A világ legszebb falfestménye- Tilburgben

Egy tilburgi falfestményt választottak 2022. világelsőjének.
A nemzetközi szavazók a tíz különböző ország festményei közül erre a képre voksoltak legtöbbször.

A kép a tilburgi Centaurusweg- en található újrahasznosító cég homlokzatát díszíti, címe: Trashure.
Egy ugró hölgyet ábrázol, akinek ruhája műanyag hulladékból áll. A hely tulajdonosától a Niels van Swaemen/ Kaspar van Leek művészduó az alkotáshoz szabad kezet kaptak.
Ők úgy határoztak, hogy az újrahasznosító vállalat hulladékanyagaira hagyatkoznak. A kép végül daru segítségével került fel a falra.

‘Azt akartuk bemutatni, hogy olyan, hogy hulladék, nem létezik. Mindennek lehet második életet adni.’

A legszebb falfestményre egy weboldalon lehetett szavazatokat leadni és bárki benevezhetett. A verseny szervezője a Street Art Cities, ami magát a ‘világ legnagyobb street art közösségének’ nevezi.

A tilburgi kép előbb a legjobb tízbe került be, majd többek közt spanyol, argentín és francia festményekkel szállt versenybe. Végül tegnap derült ki, hogy nyert.

A többi képet a lenti linken találjátok meg. Itt, válogatásképp a holland/ belga/ holland Karibi- térségben található indulókat láthatjátok. A kezdőkép az első helyezett.

Vera

https://streetartcities.com/best-of/2022

R-75 studio (alkotás címe ismeretlen)
Ooltgensplaatweg 1, 3086 NJ Rotterdam, Nederland
…

Sipros: Nagyfül szereti a kutyát és a lufit
Waagpassage, 8232 DV Lelystad, Nederland
…

Skugio: Új élet
Drieborrebeekstraat 12, 9600 Ronse, België
…

JDL: Brightness in the clouds of cancer
Prinsendam 34, 3072 MA Rotterdam, Nederland
…

Tuzq: Jegesmedve
Jozef Verschaveweg 115, 8380 Brugge, België
…

Gleo: Flower Woman in the Window
Willem Dreespark 207A, 2531 SP Den Haag, Nederland
…

Tymon de Laat: Isabel di Boneiru
72 Kaya Grandi, Kralendijk, Caribisch Nederland
…

Rembrandt napok Leidenben

2022-ben második alkalmommal rendezték meg a Leideni Rembrandt Napokat, ezzel tisztelegve Leiden leghíresebb szülöttje előtt. A két napos, ingyenes rendezvényen több mint 300 színész és önkéntes vett részt, hogy bemutassák a 17. század életét. Az érdeklődők a korabeli kézműveseket is megtalálhatták miközben megismerkedhettek azzal az idővel, amikor ezeken az utcákon még Rembrandt sétált. Ehhez 17. századi színházat, élő festményeket és zenét használtak, hogy ezzel egy egyfajta időgépet hozzanak létre.

A Rembrandt Napok alatt több élő festményt mutattak be. Ezek többek közt A zsidó menyasszony, A posztós cég elöljárói (Staalmeesters), a Házaló szemüveggel/ vagy Szemüvegárus (Brillenverkoper/ Marskramer die een bril verkoopt) és az Éjjeli őrjárat (Nachtwacht) voltak.

A legfontosabb persze az Éjjeli őrjárat volt, ahol Frans Banninck Cocq kapitány, hadnagya, Willem van Ruytenburgh, Jacob Joriszoon dobos és lövészek csapata jelent meg.

Rembrand Harmenszoon van Rijn 1606. július 15-én, egy leideni molnár kilencedik gyeremekeként született. Meglehetős jómódban nőtt fel és a holland aranykor nagy művésze lett. Szülővárosában 26 éves koráig maradt. Eztán, már mint híres festő Amszterdamba költözött, ahol sorra ontotta remekműveit.

Rengeteg pénzt keresett velük, ami által nagy vagyont is halmozott fel és műkincseket vásárolt. Sajnos a takarékosság nem tartozott az erényei közé, így ezt a pénzt el is vesztette. Életének végének gondjai a festményeink is tükröződnek. Keserű arcú önarcképeket, bibliai témákat és fájdalmas történeteket festett. Elszegényedve halt meg 1669-ben, 63 éves korában.

–

A Hollandia déli részén levő Leidenben először 2019-ben tartották meg ezt a rendezvényt, eztán a további terveket a korona keresztülhúzta. Ezért kerülhetett másodszori megrendezésre csak 2022-ben, de a szervezők szeretnék, ha ezt továbbiak követnék.

Vera

https://www.facebook.com/LeidseRembrandtDagen/

https://www.visitleiden.nl/nl/agenda/1395190869/2e-leidse-rembrandt-dagen

Home

Fotók: Leidse Rembrandt Dagen

Szivárványjárda és elfogadás

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a szivárványos kampány és Amalia, a trónörökös?

Nemrég Leeuwardenben járva megcsodálhattam a színpompás utcafestményeket és a szivárványjárdát.
Az alkotója szerint ez a szivárványjárda eredetileg nem a melegek támogatása és elfogadása miatt készült. A járdát festő képzőművész egy interjúban azt mondta: ‘Ez az alkotás az összetartozásról, sokszínűségről szól. Mindannyiunkról együtt. De nem zavar, hogy néhányan az LMBTQ- mozgalomra asszociálnak, úgy is jó.’

Hollandia a világ legtoleránsabb, leginkább elfogadó országaként ismert. Igen, az ország és törvényei elfogadóak, de az emberek közt mindenféle is akad. Ez így jó, miért is ne…
A gond akkor van, amikor páran a sokféleséget nem fogadják el és kezdődik a köpködés, verbális vagy igazi erőszak. Mert csak az ő értékrendjük, stílusuk és véleményük lehet a mérvadó. Van ilyen, mindenütt. Mindenben.

A leeuwardeni szivárványjárdát megpróbálták tönkretenni, az alkotóit pedig már annak készítése közben gyalázták. Eztán jött a ‘csakazértis’: az akcióba az eredetinél jóval több bolttulajdonos kapcsolódott be és az utcafestmények céljára felkínálták a saját boltjuk előtti területeket is. Az így kibővített részen pedig még több színes alkotás készült el. Azóta a bevásárlóutca igazi színkavalkád, a turisták és a gyerekek- gyermeklelkűek örömére.
A városra ez amúgy is jellemző: a színes járdák mellett egy csomó falfestmény is díszíti.

Nincs gond a másfajta véleménnyel. Legyen. A gond a (bármilyen) erőszakkal van, amikor egy békés kezdeményezésen a résztvevőket leköpködik, mocskos b.zizzák, vagy bármi hasonló történik.
Esetleg horogkeresztet mázolnak fel. Vannak dolgok, szimbólumok, amiket békén kell(ene) hagyni.

–Niekerk –

A napokban került elő egy kérdés, ami – csakis kíváncsiságból, a holland elfogadó törvények miatt- már nekem is eszembe jutott.

Mi történik, ha pont Amalia, a holland trónörökös szeretne nővel házasodni? A törvény szerint lehetséges, gyakorlatilag viszont gondokat okozna.
Most ez kifejezetten politikai kérdésként merült fel.
A királyság, a korona örökletes. Királyról (királynőről) a gyermekére száll. Ha a király(nő) házasságában nem születik saját gyermek, nem lesz (egyenes ági) trónörökös. Ez az a kérdés amit most vitatnak, mivel ezzel ‘eltűnhet a királyság örökletes jellege’.

A témát boncolgató cikk azt írja (link lenn), hogy egy 2000- ben született kormányzati megállapodás alapján a trónörökösnek ilyen helyzetben le kell mondania a trónról. 2000. óta eltelt több mint húsz év. Meglátjuk, hogy a helyzet mennyiben változott.
A hírek szerint két héten belül választ kell adni rá. Ha minden igaz ez csak ‘költői kérdés’, legalábbis a sajtóban már megjelent, hogy a hercegnőnek barátja van.

Az elmúlt hetekben többször volt szó letépett vagy felgyújtott szivárványos zászlókról is. Az egyiket egy amszterdami diákszállás nyolcadik emeletén gyújtották fel, nem gondolva arra, hogy mi történik, ha a tűz tovább terjed. Mit számít egy tömegkatasztrófa, ha nem tetszik a másik irányultsága…?
Ja, van lejjebb: a gyújtogatás után valaki kihasználta a gyorsan kiterelt lakók sietségét/ elővigyázatlanságát is és az elhagyott szobákba surranva lopkodásba kezdett.

Azért a helyzet némileg árnyaltabb. Természetesen- ahogy a járdafestőkhöz szegődött önkéntesekből is kiderül- több az elfogadó, mint a támadó.

Frissítés: Rutte- aminiszterelnök- hivatalos válaszlevelében azt írta, hogy a korábbi véleménnyel ellentétben Amalia azzal azzal házasodik, akivel akar. Ha a sors úgy hozza, akkor akár lánnyal is.

Ez esetben a trónutódlással kapcsolatban késôbb még pontosítások várhatók.

Vera


https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/politiek/artikel/5256675/vvd-amalia-moet-troon-behouden-als-ze-met-een-vrouw-zou-trouwen?fbclid=IwAR08TJk7sXVEJ9Adpgg7MyNfBWw4CTiy5B1GMYJHNNf1nRI5ScXqKAmMkiI

https://www.nporadio1.nl/nieuws/achtergrond/1e2b5d6f-a468-40d8-9332-c73bb94a9945/stop-met-het-hijsen-van-de-regenboogvlag

https://nl.wikipedia.org/wiki/Coming-Outdag

https://www.ad.nl/den-haag/homomonument-in-den-haag-beklad-sfeer-is-de-laatste-tijd-niet-zo-ontspannen-meer~af89c01f/

https://www.at5.nl/artikelen/210555/brand-in-studentenflat-in-west-zonder-schoenen-uit-bed-gesprint

https://lc.nl/cultuur/Pedofielenkleuren-en-propaganda-voor-homos-stadskunstenaar-Cote-Create-wordt-in-Leeuwarden-belaagd-door-regenbooghaters-maar-er-zijn-ook-positieve-reacties-26926634.html

https://www.nhnieuws.nl/nieuws/290605/waardevolle-spullen-gestolen-uit-studentenflat-amsterdam-west-na-brand

https://dvhn.nl/groningen/Net-aangelegd-regenboogzebrapad-in-Niekerk-beklad-met-hakenkruis-en-geslachtsdeel-26990531.html

Húsvét holland módon, vagy a tojástánc

“Ha még nem tudod mit fogsz húsvétkor csinálni, inspirálódj Pieter Aertsen 1552-es festményéből, a Tojástánc-ból.”
Hogyan?

A padlóra rajzolj krétával egy kört. Helyezz bele egy tálat és egy tojást. Tegyél fel zenét és próbáld meg a tojást táncolva, meztelen lábbal arrébb görgetni, majd a krétakörön belül a tállal lefedni. Persze a cél az, hogy a tojás ne törjön el.

Könnyebb verziója az, amit a 17.században írtak le:
A padlón, amit zöld levelekkel és korai virágokkal szórnak meg, húznak egy krétakört. Ennek a középpontjában leraknak egy kupac tojást. A játékos csípőre tett kézzel táncolva próbálja egyik tojást a másik után a körből kilökdösni.

Táncolj magadban vagy a pároddal, ehhez pont jól jönnek a húsvéti tojások. Főleg azért, mert a tojástánc főképp az igazi tojásoktól lesz izgalmas.

Jó szórakozást és kellemes ünnepeket!«


Vera

Forrás: Westfries museum

Holland utcaművészet- varázslatos falfestmények

Hollandiában egyre többfelé bukkanhat rá a látogató falfestményre. Ezek lehetnek csodásak, meghökkentőek, absztraktok, szigorúak, graffiti- jellegűek vagy abszolút realisztikusak. A lényeg, hogy díszítsenek, bámulásra késztessenek.

Bár Amszterdamban és némelyik nagyvárosban bőven van színes homlokzat, felénk ez nem jellemző. Szinte minden ház a szokott vöröses dísztégla burkolattal van ellátva. A népszerű falfestményekkel viszont igazi műalkotássá válnak.
Volt, ahol csak egy lebontásra ítélt ház tűzfalát dekorálták ki- ez sajnos már magában hordozza, hogy nem lesz hosszú életű-, viszont több helyen lehet ezeket tartósan megtalálni úgy, hogy már városnéző túrákat szerveznek köréjük, mondjuk Amszterdamban a Bijlemer-ben.
(Ugyanez Leeuwardenben, a fríz fővárosban megtalálható mint utcai graffiti- néző séta, erről jóval korábban már volt szó.)

A leginkább ismert képek helyszíne például Utrecht, Voorschoten, Doordrecht, Amsterdam, Wassenaar , Heerlen és Den Helder.
Mostanában a Strakke Hand nevű csoport művészei készítenek festményeket Utrechtben a Pieter Saenredamstraat-on.

Doordrecht már olyan, mint egy szabadtéri múzeum (egyébként ez Hollandia legrégebbi városa, 1220-ban kapta meg a városi jogot). Az elmúlt években több tucatnyi rossz állapotú falat varázsoltak színes műalkotássá. Itt helyi művészekből álló csoport, az Iconoclash dolgozott. 2016-ban indították el projektjüket, »De Beeldenstorm« néven (beelden: képek, storm: vihar).
A név jelenthetne önmagában annyit is, hogy a festmények viharként elözönlik a várost, de itt sokkal inkább a történelmi háttérről van szó.
Ez egy visszaemlékezés 1566- ra, amikor a protestánsok katolikus szent szobrokat,  vallási helyek tárgyait nagy számban semmisítették meg. A tömeg kifosztott egy csomó katolikus templomot, apátságot, stb. Oltárokat, képeket, szobrokat, könyvtárakat tettek tönkre, pusztítottak el. Ez esetben tehát az elnevezés erre, a »képrombolásra« utal és ezt mutatják be ‘modern vízió’ keretein belül.
Emellett később több projekt is indult, hogy a szürke falak szép, színes öltözéket kapjanak. Ezek közül sok a történelmi témájú de van pikáns- rajzos, az Aalschoverstraat-on és az Adelaarsstraat- on pedig tizennégy madárábrázolás látható. Na meg sok egyéb is amit érdemes megnézni.

Heerlenben egyébként júniusban készültek Nyugat- Európa állítólag legnagyobb ilyen képei. A művészek- Morgan Blair az Egyesült Államokból és a spanyol Aryz- szabad kezet kaptak abban, hogy mit kívánnak csinálni. Az egyetlen kikötés annyi volt, hogy az egész falat töltse ki. Így ennek mérete 33x 13,5 méter.
Aileen Middel utcaművészeti tanácsadó és művész szerint ezek a festmények gyakran készülnek leromlott házakon és jelei a felújításnak, megújulásnak. Ha egy falfestmény ilyen környezetben megjelenik, az a környék változását is jelenti.

Hollandia nem csak csatornákból és szélmalmokból áll és nem csak tavasszal lehet jönni, hogy a tulipánmezők legyenek megcsodálva. A sajtokon, legális füvön és piros lámpás házakon kívül ha valaki mást is szeretne látni, az elég ha nyitott szemmel, jó helyen jár. ‘Ízelítőnek’ itt meg tudtok nézni párat közülük, de ennél sokkal- sokkal több van. Érdemes megkeresni őket.

Vera

https://www.rtlnieuws.nl/editienl/artikel/5176385/overal-duiken-muurschilderingen-op-street-art-bewoners-zijn-er-echt-trots?fbclid=IwAR3ASCZC1B5_11S8FTYIiEu5fQUkp8CUzfiS07gjKZf1U8um44zDAOM7yUQ

Doen in Dordrecht: ontdek de mooiste muurschilderingen

#Hollandia #Friesland #fríz #holland
#művészet #Dordrecht #Amszterdam #Leeuwarden #tulipán