A hernyó- ölelés hétvégéje- Facebook megmozdulás 50ezer fővel

hernyo6

Két ‘kreatív úriember’ kitalálta, majd Facebook- oldalon toborzott érdeklődőket a ‘Hosszú hétvége a búcsújáró lepke hernyójának’ programra, azaz a Hollandiában nemrégiben oly sokakat irritáló eikenprocessierups- nek szentelt napokra. Az irritáló szó szerint értendő, mivel a hernyó szőre- hasonlóan a csalán- vagy szúnyogcsípéshez- piros, viszkető kiütéseket okoz és rengeteg ember életét keserítette meg az elmúlt időszakban. A rendezvény időpontja 2019. július 19- 21. (Az első képen az egyik ötletgazda látható.)
Erik Ratelband Tilburgból és Rick Kollenburgból Oisterwijkből, a fiktív hernyó- ölelés kiötlői állítólag nem számítottak akkora lelkesedésre, mint amit az emberektől kaptak, ugyanis végül nagyjából 50.000 fő jelölte magát szimpatizánsként és körülbelül 17.000 írta, hogy szívesen részt is venne a rendezvényen.
Az önkormányzatnak Gilze en Rijen-ben (Észak- Brabant tartományban) hivatalosan kellett kijelentenie, hogy az egész találkozónak cseppet sincsenek valós alapjai- azt mondják elszabadult a pokol: egy egész napba telt az emberek meggyőzése, a felvilágosítás az akció fiktív voltáról.

IMG_20190709_162937

Persze felszólították ennek kitalálóit is, hogy jelezzék a szimpatizánsaiknak: az egész csak vicc akart lenni.
A nehezen érthető ebben csak az, hogy már lassan a csapból is az folyik: mit tegyenek az emberek a hernyó elkerülésének érdekében, mivel azok szőrszálai már a széllel szállva is komoly allergiás reakciókat okoznak- ölelgetni meg kifejezetten nem volna érdemes. Már így is tele vannak az orvosi rendelők/ drogériák a piros kiütésekkel teli emberekkel, akik gyógyírt keresnek a problémájukra, amit a hernyó okozott.
Ratelband ugyan elismerte a tréfás szándékot és azt, hogy ilyen megmozdulás nem lesz, de ennek ellenére azóta is keresik, kérdezve: következő évben meg lesz-e ismét/ valóban az esemény szervezve? Illetve mit csináljanak a sátorral, amit direkt erre az eseményre vettek? Vagy: Megyünk egy másik helyre?
Jelen állapot szerint a megmozdulás Facebook- oldala nem mondott le teljesen az egészről: az idei év helyett 2020. májusára javították át a dátumot.

hernyo5

Az esemény fő támogatói az ezeket a hernyókat (is) fogyasztó madarak.

Vera

https://www.hartvannederland.nl/algemeen/2019/veel-enthousiasme-op-facebook-voor-weekend-processierupsen-knuffelen/

Lang weekend processierups knuffelen afgelast op aandringen van gemeente

https://www.facebook.com/events/1221126938067712/?active_tab=about

Rasszizmus vagy elfogadás a mindennapokban és a Télapó

Sinterklaas 6

A napokban belefutottam az egyik holland oldalon a következő képbe (csatolom). Röviden a jelentése: egyes csoportokat zavarnak az utcai jelzőtáblák, mivel szerintük rasszista az ábrázolás. Azaz a táblákon az látható (ők azt látják), hogy a fehérek játszadoznak, labdázgatnak míg a feketének ezalatt dolgoznia kell. Emiatt követelik, hogy ezek színeit változtassák meg a szivárvány színeire.
(Családon belüli értelmezés szerint a képek azt mutatják be, hogy a játszó emberkéket az érkező autó elüti, eztán valaki eltünteti a »nyomokat«. Nos, NEM maffia-családban élek csupán azt akartam érzékeltetni, hogy mindenkinek lehet más a véleménye.)

A helyiek persze bőven kommentelgettek a feltett kép alá, ki-ki a saját vérmérséklete, befogadóképessége szerint.

Sinterklaas arriving on boat

Ezzel kapcsolatban jutott eszembe a pár éve fennálló probléma a Télapóval- itt Sinterklaas-szal- kapcsolatban. A Sinterklaas lényegében a mi otthoni Télapónk, vegyítve egy kis karácsonnyal. Mondjuk az itteniek nem hiszem, hogy láttak már a nálunk megszokotthoz hasonló nagyapós, pocis, zsákot cipelő bácsit. Ide egy kifejezetten daliás, magas, fejedelmi megjelenésű, püspökszerű Télapó jön Spanyolországból gőzhajóval (ebben az évben november 17-én), a nagykönyvébe fel van írva minden jó és rossz gyerek. Fekete Péterek, Zwarte Pietek kísérik, akik mellette bolondoznak, marékkal osztogatják a gyerekeknek a cukorkát és az itt népszerű pepernotent (ez egy kicsit a mézeskalácshoz hasonló ízű, egész pici kekszféleség). Érkezésük előtt már hetekkel tele vannak az üzletek Piet- jelmezekkel, a kicsik- nagyok feketére festik magukat és jelmezt öltenek, az utcákon több helyen ingyen lufikat és zászlócskákat osztanak »Hurra Sinterklaas« és »Sinterklaas újra itt« felirattal. Egyébként annyira komolyan készülnek az ünneplésére, hogy külön Tv- műsora és újságja is van.

Sinterklaas5

Ami miatt kapcsolódik az előző témához az az utóbbi évek hisztériája, a »szabadságot a Zwarte Pieteknek« mozgalom.
Az én elnevezésemben ugyan van egy kis túlzás, de a lényeg valóban ez: a jogvédők szerint sérti a feketéket, hogy a Pieteket fekete rabszolgaként ábrázolják (nos, a legenda szerint valóban azok, tekintve, hogy Hollandia erősen gyarmatosító hatalom volt) és be akarják tiltatni mert »rasszista« . Nálunk a tavalyi évben ez olyan komolyan ment, hogy a Sinterklaas érkezésére komoly tüntetést szerveztek, akik meg akarták az egész partra szállást akadályozni, mialatt gyerekek és családok ezrei álltak a kikötőben ünnepelve. Fekete családok is, Pietnek öltözött kicsikkel. Meg hollandok. Arabok, lengyelek, magyarok, stb. Ugyanúgy.
A tüntetőket megneszelve az ellentüntetők viszont a környékbeli falvakból tódultak ki autókkal, traktorokkal, kamionokkal, hogy lezárják az utat (!) , így a Piet-ellenesek nem jutottak be abban a pár órában, amíg az ünneplés lezajlott- kezdve a behajózástól addig, hogy Sinterklaas fehér lován, kísérőivel és a gyerekekkel végigparádézott a városon.
A TV- stábok bejutottak 🙂 . Felvették a kordont és az ünnepet is.

Anti-Pietbetogers tegengehouden bij Joure

Persze ennek az egésznek jogi következménye is lett- már csak az út lezárása miatt is, ami lássuk be nem egy mindennapi dolog. (Aki elég idős emlékezhet az otthoni taxisblokádra, sok-sok évvel ezelőttről.)
Ami változás van: bevezették a félig feketére festett (kilátszik a világos arcbőr) és egyéb színű Pieteket is. Kicsit ez hasonló, mint a kínai rózsaszín és fehér karácsonyfa. Oké, van, akinek tetszik, de nem az igazi.

Sinterklaas egyébként magyar fejjel- tradíciókkal egyéb problémákat is felvet, mégpedig azt, hogy mikor is legyen az ajándékozás? Aki Magyarországról jött az megszokta az otthoni hagyományokat.
Dec. 5. éjjel jön a Télapó, telepakolja a kicsi csizmákat csokival, apróságokkal. Karácsonykor meg nagy ajándékozás, amikor is mindenki kap valamit a fa alatt. Nos, itt ez teljesen máshogy történik, a gyermekem az első években meg is próbálta ezt kihasználni (természetesen).

Itt megérkezik a Sinterklaas már november közepén, majd december 5-ig minden holland házhoz eljut és pici ajándékot tesz a kiscipőkbe. (Itt jött a lányom trükkje: van olyan iskolatársa, ahol november közepétől december 5-ig minden nap jut valami az ablakba tett gyerekcsizmákba. Jogos volt a feltevése, hogy akkor neki is jár. Nos, nem.)

Sinterklaas 3

December 5-én este viszont az ajtó elé, zsákban, az egész család részére pakolja le az ajándékait, akkor van »nagy« ajándékozás. Hol karácsonyfával, hol anélkül.

Szegény magyar szülők meg dilemmáznak: mi legyen? Holland szokás szerint Télapó estéjén? Vagy Szenteste, karácsonyfa alatt? Ha az utóbbit választják, akkor december 6-án reggel a gyerek bemegy a suliba és az első kérdés arról szól: mit kapott előző este? Persze ő lesz az egyetlen aki kimaradt a nagy ajándékozásból, emiatt nagyon kellemetlenül fogja magát érezni.
DE ha az itteni szokásokat követik, akkor a saját Szentesténknek veszik el a lényege és a hangulata. Bonyolult helyzet, minden családnak magának kell döntenie. Én csak sok sikert tudok kívánni hozzá.

A közlekedési táblákkal és a Zwarte Pietekkel kapcsolatban pedig kissé irigylem a jogvédőket. Sose legyen nagyobb problémájuk.

Vera