Heksenwaag – Frízföld és Hollandia blog

Elkezdődik Hollandiában a boszorkányüldözés áldozatainak rehabilitálása?

Spanyolországban és Skóciában már történtek ilyen jellegű bocsánatkérések. Hollandiában többen is úgy gondolják, hogy ezeket itt is követni kéne.
Az országban főleg Brabantban és Limburgben volt súlyos a boszorkányüldözés. Különösen Peel-ben és Roermond-ban ‘érvényesült az erő a jog felett’.

Ez utóbbi városban már az önkormányzat is tervbe vette a négy évszázada boszorkányság vádjával megölt lakók hírnevének tisztázását.
Roermondban és környezetében az 1613-14-es években legalább 75 személyt bélyegeztek meg a boszorkányság vádjával, majd megkínozták és megégették őket.

A város 2006-ban már bocsánatát fejezte ki a tizenhetedik századi boszorkányüldözés miatt. A hivatalos bocsánatkérés két helyszínen történik: a Galgenberg-en (galg: akasztófa, berg: hegy), ahol a boszorkányok máglyája állt, illetve a több évszázados Rattentoren-nél (ratten: patkányok, toren: torony), amit még a tizenkilencedik században is Boszorkánytoronynak neveztek. Itt ‘hallgatták ki’ a rabokat.

A perekben különleges módszerekkel próbálták bizonyítani, hogy egy nő valóban boszorkány-e. Például a lábujjaihoz erősítették a hüvelykujját és a vízbe dobták. Ha fenn maradt, akkor gyorsan kiemelték, hogy máglyára küldjék. Ha pedig elsüllyedt, akkor bebizonyosodott, hogy nem boszorkány… csak peches.
Főleg az olyan egyedülálló nőket nevezték boszorkánynak, akik értettek a gyógynövényekhez, természethez és gyógyításhoz. De minden nő helyzete veszélyes volt. Pletykával és kis ártó szándékkal mindenkit máglyára lehetett küldeni.

A roermondi boszorkányperekben több nő is ‘bevallotta’, hogy az úgynevezett boszorkányszombaton vettek részt, ahol az ördöggel táncoltak, esetleg házasodtak, vagy közösültek is. Olyanokkal is megvádolták őket, hogy megrontották a termést, elapasztották a tehenek tejét, vagy elsorvasztották az embereket.

Jelenleg Hollandiában (is) már külön boszorkánytanfolyamok vannak. Egyik képviselőjük, az író Susan Smit szerint mostanában- az elmúlt körülbelül húsz évben- az emberek már jóval elfogadóbbak a témával kapcsolatban, amit véleménye szerint nem kis mértékben a Harry Potter könyvek/ filmek okoztak. Emiatt az emberek kíváncsiak lettek rájuk.

Appelscha-ban egy kis privát boszorkánymúzeum is van, a neve »Heksenhoeve«.
Egy másik, ismertebb múzeum a Waag/ Museum De Heksenwaag Ouderwater-ben.
Erről már egy korábbi írásban volt szó (linkje lenn, címe: Furcsa és különleges holland látnivalók- 1).

Vera

https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/nederland/artikel/5338430/roermond-heksen-eerherstel-onschuldig-heksenwaag?fbclid=IwAR19dnJ2iPIPzdWdpc1i2LzyKnzhtoM46svnPKvWKrUpJoxyaA1Lm74kNP4
https://www.noordhollandsdagblad.nl/cnt/dmf20221008_41405746
https://nl.wikipedia.org/wiki/Europese_heksenvervolging
https://www.abedeverteller.nl/de-tien-grootste-heksenprocessen-van-nederland/

Hollandiában nem csak a megszokott turistalátványosságokat érdemes felkeresni. Az országban más, fura és varázslatos dolgok is találhatók.

Boszorkánymérleg, Utrecht tartomány, Oudewater

A helyi múzeumban található a mérleg, aminek segítségével a boszorkányüldözés ideje alatt, a XVI-XVII. században eldöntötték, hogy valaki boszorkány (mágiás)- e, vagy sem. Régen akit varázslással gyanúsítottak meg, az nemigen kerülhette el a máglyahalált. Oudewater-ben ennek kiderítésére egy egyszerű eszköz állt rendelkezésre.

V. Károly kegye jóvoltából, Európában egyedüliként megkapták a lehetőséget a ’tisztességes mérlegelésre‘. A mágiázással megvádolt embereket a ‘Heksenwaag-on’ (heksen: boszorkányok, mérleg: waag) mérték le. Ha normál testsúllyal rendelkeztek- azaz nem találtattak túl könnyűnek- elfogadták, hogy nem dolgoztak az ördögnek, vagy nem voltak boszorkányok.

A múzeum szeretné, ha az ouderwateri boszorkánymérleg felkerülne az Unesco Világörökség listájára. Most ennek folyamata zajlik. Szurkoljunk nekik, hogy Hollandia eggyel több világörökséggel büszkélkedhessen!
…
A holland Kreml, Noord- Holland tartomány, Winkel

Ger Leegwater, a már nyugdíjas bankár negyvenéves kora óta dolgozik azon, hogy a holland Kreml elkészüljön. A sok tornyos építmények együttese a kinézete miatt kapta meg a holland Kreml nevet. Leegwater építésüket a saját hátsó udvarán kezdte meg, amihez építési hulladékot, csempéket és szegélyköveket is felhasznált. Mindig azt, ami épp adódott. A legtöbb inspirációt az olasz és orosz barokk stílusból, illetve a mitológiából nyerte.

Fontosabb épületei:

– Mihály- kápolna
– ‘Zenefal’
– Amfiteátrum
– A Téli Palota

Szobrok:

– Szent Joris
– Mihály arkangyal
– Orfeusz
– Bacchus
…
Temetkezési múzeum, Amszterdam

”A ‘Tot Zover’ múzeum kiállítása szembesít minket az elmúlás aktív pillanataival. Egyfajta tükör, ami azt mutatja, hogy minden véges. Emiatt nem kell elszomorodni, mert az élet szüntelenül megy tovább”.

Egy a halálról és az életről szóló múzeum Amszterdam külső részén, ahol a kiállításról láthatóak a kinti régi temető fái és bokrai. Ha érdekelnek a különféle temetkezési szertartások, azok folyamatai és a történelmi korok hamvasztásai, ezt ne hagyd ki!
…
Teylers Múzeum, Haarlem

A ‘Múzeumok múzeuma‘ a muzeológia kezdeteire tekint vissza, emellett pedig érdekes ős- és tudománytörténeti gyűjteménnyel, illetve képtárral rendelkezik.

Névadója, egy gazdag mecénás hagyatékából létesült, aki a felvilágosodás híveként végrendeletében alapítványt hozott létre, hogy azzal a művészeteket és a tudományokat támogassa. Hagyatékának kezelői erre a célra a legjobbnak egy múzeum megalapítását találták.

1784-ben nyílt meg, ezzel Hollandia legrégebbi múzeuma. Haarlemben, a Spaarne mentén áll.

A múzeum egy csomó fosszíliával rendelkezik, ezek egyike ‘Az ember, aki látta Istent és tanúja volt az özönvíznek’ (Homo diluvii testis). Ez az egyik leghíresebb kövület, amit 1725-ben, egy németországi kőbányában találtak meg. Felfedezője, Johann Jakob Scheuchzer úgy vélte, hogy emberi maradványokra bukkant. Elméletét már kortársai közül is többen vitatták, mert a kövület csak nagyon felületesen hasonlított az emberre. Végül- miután vésővel megbontották- kiderült, hogy egyfajta óriás szalamandráról van szó, amik példányai Kínában és Japánban a mai napig is élnek.

A fosszíliákon kívül a kiállításokon még hangszerek, művészeti alkotások, könyvek, érmék és még sok egyéb is megtalálható.
…
Hunebedden- a megalitokból emelt sírkövek

A hunebedden, vagy a dolmenek kövekből emelt (valószínűsíthetően) sírok vagy szentélyek, amik két lapos, függőleges kövön álló, asztalszerű zárólapot tartanak. A nagy kövek közti réseket kisebbekkel töltötték ki. A köveket sokszor borították be földdel, de ez általában már eltűnt. Gyakran vették körül ‘koszorúkövekkel’, amiket a nagy kövek körül kerek, vagy ovális alakban helyeztek el.

A dolmenek alakja területenként vagy korszakonként eltért egymástól.

A dolmen név a kő + asztal szavakből alakulhatott ki, a hunebed pedig a Hūnen-ből, ami Szászország vagy Vesztfália neve volt.

Európa szerte több helyen megtalálhatók, többek közt Belgiumban, Németországban, Dániában, stb. Hollandiában főként Drenthében maradtak fenn. Ezek Kr. e. 3350- 3050. közt épülhettek.

Az országban összesen 54 dolmen áll. A többi az évszázadok során megsemmisülhetett, vagy köveiket más építkezésekhez használták fel, időnként pedig vallási, vagy ideológiai szempontok miatt pusztították el. Később gyakran simán ‘átkeresztelték’, azaz keresztet helyeztek el mellé, illetve kápolnaként használták, vagy beépítették egy templomba.

A holland dolmenek közül 52 Drenthe tartományban található. Ezeket Ambert van Giffen térképezte fel és adta meg nekik a most használatos számozást. A másik kettő Groningenben áll.
A történelem rajongóinak szinte kötelező!

A megmaradtak listája lenn, legutolsó linkként található meg.

A felsorolt helyekről elérhetőség, bővebb információk a lenti linkekben.

Vera

https://nl.wikipedia.org/wiki/Nederlands_Kremlin

https://www.kunsttuinnederlandskremlin.nl/informatie-kunsttuin-winkel

https://www.totzover.nl/

https://www.teylersmuseum.nl/nl/bezoek-het-museum

https://nl.wikipedia.org/wiki/Hunebed
https://nl.wikipedia.org/wiki/Lijst_van_hunebedden_in_Nederland