Ennek másik oka az volt, hogy az északi területeken a reformáció jobban fenntartható volt, mint délen. A holland terület közel az Utrechti Unió méretére csökkent. Ebbe csak Holland, Zeeland, Frízföld és Utrecht tartozott bele.

Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden
A megmaradt országrész Angliától kért és kapott segítséget, aminek következtében annak ‘védnöksége’ alá került. Főkormányzója Robert Dudley, Leicester grófja, Erzsébet királynő bizalmasa lett. Még az ő érkezése előtt Holland tartomány a sereg vezetőjének az elesett Willem van Oranje fiát, Maurits van Nassau-t nevezte ki (magyarul Móric orániai herceg). Ő ekkor még csak húsz éves volt.

De verovering van de stad Hulst op de Spanjaarden, Hendrick de Meijer, Rijksmuseum

A spanyol sereg tovább nyomult előre. A vesztes harcok okán és a hollandok ellenszenvét kivívva, az angol királynő bizalmasa inkább visszatért országába, de II. Fülöp a lázadók angol támogatása miatt úgy döntött, hogy Anglia ellen is hadba száll. 1588. július 29-én hajói elérték az angol partokat, ahol holland és angol hajók vártak rájuk- a spanyol Armada vereséget szenvedett.
A királynő megbízottjának távozása után a hollandok úgy határoztak, hogy többé nem ajánlanak fel szuverenitást egy külföldi uralkodónak, majd 1588-ban megalapították a Hét Egyesült Holland Köztársaságot (Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden).
Ezzel a nyolcvanéves háború történetében egy új fejezet kezdődött.

II. Fülöp a francia hugenotta háború miatt visszarendelte Parmát (Alessandro Farnese), majd Franciaországba küldte, ugyanis a francia király utód nélkül hunyt el, örököséül pedig a protestáns Navarrai Henriket nevezte ki. II. Fülöp számára egy protestáns Franciaország túl nagy veszélyt jelentett, fontosabbat, mint a lázadó hollandok. Ezért Párma hercegének az északi harcokat fel kellett adnia. A háborúk miatt viszont Spanyolország lassan csődbe ment.

Aranykor és belviszály
Ez a Köztársaság helyzetét nagyban előrelendítette. Az ezt követő időszakot nevezik ‘de Tien jaren’– nek, azaz a Tíz évnek (1588- 1598), amikor a holland lázadás sorsa a reménytelenből a ‘majdnem nyert’-re változott. Maurits van Nassau, a későbbi Prins van Oranje megreformálta az állami sereget, ezáltal kisebb egységekből állt és jobban tudott manőverezni. Szigorú fegyelmezettségével hosszú időkre Európa katonai iskolapéldájává vált. A köztársaság számos katonai sikert ért el.
Miközben a harcok a határ menti területekre korlátozódtak, az északi tartományok nagyrészt békében éltek. A gyarmatok kialakulásával- kirablásával együtt beköszöntött a holland Aranykor: a gazdasági és kulturális fellendülés.

1598-ban Franciaország és Spanyolország békét kötött és a spanyolok ismét teljes erejükkel Hollandia ellen indultak. A Köztársaságra, – hogy a király elfogadtassa vele a saját békefeltételeit-, katonai és gazdasági nyomás nehezedett.
II. Fülöp halála után helyét fia, III. Fülöp vette át. A békefeltételek elutasítása után ismét nagy támadás következett. Ez sikertelen volt- a spanyol sereg megint lázongani kezdett.

A felek 1609-ben, Hágában fegyverszünetet kötöttek egymással, de a harcok ennek ellenére Németországban ‘harmincéves háború’ néven folytak tovább.
Hollandiában viszont Észak és Dél közt belharcok robbantak ki. Ezt megpróbálták elsimítani, de a béketárgyalásokon mindkét oldal a saját vallásának szabadságához ragaszkodott (észak: katolikus, dél: protestáns). Másrészt viták voltak a gyarmatokat illető kereskedelmi útvonalak miatt. A fegyverszünet után a spanyolok megint megpróbálták a lázadó tartományokat elfoglalni.
Móric hirtelen halála után testvére, Frigyes Henrik herceg vette át a vezetést, majd serege több fontos várost is bevett.

Mindezek közben megalakult a Holland Kelet- indiai Társaság, ami az afrikai és távol-keleti gyarmatok kereskedelmét felügyelte, míg Amerika területén a Nyugat- indiai Társaság végezte munkáját. Az innen származó bevételek nagyban segítették az Aranykor fejlődését, illetve- a spanyol flották hajóinak fosztogatása révén- a háborút is.

Spanyolország egy utolsó kísérletben ismét megpróbálta visszaszerezni a lázadó tartományokat. Húszezer katonával indított flottát, de az a downsi csatában szinte teljesen megsemmisült. Ezzel nagyjából vége is lett Spanyolország tengeri hatalmának.

A nyolcvanéves háború 1648-ban a Münsteri Békével zárult. Ez a híres Vesztfáliai Béke része volt, ami a nyolcvanéves (holland) mellett a harmincéves (német) háborút is lezárta.
…

Ezekre emlékezve tartották- tartják meg 2022. március végén- április elején a Brielle-i programokat.
A Den Brielben megrendezett ünnepség menetben felvonultak a vízi koldusok, a hagyományos öltözékbe öltözött nép, halászok és természetesen a spanyol sereg tagjai is.

Vera


https://geboortevannederland.nl/

https://www.rijnmond.nl/nieuws/140465/vergeten-verhalen-de-dagen-na-1-april-1572

https://www.facebook.com/beleefvestingstadbrielle

https://historiek.net/tachtigjarige-oorlog-opstand-nederlanden/63289/

https://npokennis.nl/longread/7867/waren-de-geuzen-terroristen-of-vrijheidsstrijders

https://brielle2022.nl/category/evenementen/

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3ric_or%C3%A1niai_herceg

https://hu.wikipedia.org/wiki/II._F%C3%BCl%C3%B6p_spanyol_kir%C3%A1ly

https://hu.wikipedia.org/wiki/Utrechti_uni%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metalf%C3%B6ldi_szabads%C3%A1gharc

https://nl.wikipedia.org/wiki/Republiek_der_Zeven_Verenigde_Nederlanden

https://nl.wikipedia.org/wiki/Vrede_van_M%C3%BCnster

https://nl.wikipedia.org/wiki/Gouden_Eeuw_(Nederland)

https://nl.wikipedia.org/wiki/Nederlandse_Opstand

https://nl.wikipedia.org/wiki/Willem_van_Oranje

https://historiek.net/willem-van-oranje-1533-1584/55645/

https://nl.wikipedia.org/wiki/Pacificatie_van_Gent

https://nl.wikipedia.org/wiki/Unie_van_Utrecht_(1579)

Fríz mindennapok- piros palástos útonálló, zálogba tartott templomtorony és esküvő az iskolában

Frízföldön nincsenek világvárosok és ennek megfelelően nálunk, egy kisebb településen hatalmas események sem nagyon. De most mégis volt kritikus, kis politikától- pénztől átszőtt vagy kriminális eset is. Csak piciben.

Az elmúlt időszak legkritikusabb esete (számomra) az volt, hogy egyik nap a kislányom suliból hazaérkezve megkérdezte: hallottam-e a koronás férfiról aki késsel ijesztgeti a gyerekeket. Tőlem csak szapora pislogásra futotta, mert egyrészt a koronát akkortájt csak a Prinsjesdag-gal, az általában gyönyörű ceremóniával megrendezett holland »ünneppel« és ennek fő szereplőjével, Willem- Alexander királlyal tudtam kapcsolatba hozni.
Meg a vírussal, de arra részemről épp kevesebb érdeklődés jutott.

Mint kiderült a suliban beszéltek róla, hogy a településünkön egy férfi mászkál piros palástban, koronával a fején és akin azt látja, hogy megütközik, abba beleköt. Illetve az iskolában azt mondták, hogy gyerekeket vegzál (hál`Istennek nem úgy), hanem csak kiugrik eléjük a bokrokból és megijeszti őket.

Azóta a férfit keresik a rendőrök, azt nem erősítették meg, hogy kése van de nagyjából minden mást igen.
Ilyenkor nagyon dicsérem a holland iskolarendszert, hogy rendszeresen foglalkoznak a napi történésekkel, megnézik a gyerek-híradót minden nap és meg is beszélik, így a kicsik valahol fel tudnak készülni ha ez az alak pl. felbukkan és talán kevésbé fagynak le.

-Gyerek-híradó: ez nagyjából ugyanaz mint a felnőtteknek levetített, benne a legfontosabb dolgokkal. Szerepelt benne anno az utrechti merénylet amikor egy férfi a villamoson támadott meg többeket, az ausztrál/ amerikai stb. tűzvészek is. A helyi politikai dolgokról is szó van benne, persze egy kissé tompítottabb, gyerekbarátabb formában. Na meg ha a Télapót- Sinterklaas-t- várják, arra minden nap van egy kis különkiadás:)

Most épp a két éves évfordulója van egy nagyon komoly balesetnek, ahol négy kisgyerek hunyt el amikor az őket szállító bakfiets-nek elromlott a fékje és elgázolta egy vonat. (Bakfets: hasonló kerékpár mint Bagaméri fagylaltosbicaja volt: elöl egy »kosár«, ahova akár négy vagy több gyerkőc is beülhet.) Akkor ez olyan szintű reakciókkal járt, hogy azonnal országosan megtiltották ezeknek a kerékpároknak a napközik általi használatát, azóta inkább gyalogoltatják a kicsiket, már ha mást nem tudtak kitalálni.-

Szóval a piros palástos, koronás illetőt szerencsére nem láttuk csak a helyi sajtóban- azóta kétszer és az online változaton is, pocsék minőségű videófelvétellel. De persze a gyereket már a gondolat is zavarja. Engem is.

A másik eset még 2018. novemberére nyúlik vissza.
Bicikliztem a vásárlóutcában a dolgom felé, amikor leszállíttattak róla azzal, hogy le van zárva az út. Mint kiderült: épp hatalmas darukkal emelték le a templom tornyát, a csúcsot úgy ahogy volt, egészben. Vitték restaurálni, mivel bőven ráfért. Ilyet sem lehet mindennap látni, az időmbe meg belefért, sok más helyivel együtt én is nekiálltam nézelődni.
Az elszállításának voltak előzményei és- mint a későbbiekben fény derült rá- ‘utózmányai’ is, rájöhettünk, hogy a politika kicsiben is ugyanolyan zavaros, mint nagyban és nem lehet tudni, hogy ki is hazudik.

Az előzmény: a község önkormányzata jelképes egy euróért eladta a torony tulajdonjogát egy egyesületnek. Az adásvétel után viszont kiderült, hogy annak komoly szerkezeti hibái vannak, amik miatt azonnali helyreállítást igényel. Az egyesület panaszt tett, hogy az önkormányzat becsapta őket, mert biztos, hogy tudott erről és nem véletlenül pont akkor lett eladva.
Az persze tagadta, ártatlanok mint a fehér bárány, fogalmuk sem volt semmiről.

Persze a restaurálás halaszthatatlannak bizonyult, de az új tulajdonosnak viszont nem volt rá kerete, így a helyi »tanács« kiutalt nekik egy jókora összeget, amit úgy is fel lehet fogni mint a hibának az elismerése, vagy egyfajta bocsánatkérés. Már ha ők nem mondanak igazat és felelősnek érzik magukat.
A tornyot elvitték azt ígérve, hogy négy hónap múlva kész.
Ennek közel két éve.
A héten került vissza. A pénz nem volt elég és ‘zálogba tartották’ addig, amíg a számla ki nem lett egyenlítve. Közel két éven át.

Ez viszont a tipikus holland helyzet: bármerre megy az ember, előbb-utóbb találkozik a »donatie«, azaz adomány szóval. Mindenre amit el lehet képzelni, így nálunk a templom tornyára is adománygyűjtésbe kezdtek. Ennyi idő alatt eszerint össze is jött…

»Utózmány«:
Szóval a héten visszahozták a tornyunkat, visszahajózták, ha már mindenhol vannak csatornák és ismét arra bicajoztam amikor felrakták. Ezzel ennek lehetne vége is, ha valaki nem tévedett volna egy icipicit: most fenn a templomtorony, beállították a eddig hamisan csengő harangjátékot- csak épp a tornyot 90 fokkal elfordítva tették vissza, így ismét állhat vissza a daru, kezdődhet az egész mozgatása, hogy visszafordítsák a helyére. Apróság.

Egyébként hasonlóan jutottunk egy »csodás« szoborhoz: az önkormányzat a múzeummal egyetértésben megszavazta, hogy ez a szobor márpedig kell, majd adománygyűjtésbe fogtak mert kell, csak nincs miből.
Azóta a héten ennek a remeknek is megvolt az avatása. Eléggé érdekes alkotásról van szó ami olyannyira megosztja az embereket, hogy sokan mellette elhaladva szólják le. Állítólag kávéskannákat ábrázol egymáson, csak nekem még nem sikerült rájönnöm, hogy milyen szögből.
De az adománygyűjtés a hollandok spórolós híre ellenére is sikeres volt. Megint.

Pici bűnözés is előfordult.
Nálunk tilos mindennemű kábítószer eladása- vásárlása, annak ellenére, hogy sokan vannak abban a hitben, hogy ez egész Hollandia területén elérhető lehetőség. Illetve állítólag bejelentve, hivatalosan lehet pár kendertövet termeszteni, de szigorú ellenőrzés mellett. (Régebben öt tőről volt szó, de mintha mostanában már csak kettőt lehetne…?) Van is olyan ismerős (nem a faluban) aki ebből készít olajat és esküszik rá, hogy ez tartja életben a már régóta rákos párját.

Persze néha itt is van aki nagyban csinálná. Egy férfi helyben lebukott, mert a szomszédság nem tolerálta az ‘illatfelhőt’ amit a kertészkedése gerjesztett. Picit elszámolta magát, mivel közel 530 tövet találtak nála. Ami persze a magyarázata szerint nem is az övé, csak az ő telkén, padlásán volt. Szerinte a barátnője volt a hunyó, ő még csak nem is tudott róla. Ennek picit ellenmondott a tény, hogy a kapcsolótáblán rajta volt az ujjlenyomata.
Ja, mivel ez már a tárgyalás időszaka és a leleplezés régebben történt, akkor ült egy kicsit előzetesben. Erre hivatkozva már csak feltételes büntetést kapott és még az áramlopás miatt sem büntették meg. Állítólag nincs bizonyíték. 🤔

Még egyszer az iskolára visszatérve:
Egyik nap különleges látványban volt részem. Ha dolgom van lehetőleg a gyerekeim iskolája felé szoktam menni, hogy picit oda tudjak nekik integetni. Most is hallottam, hogy kinn vannak a gyerekek de nem értettem, hogy miért mert a szünet ideje elmúlt.
Mint kiderült az egyik tanár ‘néninek’ esküvője volt és a szertartás után beugrott a suliba a férjével, hogy a gyerekekkel is tudjon egy kicsit ünnepelni. Vitt nekik sütit, ők pedig előre készültek: többek közt egy kézzel írt receptkönyvet kaptak, minden gyerek egy oldalt készített el. Magyar munka is van benne 🙂 .
A búcsúzásukkor pedig az egész iskola sorfalat állt az udvaron, szalagokat lengettek felettük és énekeltek. A menyasszonyi ruhás tanárnő és párja pedig köztük vonultak ki és hajtottak el egy kis felvirágozott kabrióval.
Úgy gondolom nagyon kedves és aranyos, hogy hagytak lehetőséget a gyerekeknek is arra, hogy így láthassák őket és hagyták őket velük ünnepelni annak ellenére, hogy addig a saját esküvőjük vendégeinek várni kellett rájuk- bár állítólag szegények már vártak eleget, mivel ez is már az elhalasztott, korona miatt variált alkalom volt.
Szerintem ezek a pici dolgok- már ha ez az- teszik az egész itteni érzést pozitívvá.

Vera

#Friesland #Hollandia #fríz #Frízföld
#pozitív #ünnep #esküvő #iskola #templom #gyerek

Mesebeli kellékek, történelem és lázongás: A Hercegek Napja az Arany- és Üveghintókkal

A holland Prinsjesdag- teljes fordítás szerint talán kis hercegek napja, csak így elég borzasztóan hangzik- pontosan olyan amilyenek gyerekkoromban a mesék voltak: arany hintó, lakájok sora és csodásan öltözött királyi pár az udvartartásával.

Nos, nem tegnap voltam gyerek és akkor még előfordult, hogy szovjet tankok vonultak végig az utcánkban. Azzal együtt, hogy mindig is tudtam, hogy vannak királyok és királyságok, ez Magyarországon mégis valahogy mesének látszott. Legalábbis az előbb felsorolt kellékei.

Hollandiába költözésünk előtt a kislányomnak elmagyaráztam, hogy olyan helyre megyünk, ahol igazi király uralkodik (addigra egy kis ideje épp királya lett az országnak, Beatrix királynő nem sokkal előtte mondott le a fia javára). Ráadásul három igazi királylány is van. Általában nem mászkálnak koronával a fejükön, de akkor is igaziak… Nagycsoportos ovis lévén kerekre tágult szemekkel bámult rám. Addig még csak az oviban hallott ilyesmiről. A farsangon persze majdnem minden kislány királylánynak- hercegnőnek öltözött.
Azt is elmondtam, hogy ez már rég nem mesebeli: mára már egy király/ királynő autóval vagy repülővel jár- a holland király vezeti is, mint pilóta-, a hintók a kényes paripákkal rég a múlté.

Vagy nem.

Egy évben egyszer Hollandiában előkerülnek ezek a ‘mesebeli’ dolgok és látható mindaz amit mi régen csak a képeskönyvekből ismertünk. Ez a Prinsjesdag, vagy a (kis)Hercegek Napja.
Valóban van arany hintó, mára már komoly történelmi háttérrel és nagyon kevés kivételtől eltekintve még maga a király is maximum egy évben egyszer, a fenti alkalomból használja. Másnak pedig mint a királyi családnak (azaz a királyi párnak vagy a trónörökösnek, 18 éves kora után), egyszerűen tilos.

Az Arany Hintót még Wilhelmina királynő 1898. szeptember 6-i koronázására szánta az amszterdami lakosság ajándékképpen, de ő nem szeretett volna ez alkalomból semmit sem elfogadni. (A királynő magyarul több helyen I. Vilmaként szerepel.) Végül addig bombázták táviratokkal, levelekkel és annyit beszéltek róla, hogy beadta a derekát. Csak- mert mégis tartani szerette volna magát az elhatározásához- nem a beavatásán, hanem egy másik meghatározott napon- egy nappal később adták neki át. Első útjára két és fél évvel később került sor, a királynő és Hendrik herceg esküvőjén, majd egy hónappal később már mint királyi pár, az amszterdami bevonulásukon.

Ezen kívül csak néhány nagyon- nagyon fontos alkalomra vették igénybe: az első volt a már említett eset, Wilhelmina királynő esküvője majd bevonulása. Eztán Juliana hercegnő- trónörökös, későbbi királynő keresztelőjén (1909), majd az ő házasságkötésekor Bernhard herceggel (1937). Eztán ismét egy trónörökös- hercegnő, Beatrix keresztelője következett (1938), majd az ő egybekelése Claus herceggel (1966). Legutóbb jött- ki tudja valóban utoljára- e ilyen téren- Willem- Alexander akkori trónörökös, mostani király és párja, Maximá lakodalma. Ez összesen hét rendkívüli eset 1898. óta… Az elkopás veszélye nem fenyegeti.

Ezeken kívül a király hivatalos járműve a Prinsjesdag-on, az ünnepen ami valójában nagyon prózai dolog miatt történik: ez a holland éves költségvetés nyilvánosságra hozatala és a parlament időszakának megnyitása. Időpontja minden év szeptemberének harmadik keddje.
Csak a körítés csodaszép. Valóban az.

A történelem során- főleg a második világháborúban- sok hintó és szán eltűnt, tönkrement (a megszállók ellopták az állomány felét). Az Arany-, Üveg és még egy híres- drága hintó úgy menekült meg, hogy múzeumi állományba vették. Egyesek szerint az Arany egy szalmakazalban volt eldugva, de erre nincs írott bizonyíték.

Maga a jármű valóban csupa arany: ez hol aranylemezekből, hol pedig festékből áll. Elkészítésén anno több mint 1200 ember dolgozott és azóta még jó páran az időszakos restaurációk alatt.
Holland reneszánsz stílusban készült (a holland Aranykorból), példájául a X. Károly koronázásakor, Versailles-ban használt hintó szolgált. Versailles-i eredetéhez illő módon telis- tele van gyönyörű díszítésekkel amik közül (legalább) egyet mostanában komoly kritika ér és emiatt lehetséges, hogy többé nem is lesz használható, csak egy múzeum tárgyai közt fog porosodni.

A hintó súlya 2500 kiló, jávai teakfából (tikfa) készült, teteje domború, mivel Wilhelmina királynő azt kívánta, hogy kalapban állhasson benne. A bakot vörös anyag borítja. Belső burkolata kézi hímzésű fehér (elefántcsontszínű) selyem narancsvirágokkal és kerubokkal. Mindkét oldalán látható a nemzeti címer, emellett allegorikus szobrokkal és festményekkel díszes.

Kerekei a napot, az (enyhén: “mild schijnende koningschap”) ragyogó királyságot jelképezik. A küllők napsugár alakúak amik ‘megvilágítják az eget’, köztük az állatövek jelei látszanak. A zsanérok, zárak kutya és bagoly motívummal díszítettek: ezek a hűséget és éberséget szimbolizálják. A lépcsőkön vízililiom van: az óvatosság jelképei, az alátámasztáson pedig a vízimadarak a gyorsaságé. Természetesen szerepet kap az akkori tizenegy holland tartomány címere és persze Amszterdamé, az ajándékozóé is.

A tetőn levő dísz négy nőt ábrázol: ők a mezőgazdaság a rá utaló gabonával és sarlóval, a kereskedelem a munkással és oroszlánnal, az ipar kalapáccsal és szalamandrával, mint a tűz szimbóluma, végül a hajózás szextánssal és delfinnel. Ők együtt egy párnát tartanak amin a királyság jelképei: a korona, jogar és kard látható.
Emellett a négy sarok körül gyerekábrázolások veszik körül babérokkal a királyi címereket és kicsi angyalok koszorút tartanak Wilhelmina királynő nevének kezdőbetűje köré.

A sarkokat négy ‘Atlasz’ támasztja, a kezükben elektromos lámpással, rajta a királyi koronával. A lámpásokat már a készítéskor elektromossághoz tervezték (több mint 120 éve). Az ablakok alatt végigvezető frízen a vallás, hadsereg, törvény, művészet, tudomány és munka szimbólumai.

Az oldalakon levő négy táblaképet Nicolaas van der Waay festő készítette. Ezeken allegorikus alakokon Hollandia múltja, jelene és jövője látható- és ez az amire évek óta, most pedig a #BlackLivesMatter – t emlegetve- talán már örökre letörölhetetlen/megoldhatatlan módon- rasszistaként hivatkoznak.
A képeken az alakok római kori öltözékben vannak megörökítve, a holland jólétre utalva.

A Jövő: az elöl levő kép. Ez az ideális jövőt mutatja be, az akkor elképzelt, továbbfejlesztett szociális lehetőségekkel. Bal oldalán Justitia védi a rászorulókat: sérült munkást, vak öreget, özvegyet, árvákat. Jobb oldalt az oktatás, alatta egy domborművön a betegek rászorulók életbiztosítása.

Múlt: a hátsó kép. Clio, a történetírás múzsája ír a Chronos tartotta Idő Könyvébe. Bal oldalán Merkúr, a kereskedelem istene és az amszterdami címer, jobb oldalon a hűséget jelképező kutya és kisgyerek a Királyság címerével.
A háttérben Amszterdam látképe: az IJ és az Amstel látszik a rajtuk haladó hajókkal, a Nieuwe Kerk-kel (Új Templom) és az amszterdami Királyi Palota (Paleis op de Dam).

A hintó jobb oldalán: a ”holland szűz” előtti tiszteletadás. Hollandiát egy meztelen fiú szimbolizálja aki virágokat szór a szűz lábai elé. Emellett szerepelnek a béke, oktatás, hit, mezőgazdaság, állattenyésztés, kereskedelem és ipar a kép jobb oldalán, a balon látszanak a zene, költészet, tudomány, jog és hadsereg megszemélyesítői.

A hintó bal oldala, a vérlázító kép: ‘Tisztelet a gyarmatoknak’ ( Tribute to the Colonies).
Hivatalosan ez tisztelgés Kelet- és Nyugat- India volt gyarmatai előtt. A fő figura ismét a ”holland szűz”, aki képviseli a Holland Nemzetközösséget. Jobbról egy indiai uralkodó néhány helyi előkelőséggel és őslakosokkal.
Közvetlenül bal oldalán a férfialak a könyvvel: jelképe a kolóniákhoz való civilizáció (és termékek) eljuttatásának.

Nos, mivel ezen fekete bőrű alakok láthatóak, SŐT: tisztelettel adóznak/ meghajolnak a fő alak előtt, ez mostanában nem történelemként tekinthető hanem sokak szerint maga a színtiszta rasszizmus. Emiatt a kép miatt van a hintó bojkottálva, emiatt lehet az, hogy talán már maga a királyi család sem használhatja a továbbiakban.

Most szinte kapóra jön a korona (ez esetben nem a királyi dísz, hanem a vírus), mivel a Prinsjesdag-on nem lesz a szokott felhajtás megtartva, így a hintó elmaradására sem kell nyilvánosan azt mondani, hogy a rasszizmus miatt nem látható többé.
Az pedig, hogy mostanában a király és a királyné is mindenki előtt összetett kézzel hajladozik, mert kezet fogni nem szabad… más kérdés.

A hintó elleni tiltakozás legalább 2011-ig nyúlik vissza, amikor a bal oldal pár képviselője kötött bele és javasolták, hogy a kérdéses- vitatható oldalpanelt távolítsák el. Szerintük a rajta látható alakok nem sima helyi őslakosok hanem mindjárt (és csakis) rabszolgák. Történészek szerint nem, a képnek a rabszolgasághoz köze sincs, a királyi jogokhoz sem és a gyarmati kor dicsőítése sem volt a célja. Csakis a kolóniákkal való kapcsolat bemutatása.

Természetesen ezen lehet vitatkozni és mint sok minden mást, ezt is mindenki a saját szájíze szerint értelmezi és dönti el.

A királyi családnak egyébként van még egy ‘mesebeli hintója’ ami akár- kis túlzással- a Hamupipőkéből is kiléphetett volna. Na nem azért mert annyira hasonlít arra amit ott ábrázoltak, inkább csak a neve miatt. Ez az Üveghintó. Megbecsültségében- fontosságában nagyjából (hivatalosan, a protokoll szerint) az Arany Hintóéval megegyező értékű.

Az 1821- ből származó hintó viszonylag nagy méretű, egyszerű sötétkék lakkozással amit krémszínű, széles, aranyozott keret díszít babér- és tölgylevelekkel. Az ajtón a készítéskori királyi címer látható.
Tetején fából készült királyi korona van, a belső burkolat bíborszínű bársony arany díszítéssel, mindenütt a királyi címerrel belehímezve. A mennyezet fehér selyem.

A történelem ezt a járművet nem kímélte: a belgák az Oranje- Nassau ház elleni lázadásukkor ezt lefoglalták az Oranje-k többi holmijával együtt. 1839-ben a Londoni Szerződéskor, a belga függetlenség nemzetközi elismerésekor lett visszaszerezve (visszavásárolva).
Évekig használták az Arany Hintóval felváltva Prinsjesdag-on. Wilhelmina királynő ezt kedvelte jobban, 2016-tól pedig az Arany Hintó felújítása miatt ideiglenesen (pár évig) ez maradt a fő jármű.
Ezen kívül ezt is csak különleges alkalmakkor vették igénybe: például trónörökös esküvőjekor ebben utaztak az örömszülők. Ilyenkor a királyt-királynét szállító hintó elé nyolc, míg a trónörökösé elé hat lovat fognak.
A befogott lovak a hagyományokhoz hűen feketék, a fajtájuk változó de leginkább fríz. A nagy esemény előtt tesztelik őket a scheveningeni tengerparton. Kipróbálják, hogy hogyan reagálnak hangos zajokra, durranásra, síró babákra. Ez a látvány sok nézelődőt vonz.

Mégis mi is a Prinsjesdag, a jeles alkalom amikor a holland királyság ezekhez a mesebeli eszközökhöz nyúl?
Ez az országgyűlés megnyitása, a költségvetés előterjesztése. A király elmondja a Lovagteremben a trónbeszédet (ez az uralkodó által a törvényhozás tagjaihoz az országgyűlés megnyitásakor és berekesztésekor intézett beszéd).

Az elnevezést már a 17-18. században is használták, csak még eltérő időpontokban. Eredetileg hétfői napon volt tartva, de ez kényelmetlenséget okozott az ország több pontjáról érkező képviselőknek, mivel vasárnap kellett utazniuk. Ezért cserélték le keddre. 🙂

Ehhez társul a sok ceremoniális külsőség ami miatt mindenképpen érdemes megnézni akkor is, ha valakit egyáltalán nem érdekel hány euró jut az egészségügynek vagy épp az iskoláknak-egyébnek.

Az ünnepség 13.00 órakor kezdődik a királyi hintós felvonulással Hágán át, kiinduló állomása a Noordeinde Palota és egy fix úton nagyjából 25 perc múlva érnek el a Lovagteremhez. Ezt az útvonalat kis változtatással már 1925. óta használják. Akkor is csak annyi volt a módosítás oka, hogy az út átépítése/ megemelése miatt a magas hintó már nem fért ki az addig használt kapun.
A királyi menetet különféle katonai alakulatok lovascsapatai kísérik, díszes egyenruhákban.

A hintók minden ajtajánál lakájok állnak hagyományőrző öltözékben akik az út mellett is végig mellette gyalogolnak, a bakon parókás- egyenruhás kocsis.
Négy hintó van a legfontosabb személyiségeknek, persze rang szerint egyre szebb- díszesebb- előkelőbb, ahogy a lovak száma is változó. Egy azonos: mindenkinek aki hintóba ül, előbb meg kell hajtania a fejét a fegyveres erők zászlaja előtt. A királynak is.

Az elsőbe a királyi kamarás és az udvar ceremóniamestere szállhat be. Ezt két ló húzza.
A második hintó- szintén két lóval- a királyi ház nagymesterével és a fő-udvarhölggyel indul el.
A harmadikban a király testvére utazhat a feleségével- négy ló húzza a hintójukat, a lovak mindegyike mellett szintén uniformisos személyzet-, míg a negyedik, az Arany-, vagy épp az Üveghintó a királyé és a királynéé nyolc lóval ahogy a rangjukhoz dukál, azok mellett is egy- egy fő libériás kísérő.
Előttük- utánuk a katonai- rendőri osztagok felvonulása.
Hiába a név: Hercegek (adott esetben hercegnők) Napja, a királylányok csak a 18. születésnapjuk betöltése után vehetnek részt a ceremónián. A trónörökös, Amalia hercegnő most még nincs 17 éves, a testvérei pedig még fiatalabbak.

Az út mentén végig díszőrség és zenekarok állnak, a király feltűnésekor felcsendül a himnusz. Elindulása pillanatától kezdve pedig a visszaérkezéséig tisztelgő »perces« lövéseket adnak le.

Persze itt még nincs vége a ‘mesebeli’ körítésnek. A király megérkezésekor- éppúgy, mint a mesékben- bejelentik: »A Király!«, amire mindenkinek fel kell állnia, majd miután végzett szintén »Éljen a Király!« szavakkal és háromszoros Hurrá-val köszöntik.
A palotához visszaérkezésükkor van még egy fontos jelenet: 14.00-kor a palota erkélyére kiálló királyi családot köszönti a nép.

Azért az idő előrehaladtával a mesében is történnek változások.

Az egyik a már említett tiltakozás az Arany Hintó ellen.
A másik az erkélyjelenet: ez eredetileg egy időjárásfüggő nyitott hintós kikocsikázás volt Hágában amit biztonsági okokból változtattak erkélyen integetéssé.
Kicsit lazítottak is: korábban csak a király(nő) és házastársa állt ki, mostanában az uralkodó a testvérével és feleségeikkel.

Ami még ezen a napon fontos- bár nem mesebeli, maximum vicces- az egy ‘egyszerű’ aktatáska, amit a pénzügyminiszter visel. Ebben található a következő évre tervezett költségvetés. A modern koroknak megfelelően már nem is papíron- a terjedelme miatt-, hanem egyéb adathordozón. A táskán pedig egy felirat: »Szeptember harmadik keddje«.

A Prinsjesdag-on hagyományosan a nők kalapot viselnek, mindenféle meghökkentő, röhejes vagy épp elegáns darabot. Ez príma alkalom arra, hogy utána a média sokáig kitárgyalhassa a viseleteket.

Főleg most, a koronának ‘hála’ változik sok minden. Nem lesz az eddigiekhez hasonló díszes ceremónia, a király a trónbeszédét nem a Lovagteremben, hanem a hágai Nagytemplomban mondja el. Ilyesmire utoljára 1904-ben volt példa.

Tavaly fordult elő első ízben, hogy egy úgynevezett ‘kijelölt túlélőt’ különítettek el az ünneptől. Érthető is az óvatosság: Prinsjesdag-on majdnem mindenki egy kupacban van aki számít.
A ‘túlélőnek’ kell biztosítani, hogy egy esetleges véletlen (vagy épp nem az) katasztrófa után is legyen felelős államférfi. Ő végül- ahogy utólag kiderült- az Európai Parlament épületében volt, mivel ‘az a legbiztonságosabb’: államférfiak, uralkodók járnak oda rendszeresen.

Ez az idei évre a korona miatt ismét módosul: a fertőzés elleni védekezés miatt sokkal kevesebben mehetnek el a Trónbeszédet meghallgatni mint általában. A kimaradó államtitkárok a napot egy atombiztos bunkerben töltik.

De legalább a hintós felvonulás elmaradásával egy alkalommal kevesebb ok a demonstrációkra- agresszióra. Arra- a feketék ábrázolása miatt- most nagyon érzékeny a nép.

Vera

Zwarte Piet en de Gouden Koets..

https://www.wanttoknow.nl/politiek/zwarte-piet-en-de-gouden-koets/embed/#?secret=SbifdbMoTG

https://nos.nl/artikel/2301402-designated-survivor-blok-in-europees-parlement-niet-in-bunker.html?fbclid=IwAR0IOTYZZPOvdL_szA2oFEux0WTLLKMxwnonvaDLUSesvQj61nRV_26nojEhttps://www.gelderlander.nl/politiek/staatssecretarissen-zitten-op-prinsjesdag-in-nucleaire-bunker~aa8fabb3/

#Hollandia #Friesland #fríz #holland #hagyomány #tradíció #király #történelem

Egyszerű de nagyszerű- szabályok és ötletek

Hollandiában- mint mindenütt a világban-, sokan betartanak minden korona miatt hozott szabályt és sokan pedig totálisan ellene vannak. Persze még lehetne ragozni de minek, ezt valószínű mindenki ismeri már: világszerte vannak rá szabályok és ezeket támogatók, neutrálisak vagy épp ellenzők.

Itt szerintem rendkívül gyakran találják fel a lehető legegyszerűbb és ennek ellenére tökéletesen működő megoldásokat. A legutóbbi amit találtam, az pontosan az egymástól különböző véleményű emberek közti szó- vagy épp valós csatákat előzheti meg.

Amikor utoljára a nádszál vékony, kis termetű lányom utazni kényszerült, már előre számított rá, hogy az eddigiekkel ellentétben egyedül fogja fel- és lecipelni a bőröndjeit a lépcsőkön, járműveken, mivel a másfél méteres szabály bevezetése óta senki sem segít- gyakran nem is mer. Nem lehet.
Illetve a szabály bevezetése óta az is előfordult, hogy vásárlók az üzleteknél segítő, a kocsikat fertőtlenítő diákokra támadtak (néhol szó szerint is), mivel »megfertőzik koronavírussal«.
De volna még olyan is, aki örülne a segítségnek, vagy szeretne kezet fogni találkozáskor, bemutatkozáskor… stb.
Erre találta ki valaki a megoldást: egyszerű karkötő- piros a tilos jelzés, zöld a szabad.
Első pillanatra látható (persze ha valaki nem a nagykabát alatt viseli) és ennek megfelelően állhat hozzá a másik oldal. (Láttam már más formában -színben is, bár szerintem meg kellene maradni az egységesnél, különben belezavarodnak az emberek.)

Nem is csak a félelemről van szó: van egy csomó olyan helyzet is, ami miatt egy esetleges megfertőződés komolyabb veszéllyel járhat, de ezt egy kívülálló nem tudja. Kicsit olyan ez, mint amikor ülsz a buszon mert rosszul vagy és nem adod át a helyed, de megszólnak, mert ez nem látszik.
Most látszódhat.
Persze ez is csak döntés kérdése: akarsz-e ilyet vagy nem. Nem muszáj egyik oldalt sem láttatni. Csak egy lehetőség. És nagyon egyszerű.
…
Mérges emberek mostanában mindenütt vannak és a korona miatt most lehet is mérgeskedni (már ha valakinek van rá hajlandósága).
Hollandiában az egyik leginkább szabálykövetőnek látszó személy Grapperhaus, az igazságügyi miniszter (volt). Ő egy nagyon szigorú embernek tűnik, a benyomást az is erősítette az is, ahogyan a szabályozások ellen vétőket elég csúnyán lehordta. Többek közt antiszociálisnak és felelőtlennek nevezte őket, akik fenyegetik a társadalmat.
Én komolyan sajnálom de most nála nagyon visszanyalt a fagylalt: a napokban házasodott és az esküvőjéről kiszivárgott képek az országban igazán komoly felháborodással jártak. Grapperhaus rendkívül komolyan szorgalmazta az intézkedések betartását, ennek ellenére- állítólag az előzetes tervekkel ellentétben, pedig készültek rá- nem sikerült a másfél métert a saját esküvőjén betarta(t)ni.
A kép, ami miatt az országos felzúdulás elindult, egyszerű esküvői felvétel: egy csoportkép, a meghívottak és az ifjú pár (a vőlegény hatvan éves) egymás mellett.
Az eset után állítólag az ország lakosságának 40 százaléka nem tartja többé szavahihetőnek a minisztert.

Pár nappal később, a következő sajtókonferencián a miniszterelnök elvileg a korona miatti gazdaságot támogató csomagokról tartott tájékoztatót, de ehelyett a sajtó képviselői az idő nagy részében Grapperhaust szedték darabokra. Mark Rutte- a miniszterelnök- pedig őt védte, mivel »egy hibát még egy miniszternek is el lehetne nézni azzal együtt, hogy nekik valóban példát kellene mutatniuk«.
Még azt el kell ismerni, hogy maga a miniszter sem tagadta a történteket, nyilvánosan bocsánatot kért mindenkitől és bűnbánata jeléül a hivatalos büntetés kétszeresét utalta el a Vöröskereszt számára.
Az már a magánvéleményem, hogy én sajnálom. Azzal együtt, hogy valóban a »bort prédikál és vizet iszik« esete forgott fenn. De az ember saját esküvője sem mindennapos…
…
Egyébként Hollandiában szeptember elsejétől indul az okostelefonokra kifejlesztett korona-app, ami az ezt letöltőknek jelenti ha az ismeretségi körükben valaki pozitív tesztet produkál (már ha az is használja az appot).
Elvileg ez önkéntes és tilos vele bármilyen módon visszaélni. Erre olyan példát adtak, hogy mondjuk egy vendéglátóipari létesítmény nem kérheti a belépéskor az app használatának bemutatását. Vagy egy munkahely. Aki mégis hasonlóval próbálkozik az akár 8000 eurós büntetéssel, vagy fél éves börtönnel is számolhat.
Az app négy tartományban egy ideje próba jelleggel működik és már az első figyelmeztetések is kifutottak.
Aki ezen keresztül figyelmeztetést kap, az akkor is jogosult tesztelésre, ha nincs semmilyen panasza. Ez eddig csak a reptéren, az utazók számára volt lehetséges.
…
A hivatalos verzió alapján a rendelkezéseket főképpen a fiatalok nem tartják be annak ellenére, hogy a biztonsági régiók szerint mostanában ők fertőződnek meg leginkább. Ennek okairól (miért nem tartják be) egy rögtönzött közvélemény kutatást is végeztek. Többek közt és a teljesség igénye nélkül pár válasz:

»A szabályok szerint egyszerre maximum hat vendéget lehet egy otthonban fogadni. Ez némileg torz ha azt nézzük, hogy egy szupermarketben sokkal többen lehetnek együtt.«

»Próbálom betartani a szabályokat és közben látom, hogy idősek egymáshoz nagyon közel állnak egy csoportban. Akkor elgondolkodom,hogy nekem így miért kellene? Vízvezeték- szerelőként dolgozom és a munkám során gyakran előfordul, hogy tőlem fél méterre ülnek, miközben a mosogatójukat szerelem. Ehhez képest én próbálkozom és megpróbálom kizárni a lehetőségét, hogy megfertőzzem a nagymamámat. Néhány barátommal teszek csak kivételt.«

»Boltban dolgozva úgy látom, hogy az emberek korábban betartották az intézkedéseket, de a lazítások óta egyre kevésbé. Nekünk kötelező velük betartatnunk, hogy mindenki vigyen magával bevásárlókocsit, de gyakran előfordul, hogy emiatt veszekednek velünk. Többeket ki kellett utasítanunk.«

»Múltkor buliztam a barátaimmal. Egyszer csak a rendőrség állt az ajtó előtt. 400 euró bírság. Úgy döntöttem, hogy elindítom a stop-de-lockdown.nl oldalt.«

»Hollandiában nem tiltunk meg mindent, amitől az emberek megbetegszenek. Az üzletekben lehet kapni alkoholt és cigarettát is annak ellenére, hogy sokan meghalnak tőle. Ezeket megvásárolni egy választás, de annak kéne lennie a koronaszabályok betartásának is.«

Ez a pár vélemény véletlen sem az összes, ezen kívül ezer és ezer egyéni is van még, más és más indokokkal. Emellett a szabályok be nem tartása 400 euró büntetéssel is járhat, az üzleteknek pedig ez 4000.

Persze nem mindenki próbálja az embereket erre véres karddal rászorítani, van aki jóval kreatívabb. Erre példa Leeuwardenben, a fríz fővárosban egy »magas rangú látogatás«. Két, »jelmezbe-lóba öltözött« személy- egy hercegnő és a kormányzó- vonult végig a városon, hogy a jelmezükkel- megjelenésükkel ennek fontosságára hívják fel a figyelmet.
A figyelem felhívása mindenesetre sikerült. 😀
A vicces forma néha sikeresebb mint a morcos.

Vera

https://bandjescheppen.nl/?fbclid=IwAR3lOtie4I8RUXHYj68h00MoYG54PvZY9wCwbeIlh_J9N9J5ysH8e2a1i4A

https://www.facebook.com/watch/?v=3099859983466316

https://www.nu.nl/tech/6070925/coronamelder-app-nu-te-downloaden-maar-tot-zeker-1-september-onbruikbaar.html?fbclid=IwAR2QxvrMZ8mMtucNqrkdKxOIYWNI4oXDshNrqiMOOYHhr2LqJ8AhypAa1nw

https://www.nu.nl/tech/6071407/kabinet-wil-8000-euro-boete-of-half-jaar-cel-voor-wie-corona-app-misbruikt.html?fbclid=IwAR0D10U8OoMF93PUdDbCK0nt5avP_tMqPzaQSeikzjQsVDrzHk9m-Rc0AlU

#Hollandia #Friesland #fríz #holland
#ötlet  #szabály  #törvény  #korona #leleményes