Grutte Pier, a fríz szabadsághős

A frízek egyik legismertebbje Grutte (Grote) Pier. A mai napig kettős mércével mérik: holland részről barbár és kalóz, míg a frízek szerint a legnagyobb harcos volt, aki a szabadságért küzdött.

A XVI. században többek közt a franciák és a szászok közti háborúskodás nagy hatással járt Hollandiára is. Ennek mellékszálai voltak a gelderlandi és frízföldi háborúk. Nagy csaták helyett elaprózódott, helyi harcok folytak, amik komoly nehézséget jelentettek a lakosság számára.

Sok egymásnak ellentmondő történet szól arról, hogy a frízek mikor és miért kapták meg a szabadságjogukat. Ami bizonyos: a 16. század elején Karel van Gerle herceg kinézte magának a fríz területeket. Emiatt ennek ura, Georg van Saksen- Szakállas György szász herceg- és Gerle herceg seregei közöt, azaz hollandok és frízek közt harcok törtek ki. A frízek az elnyomás miatt Gelre hercegéhez fordultak segítségért, aki a terület egy részéről elűzte a szászokat. Ők viszont a jogaikat, így a fríz területet is, Habsburg Károly hercegnek, a későbbi császárnak adták el. A háború így Gelre és a Habsburgok közt folyt tovább.

Károly a területre holland: zélandi, flamand és brabanti csapatokat küldött. Ők az akkori szokás szerint amit lehetett elraboltak, az otthonokat felégették, a lakosságot bántalmazták-meggyilkolták.
Ezzel kezdődött Grutte Pier története.

Grutte Pier- eredeti nevén Pier Gerlofs Donia ~ 1480 – 1520-, egy paraszt apa és nemes anya gyermekeként a nyugat- frízföldi Kimswerd-ben, Harlingen közelében született. Fiatal gazda volt, amikor az ellenséges csapatok egyik fiát és feleségét megölték, tanyáját felgyújtották. Addig semmi köze sem volt a harcokhoz, de ennek az esetnek a hatására ő is csatába indult: a szenvedő lakosság támogatásával és sokuk csatlakozásával megalakította az ‘Arumer Zwarte Hoop’ bandáját, majd mint annak kapitánya, kalózkodni indult a Zuiderzee-re.

Azaz a holland verzió szerint kalóz volt, a frízek szerint pedig A szabadságharcos. A legenda szerint a 2 méter 15 centis Grote (Nagy) Pier egy kézzel képes volt megemelni egy ekét, egy ujja begyével (vagy két ujja közt) meghajlította az érméket és egyszer egy kezével a vállára dobott egy több száz kilós lovat.

A Zuiderzee-n csapatával harcba szállt a Frízföldre szász seregeket küldő hollandok ellen. Az ‘Arumer Zwarte Hoop’ hajókat foglalt el, városokat fosztott ki. A hagyomány szerint foglyait úgy tesztelte, hogy fríz mondókát mondatott ki velük: ha meggyőzően jól ki tudták ejteni, fríznek ismerték el őket és életben maradhattak.
Ha nem, hatalmas, két méteres, több mint hat kilós kardjával lefejezte őket. A történetek szerint egy csapással több ember fejét is levágta.
A mondóka ez volt:
“Bûter, brea en griene tsiis, wa’t dat net sizze kin, is gjin oprjochte Fries”– azaz ‘Vaj, kenyér és zöld sajt. Aki ezt nem tudja kiejteni, az nem igazi fríz’.
(Fordítás a fríz szomszédoktól 🙂 .)

Grutte Pier a kezdetekkor még Gelre hercege mellett állt, mert az támogatást ígért neki a hollandok elleni harcokban. Mikor rájött, hogy annak célja csak a területszerzés, hátat fordított neki.
A szabadságharcos 1520-ban hunyt el. Halála után ezernyi legenda született róla. Tettei egyre nagyobbként éltek tovább.

Ami tény: kardja a mai napig a Fríz Múzeumban található. Eredetét- eredetiségét kétely övezte, ezért nemrégiben vizsgálatnak vetették alá, ami megállapította, hogy nem csak egy ceremóniákhoz használt fegyverről, hanem valóban Grutte Pier kardjáról van szó.
Ez valószínűleg Németországból származik, egy ‘Biedenhänder’: mára már több mint ötszáz éves, két kezes kard. Hollandiába talán egy szász katona hozhatta magával, akitől Grutte Pier feltehetőleg harcban szedte el.
Pontos méretei: 2,13 méter hosszú és 6,6 kg. Markolatán kecskebőr, pengéje jelekkel díszített.

Ez a fegyver nemrégiben majdnem Amerikába került. Egy amerikai ügyvédi iroda jelentkezett, miszerint ügyfelük Grutte Pier (családjának) leszármazottjaként jogos követelést nyújtott be nagynevű elődje tulajdonára. Később ez az úr (Mr. Johnson) egy filmet küldött Frízföldre, amiben tudatta: fogalma sem volt róla, hogy a frízeknek ez a kard ekkora értéket jelent, így inkább lemond róla.
Természetesen ez a Fríz Múzeumnak nagy örömet okoztott, mivel a fegyver valóban Frízföld része kell, hogy legyen és maradjon.
Grutte Pier emlékét pedig legendák, filmek, festmények, szobrok- és egy sörmárka- őrzi, teste pedig utolsó lakhelyén, Sneek-ben nyugszik.

Vera


https://gruttepier.nl/grutte-pier-historie/
https://nl.wikipedia.org/wiki/Pier_Gerlofs_Donia
https://frieschdagblad.nl/regio/Zwaard-van-Grutte-Pier-komt-echt-uit-zijn-tijd-27960131.html?fbclid=IwAR20QNV-d1OiK1siu_X5WhagukIrRqqpAuDTZnroyq02Hm-TwvIUJNZuYlY
https://historiek.net/grutte-pier-friese-vrijheidsstrijder/69611/
https://www.friesmuseum.nl/collectie/een-greep-uit-de-collectie/zwaard-van-grutte-pier
https://gruttepier.nl/zwaard-grutte-pier/

Történelem Hónapja

Tudtad, hogy a második világháború idején az embereket gyűjtögetésre ösztönözték? Az étlapra pedig azért kerültek fel a húspótlók, mert a húst jegyre adták.

A Történelem Hónapja alatt egész Hollandiában rengeteg programot szerveznek, amik a régi katasztrófákra és az azzal kapcsolatos túlélést segítő tervekre irányítják a figyelmet.
Ezek közt vannak kóstolóval egybekötött előadások is, ahol a második világháború étkezési szokásairól hallhatunk.

Manon Henzen az Eet!verleden előadója szerint a kormány már a háború elején levágatta az állatállományt, és mind jobban beavatkozott. A korábbi állattenyésztő helyeken eztán krumplit kezdtek el termelni, a húst pedig jegyre adták ki. Élelem ugyan volt- kivéve az Éhezés Telén- , de ennek fajtái lecsökkentek.
A kormány különböző főzőtanfolyamokat indított, illetve recepteket terjesztett, amik célja az emberek kreativitásának fejlesztése volt: abból főzzenek, ami elérhető, pl. telepítsenek saját veteményest. Azt tanácsolták, hogy kezdjenek másképp főzni- többek közt rövidebben, illetve más dolgok felhasználásával, hogy ezáltal ne hiányolják a húst. Például főzzenek leveseket, amiben a húst mással válthatják ki: zöldségekből készített gombócokkal, babbal és zabbal. Ezek a dolgok mostanában ismét fel- feltűnnek és nem pusztán szükségszerűségből.
A kormány felismerte, hogy amennyire lehet, az országnak önellátónak kell lennie.

A kóstolón meg lehet találni a már rég ‘feltalált’ vegaburgereket, régi mézeskalácsot, illetve gumókat- tulipánhagymát is, ami régen, a háború idején szintén élelmiszerré vált.
Henzen szerint:
‘A tulipán ehető, sőt, a rómaiak idején az elit csemegéje volt.’

Hasonló kóstolóval egybekötött előadást tartanak Amersfoort-ban is. Itt ‘krízissüteményt’, gyűjtögetésből származó teát és ‘szénásládában készült levest’ lehet kóstolni.
A süti lisztet, egy tojást és fekete teát tartalmaz. Néha adtak hozzá egy kis gyümölcsöt- ha még volt-, pl. aszalt almát.
A Kamp Amersfoort-ban azt is meg lehet nézni, hogy mit etettek a foglyokkal.
A Muiderslot kastélyban (Muiden) pedig más válságélelmiszerek kóstolhatók. A szakács ígérete szerint az akkorinál egy kissé finomabbra próbálja az ételt elkészíteni. Ezzel ugyan nem lehet abszolút párhuzamot vonni, de mégis lehet tapasztalni valamit az akkori válságból.
…
A Történelem Hónapja során országszerte rengeteg programot szerveznek- szó szerint. A weboldalon több, mint 50 oldalon keresztülsorolják fel őket.
Ennek linkje lenn található. A címek alatt pedig az is ott áll, hogy ez melyik tartományban kerül megszervezésre.
Frízföldön többek közt a leeuwardeni Fríz Múzeumban tartanak kiállítást ‘Vrijheid, Vetes, Vagevuur’ címmel.

Vera
‘A jelen körülményekhez való bármilyen hasonlatosság- országtól függetlenül- a véletlen műve’

https://www.maandvandegeschiedenis.nl/agenda#eyJxcyI6IiIsInR5cGUiOiJsaXN0IiwiY2F0IjpbImV2ZW50Il0sImFueWtleXdvcmQiOltdLCJwYWdlIjoxLCJmYWNldHMiOnt9fQ==

Arcadia: Száz napos kulturális program Frízföldön

2022. május 7. és augusztus 14. közt tartják Frízföldön az Arcadia kulturális és művészeti programot.
2018-ban Leeuwarden, a fríz főváros volt Európa Kulturális Fővárosa. Ezt most az Arcadia követi kiállításokkal, előadásokkal, beszélgetésekkel és installációkkal.
Régi hagyományok és új jövőképek, együtt.

A 2018-ban feltett kérdések 2022-ben még aktuálisabbá válnak:
Hogyan válhatunk jó ősökké és hogyan hagyhatunk hátra jövőbiztos örökséget?
Erre választ találni az Arcadia nemzetközi alkotókat kér fel,hogy azok a helyi közösségekkel együtt vázolják fel elképzeléseiket egy fenntartható világ egészséges társadalmáról.

BOSK, Leeuwarden
A tavasz kezdetével, amikor a madarak csiripelni kezdenek, Leeuwarden központjában, az Oldehove terén kinő egy sétáló erdő. A BOSK egy lassan mozgó erdőt formázó installáció, amit több ezer fából alakítanak ki. Az Arcadia száz napja alatt az utcákon és a belváros terein át lassan mozogva fogja Leeuwardent zöldre festeni.

A fákból álló alkotás 3,5 kilométeres útvonalát különböző kulturális programmal gazdagítják, hogy ezekkel tegyék hangsúlyosabbá annak történetét.
A BOSK hagyja, hogy látogatói elgondolkodjanak az ember és természet kapcsolatán.

Heerenveen, Oranjewoud:
A Paradys művészeti kiállítás előtt, az Oranjewoud parkja alapján tizenöt- húsz nemzetközi képzőművész fog új műveket készíteni. Az Oranjewoud kertjeivel, királyi parkjaival, vidéki kúriáival és vízi látványosságaival valódi földi paradicsomnak tűnik.

Az itt látható alkotások arról vetnek fel kérdéseket, hogy ez a paradicsom hogyan jött létre. Így az Oranjewoud egy konfrontálódó és ösztönző kiállításnak egy olyan pódiumává válik, ami nézőjét elgondolkodásra, vitára, élvezetre és néha részvételre hívja.
Egy látszólagos paradicsomnak néha éles pereme is lehet.

Fríz koripályák és a fríz színházi társulat, a Tryater: IIS
A sok fríz faluban álló, idejük eljövetelére váró jégpályák a klímaválság szimbólumai. Az utolsó Elfstedentocht megrendezése óta már 25 év telt el. Az IIS projektje a helyi közösségeket arra hívja fel, hogy 2022. nyarára szervezzenek kulturális tevékenységeket ezek körül, legyen az kicsi, vagy nagy.

Az IIS részeként a Tryater fríz színházi társulat május 12. és július 9. közt az Under Wetter-t fogja játszani: egy előadást a korcsolyapályákról, amikben Frízföld olyannyira gazdag, de a klímaváltozás miatt ezek elvesztik funkcióikat.
A Tryater ezeket a pályákat mint találkozási pontokat éleszti újjá és nyíltan teszi fel a kérdést: ‘Most hogyan tovább?’

Frízföld 2018-ban már megmutatta, hogy a kultúra egy ünnep, amire mindenki meghívást kap. Ez a meghívás most ismét érvényes.

Az Arcadia programajánlója itt található: https://arcadia.frl/programma/

Oranjewoud, Heerenveen

Vera

Csak egy apró figyelmesség

Mára is van egy nemzetközi ünnepnap: ez a Wereld Hallo Dag.

Eredete még az Egyiptom és Izrael közti konfliktusra visszavezethető, amikor sokan érezték úgy, hogy az embereknek kicsit több szolidaritást kéne tanúsítania. A kezdeményezéshez időközben több mint 180 ország csatlakozott.

Lényege nagyon egyszerű: köszönj minél több embernek, mondjuk egy hellóval.
A cél az, hogy naponta legalább 10 embernek tudd mondani. Ez az emberek közti kapcsolatot személyesebbé, kedvesebbé teheti. Kis lépéssel kezdődik, a cél akár a világbéke. 🙂

Frízföldön idén már csináltunk hasonlót: a blogon januárban volt szó a #GROETJEMEE kampányról, aminek lényege nagyjából ugyanez. Pontosabban az, hogy a korona miatt beszűkült a kapcsolattartás, ezért egy Leeuwarden (a fríz főváros) környékén élő nő elhatározta, hogy miközben a munkahelyére- vagy haza- biciklizik, mindenkinek köszönni fog. Egy idő után egyre többen köszöntek neki vissza, majd az egész járványszerűen elterjedt. Csatlakozott hozzá a helyi tömegközlekedés, az erről készített plakátokkal dekorálták a buszokat és az utcákat, majd még egyéb cégek és képzőművészek is átvették. ❤

Minden csak egy apró gesztussal kezdődik. Hoi mindenkinek!

Vera

Szivárványjárda és elfogadás

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a szivárványos kampány és Amalia, a trónörökös?

Nemrég Leeuwardenben járva megcsodálhattam a színpompás utcafestményeket és a szivárványjárdát.
Az alkotója szerint ez a szivárványjárda eredetileg nem a melegek támogatása és elfogadása miatt készült. A járdát festő képzőművész egy interjúban azt mondta: ‘Ez az alkotás az összetartozásról, sokszínűségről szól. Mindannyiunkról együtt. De nem zavar, hogy néhányan az LMBTQ- mozgalomra asszociálnak, úgy is jó.’

Hollandia a világ legtoleránsabb, leginkább elfogadó országaként ismert. Igen, az ország és törvényei elfogadóak, de az emberek közt mindenféle is akad. Ez így jó, miért is ne…
A gond akkor van, amikor páran a sokféleséget nem fogadják el és kezdődik a köpködés, verbális vagy igazi erőszak. Mert csak az ő értékrendjük, stílusuk és véleményük lehet a mérvadó. Van ilyen, mindenütt. Mindenben.

A leeuwardeni szivárványjárdát megpróbálták tönkretenni, az alkotóit pedig már annak készítése közben gyalázták. Eztán jött a ‘csakazértis’: az akcióba az eredetinél jóval több bolttulajdonos kapcsolódott be és az utcafestmények céljára felkínálták a saját boltjuk előtti területeket is. Az így kibővített részen pedig még több színes alkotás készült el. Azóta a bevásárlóutca igazi színkavalkád, a turisták és a gyerekek- gyermeklelkűek örömére.
A városra ez amúgy is jellemző: a színes járdák mellett egy csomó falfestmény is díszíti.

Nincs gond a másfajta véleménnyel. Legyen. A gond a (bármilyen) erőszakkal van, amikor egy békés kezdeményezésen a résztvevőket leköpködik, mocskos b.zizzák, vagy bármi hasonló történik.
Esetleg horogkeresztet mázolnak fel. Vannak dolgok, szimbólumok, amiket békén kell(ene) hagyni.

–Niekerk –

A napokban került elő egy kérdés, ami – csakis kíváncsiságból, a holland elfogadó törvények miatt- már nekem is eszembe jutott.

Mi történik, ha pont Amalia, a holland trónörökös szeretne nővel házasodni? A törvény szerint lehetséges, gyakorlatilag viszont gondokat okozna.
Most ez kifejezetten politikai kérdésként merült fel.
A királyság, a korona örökletes. Királyról (királynőről) a gyermekére száll. Ha a király(nő) házasságában nem születik saját gyermek, nem lesz (egyenes ági) trónörökös. Ez az a kérdés amit most vitatnak, mivel ezzel ‘eltűnhet a királyság örökletes jellege’.

A témát boncolgató cikk azt írja (link lenn), hogy egy 2000- ben született kormányzati megállapodás alapján a trónörökösnek ilyen helyzetben le kell mondania a trónról. 2000. óta eltelt több mint húsz év. Meglátjuk, hogy a helyzet mennyiben változott.
A hírek szerint két héten belül választ kell adni rá. Ha minden igaz ez csak ‘költői kérdés’, legalábbis a sajtóban már megjelent, hogy a hercegnőnek barátja van.

Az elmúlt hetekben többször volt szó letépett vagy felgyújtott szivárványos zászlókról is. Az egyiket egy amszterdami diákszállás nyolcadik emeletén gyújtották fel, nem gondolva arra, hogy mi történik, ha a tűz tovább terjed. Mit számít egy tömegkatasztrófa, ha nem tetszik a másik irányultsága…?
Ja, van lejjebb: a gyújtogatás után valaki kihasználta a gyorsan kiterelt lakók sietségét/ elővigyázatlanságát is és az elhagyott szobákba surranva lopkodásba kezdett.

Azért a helyzet némileg árnyaltabb. Természetesen- ahogy a járdafestőkhöz szegődött önkéntesekből is kiderül- több az elfogadó, mint a támadó.

Frissítés: Rutte- aminiszterelnök- hivatalos válaszlevelében azt írta, hogy a korábbi véleménnyel ellentétben Amalia azzal azzal házasodik, akivel akar. Ha a sors úgy hozza, akkor akár lánnyal is.

Ez esetben a trónutódlással kapcsolatban késôbb még pontosítások várhatók.

Vera


https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/politiek/artikel/5256675/vvd-amalia-moet-troon-behouden-als-ze-met-een-vrouw-zou-trouwen?fbclid=IwAR08TJk7sXVEJ9Adpgg7MyNfBWw4CTiy5B1GMYJHNNf1nRI5ScXqKAmMkiI

https://www.nporadio1.nl/nieuws/achtergrond/1e2b5d6f-a468-40d8-9332-c73bb94a9945/stop-met-het-hijsen-van-de-regenboogvlag

https://nl.wikipedia.org/wiki/Coming-Outdag

https://www.ad.nl/den-haag/homomonument-in-den-haag-beklad-sfeer-is-de-laatste-tijd-niet-zo-ontspannen-meer~af89c01f/

https://www.at5.nl/artikelen/210555/brand-in-studentenflat-in-west-zonder-schoenen-uit-bed-gesprint

https://lc.nl/cultuur/Pedofielenkleuren-en-propaganda-voor-homos-stadskunstenaar-Cote-Create-wordt-in-Leeuwarden-belaagd-door-regenbooghaters-maar-er-zijn-ook-positieve-reacties-26926634.html

https://www.nhnieuws.nl/nieuws/290605/waardevolle-spullen-gestolen-uit-studentenflat-amsterdam-west-na-brand

https://dvhn.nl/groningen/Net-aangelegd-regenboogzebrapad-in-Niekerk-beklad-met-hakenkruis-en-geslachtsdeel-26990531.html