Beatrix, Hollandia egykori királynője, Prinses der Nederlanden

2022. január 31:
Beatrix, Hollandia egykori királynője, Prinses der Nederlanden 84 éves

Beatrix Wilhelmina Armgard, Oránia–Nassau és Lippe–Biesterfeld hercegnője (Prinses der Nederlanden, Prinses van Oranje-Nassau, Prinses van Lippe-Biesterfeld) 1938. január 31-én született Baarn-ban, a szüleinek otthont adó Soestdijk palotában (Utrecht tartomány).

1980. április 30-tól 2013. április 30-ig volt Hollandia királynője.

Gyermekei:
– Willem- Alexander Claus George Ferdinand, a jelenlegi király (1967. április 27- )
– Friso herceg, azaz Johan Friso Bernhard Christiaan David von Oranien-Nassau von Amsberg (Utrecht , 1968. szeptember 25- 2013. augusztus 12.)
– Konstantin herceg, teljes nevén Constantijn Christof Frederik Aschwin, Prins der Nederlanden, Prins van Oranje-Nassau, Jonkheer van Amsberg (Utrecht, 1969. okt.11- )

Beatrix hercegnő Juliana királynő (Juliana Emma Louise Marie Wilhelmina van Oranje-Nassau, holland királynő, Oránia–Nassau hercegnője, mecklenburgi és lippe–biesterfeldi hercegnő) és Benhard van Lippe- Biesterfeld herceg elsőszülött gyermeke.
Holland és brit állampolgársággal is rendelkezik- ez utóbbit sosem használta, ezért brit útlevele nincs.

Nevei: Beatrix, aminek jelentése boldogságot hozó, Wilhelmina, az anyai nagyanyja, egykori királynő után, és Armgard, apai nagyanyja után. Beceneve: Trix.

Keresztelőjére 1938. május 12-én a hágai St. Jakab templomban került sor.

Még csak két éves múlt, amikor 1940. május 10- án az országba betörtek a német csapatok és ezzel Hollandia is bekapcsolódott a második világháborúba. Pár nap múlva nagyanyjával, Wilhelminával (magyarul Vilmaként ismert), szüleivel és kistestvérével, Irene-vel együtt hajóval Angliába menekültek, majd ez év nyarán édesanyjával és húgával Kanadába mentek tovább. Itt maradtak a háború végéig, második húga, Margriet már itt született 1943-ban. Hollandiába 1945. nyarán tértek vissza, majd ismét bevonultak a Paleis Soestdijk- ba.

Az 1940-es évek végén a Werkplaats Kindergemeenschap-ba járt általános iskolába, ahol kiderült, hogy (a külföldi élet hatására) ő és testvére, Irene is tudásbeli elmaradásban szenved, ezért 1951-ben a palotában privát osztályt indítottak nekik. Ezt más, válogatott gyerekekkel egészítettek ki. Később az osztály a Het Baarnsch Lyceum fennhatósága alá került és egy Baarn-ban található villába költözött át.

Tizennyolcadik születésnapja alkalmából, nemzeti ajándékképpen kapta meg hajóját, a De Groene Draeck-et, amit családjával azóta is használ.

Tizennyolc évesen, 1956. február 7-én, mint ‘a trón valószínűsíthető örökösét’ bevezették az Államtanácsba, a kormány legmagasabb tanácsadó testületének tagjai közé. Ugyanebben az évben végezte el a gimnáziumot is. Eztán a leideni egyetemre ment, ahol tanulmányai jövőbeni államfői munkáira irányultak, majd 1959-ben jogi diplomát szerzett, amihez a mesterdiplomáját több tudományágat ötvözve, 1961. július 7-én tette le.

Tanulmányai során számos európai országba látogatott el, nemzetközi szervezetekkel találkozott, többek közt Strasbourgban, Genfben, Brüsszelben és Párizsban.
1959-ben megvásárolta a Drakensteyn kastélyt, ami azóta is magánlakása maradt.

Beatrix kezdeményezője és későbbi elnöke lett egy európai munkacsoportnak, ahol fiatalokat szólítanak fel az egyesült Európáért való harcra. Az ezt követő években több kötelezettséget vállalt és utazásokra indult, így a Holland Antillákra és Suriname-ba is.

1959- ben ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol New York- ban nagy ovációval fogadták. Látogatása előtt néhány amerikai újságírónak adott interjút. Ebben elmondta, hogy szívesen házasodna valakivel egy királyi családból. Megemlítette hajóútját, amire a görög királyi pár hívta meg és ‘csak királyi családok vették körül, amit nagyon élvezett, így végre önmaga lehetett’.

Ez a kijelentés a királyságban komoly elégedetlenséget váltott ki és hazájába visszaérkezve, Schipholon megtartotta első sajtótájékoztatóját is. Itt a felháborodást kiváltó oknak a rossz fordítást és a hangsúllyal kapcsolatos félreértést nevezte meg. Szerinte a ‘mijn eigen soort mensen/ magamfajta emberek, hozzám hasonlók’ alatt családjának körét, saját szféráját és munkatársait’ értette és célja nem ‘egy meghatározott álláspont kifejezése’ volt.

1965. május 1-én otthonánál egy ‘ismeretlennel kéz a kézben’ fényképezték le. A férfiről kiderült, hogy Claus von Amsberg-nek hívják. Erről első ízben május 6-án a Telefraaf és a brit lap,a Daily Express közölt képeket.

Az eset miatt nagy zúgolódás tört ki, mert kiderült, hogy Claus német és korábban a Hitlerjugend tagja volt. A férfi háborús múltjáról a Nederlands Instituut voor Oorlogsdocumentatie/ Holland Háborús Dokumentációs Intézet, Loe de Jong történész vezetésével vizsgálatot indított. Ennek eredménye szerint Claus nem volt bűnös/ elítélhető. Viszont a sok kalamajka miatt amit ez okozott, gyors döntést kellett hozniuk: 1965. júlus 28-án Juliana királynő bejelentette az eljegyzésüket.

Házasságukra 1966. március 10-én került sor Amszterdamban. A vőlegény múltja miatt, illetve mivel a második világháború után még csak kevés idő telt el, a holland társadalom megosztott maradt. Három holland, fővárosi zsidó egyházi szervezet a tervezett amszterdami esküvőt a holland zsidók elleni támadásnak vette.

A pár polgári esküvőjére a helyi városházán, a templomi szertartásra a Westerkerk-ben került sor. Ez utóbbit három zsidó szervezet bojkottálta, illetve a pár az Arany Hintóval való vonulása során, a házasság elleni tiltakozás céljából a nézelődők füstbombákat robbantottak.
…
A következő évek az uralkodásra való felkészülésről szóltak. 1980. január 31-án Juliana királynő élő televízióadásban bejelentette, hogy lemond a trónról legidősebb gyermeke, Beatrix javára.
Ez nem volt mindig magától értetődő:
Korábban az öröklési törvény még az elsőszülőtt fiúgyermekről szólt. Ezt csak 1983-ban módosították úgy, hogy a legidősebb gyermek legyen a trónörökös. Beatrix csak aztán lehetett biztos a trón öröklésében, miután kétségtelenné vált, hogy Juliana királynő nem szülhet többé.

1980. április 30-án az amszterdami Dam-ban Juliana aláírta lemondó nyilatkozatát. Beatrix ugyanezen nap délután az Új templomban/ Nieuwe Kerk/ a Staten- Generaal ünnepélyes ülésén, az európai királyi házak képviselőinek jelenlétében letette az esküt és Hollandia királynője lett.

‘Nincs otthon, nincs koronázás’
A trónváltás Amszterdamban – a házasságkötés napjához hasonlóan- komoly zavargásokkal járt. Ennek oka most a lakáshiány és az ezzel járó lakásfoglalások voltak, amik ellen a rendőrség határozottan fellépett és erőszakra is sor került.

A koronázáson kitört zavargások a holland történelemben a békeidők alatti legnagyobb megmozdulásoknak számítanak, így a nap jóval kevésbé volt örömteli, mint ahogy annak kellett volna lennie.
Több százan megsérültek, az anyagi kár több millió guldenre rúgott.
Beiktatása után, egyik első nyilvános fellépéseként a királynő a kórházba ment, hogy a sérült rohamrendőröket meglátogassa.

Az új királynő édesanyjával ellenétben- akit ‘asszonyomként’ kellett megszólítani- elvárta, hogy lehetőleg mindig ‘felségnek’ szólítsák. A korábbi szokást- miszerint a királynő születésnapján a lakosság annak palotája lépcsőjéhez virágokat helyez- megváltoztatta: Beatrix inkább minden alkalommal más és más helyre látogatott el.
Juliana másik szokását- karácsony előtt a palota személyzetének egy csésze forró csokit töltött- is eltörölte. Édesanyja a látogatóba érkezett minisztereknek saját kezőleg szolgált fel egy csésze teát- Beatrix ezt is inkább egy lakájra bízta.

1981-ben a családjával együtt Hágába költözött: a Paleis Huis ten Bosch lett a lakópalota, a Paleis Noordeinde pedig a munkahelye.

A királynő egyszer azt mondta: ‘nincs ideje irodalom olvasására, mert lekötik az állam fontos, hivatalos dokumentumai’, de a művészet iránt mindig komolyan érdeklődött. Fiatal művészeknek évente királyi támogatást ítélt meg. Hobbija a modellezés és a szobrászkodás.

Az államügyekben/ dossziékban állandóan jól informált volt. Korábbi minisztere, Van Agt szerint: ‘kihallgatnak, meg- és lemérnek. A királynő mindent tud.’

Uralkodása alatt meg kellett küzdenie férje, Claus herceg megromlott egészségével is, aki a hetvenes évek végétől depresszióban szenvedett. Később Parkinson- kórral diagnosztizálták és rákos lett.
2002. október 6-án hunyt el.

Az apeldoorni támadás
A 2009- es Koninginnedag-on ( a királynő születésnapi ünnepsége) a 38 éves, apeldoorn-i Karst Tates egy kis személyautóval a tömegen és a korlátokon át belehajtott abba az emeletes, nyitott buszba, amiben az egész királyi család tartózkodott. Az eset során nyolcan meghaltak, köztük a sofőr maga is, tizenegyen pedig megsérültek. A királyi család sértetlen maradt.
Az elkövető indítéka sosem derült ki pontosan, de ismerősei szerint gyűlöle a királyi házat.

A 2010-es Koninginnedag-on valaki egy mécsestartót vágott az Arany Hintó oldalához. Tette indokaként azt mondta, hogy Beatrix nem jogosult a trónra, mert nem közvetlen leszárnazottja III. Willem királynak. Több tárgyalást követően a férfi öt hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az első tárgyaláson azt követelte, hogy a néhai királytól, III. Willemtől, Wilhelminától (Beatrix nagyanyja, korábbi királynő) és Juliana hercegnőtől is vegyenek DNS-mintát, majd azokat hasonlítsák össze, hogy kiderüljön: Beatrix nem tagja az Oranje- dinasztiának.
Ezt a kérését a bíró elutasította.
…
Beatrix királynő 2013. január 28-án, egy rövid televíziós beszédben jelentette be lemondását, amit 2013. április 30-ra tett. Ennek okaként azt mondta, hogy az ‘ország sorsának egy új nemzedék kezében kell feküdnie’. Kihangsúlyozta, hogy nem azért mond le, mert a feladat túl nehéz a számára- ami édesanyja indoka volt.
Örököseként legidősebb fiát, Willem- Alexander herceget (azóta király) nevezte meg.

2014. február 4. óta ismét a kasteel Drakensteyn-ben él, a hágai Noordeinde 66. épülete pedig a rezidenciája/ titkársága helyszíne.

Címei (a legfelül megnevezetteken kívül, hollandul):
– Markiezin van Veere en Vlissingen
– Gravin van Katzenelnbogen, Vianden, Dietz, Spiegelberg, Buren, Leerdam en Culemborg
– Burggravin van Antwerpen
– Barones van Breda, Diest, Beilstein, de stad Grave, het Land van Cuijk, IJsselstein, Cranendonck, Eindhoven, Liesveld, Herstal, Waasten, Arlay en Nozeroy
– Vrijvrouwe van Ameland
– Vrouwe van Baarn, Besançon, Borculo, Bredevoort, Bütgenbach, Dasburg, Geertruidenberg, Hooge en Lage Zwaluwe, Klundert, Lichtenvoorde, Loo, Montfort, Naaldwijk, Niervaart, Polanen, Steenbergen, Sint-Maartensdijk, Sint Vith, Soest, Ter Eem, Turnhout, Willemstad, Zevenbergen

Vera

Forrás: https://nl.wikipedia.org/wiki/Beatrix_der_Nederlanden
https://nl.wikipedia.org/wiki/Kroningsoproer
https://www.koninklijkhuis.nl/…/beatrix-koningin-1938