Hollandok Magyarországon: Ria

Csemőn járva két hollanddal tudtam hosszabban beszélgetni. Az első akivel találkoztam Hanno volt- a vele készül beszélgetés linkjét lenn találjátok-, majd felkerestem a másik helyet, egy – ahogy a helyiek mondták- ‘holland tanyát’. Erről már messziről egyértelmű volt, hogy megtaláltam, amit kerestem: nagyon rendezett, emellett egyszerű fehér és hívogató. Olyasmi, amihez Hollandiában már hozzászoktam.
A vendéglátóm egy kedves hölgy, Ria, aki hazánkban már évtizedes tapasztalattal rendelkezik.
Miért is jött Magyarországra?

A férjem már nyugdíjas volt, a barátaink pedig Lajosmizsén laktak. 2011-ben megkértek minket, hogy figyeljünk a házukra, míg vakáción vannak. Ez a Puszta (feljebb Pusztavacs, jobbra Mizseszék, Pusztatemplom, stb.) , ahol nagy volt a nyugalom, a tér. Ez mindkettőnknek nagyon tetszett, viszont arra, hogy egyik pillanatról kimondjuk: itt szeretnék élni, még nem volt elég. De továbbra is gondoltunk rá.
Általuk érintkezésbe kerültünk másokkal, akik szintén hozzánk fordultak, hogy menjünk hozzájuk is a házra/ háziállatokra vigyázni. Így voltunk Lajosmizsén, Ásotthalmon, Csemőn és Nyársapáton is. Számukra ez jó volt az állatok és a biztonság miatt, nekünk pedig megvolt a nyaralás. Jó volt nekünk is- itt lenni is, illetve a nyugalom és a nagy tér miatt.

2013-ban súlyos beteg lettem. A kemoterápia után egy pár hétre ide jöttem pihenni. A következő évben, 2014-ben megint ismerősök házára felügyeltünk, akkor épp Nagykőrösön, hat hét- közel két hónapra. Ekkor beszéltünk róla, hogy körül kellene nézni, de a férjemnek azt mondtam: beteg voltam és nem tudni, hogy ez vissza fog-e térni, mi pedig itt vagyunk… De ő azt mondta, hogy nem tart ettől. Végül megvettük ezt a házat. Eredetileg még nem azért, hogy tényleg itt lakjunk, mivel volt házunk Hollandiában, Zwartewaal-ban, Rotterdam környékén.

Eztán úgy döntöttünk, hogy a hollandiai házunkat mégis eladjuk. Kiürítettünk, majd szinte azonnal orvoshoz mentünk, mert akkor ő lett nagyon beteg. Végül 2018. januárjában elhunyt, tehát már 5 éve egyedül élek itt, a három lányom pedig Hollandiában maradt. Ez nem könnyű, de ők felnőttek és repülővel a közlekedés is megoldható.
Míg a férjem élt, addig rendszeresen mentünk autóval, de a gyerekeim nem akarják, hogy kocsival, egyedül menjek, tehát marad a repülés. Ez csak a korona időszakában volt máshogy, de akkor újra megbetegedtem.

Amire korábban nem gondoltunk az az, hogy ez nem a legszebb/ leginkább érdekes környék, tehát az unokáim számára nem elég izgalmas egy vakációra. A hely túl nyugodt, az utak rosszak. Például egyikük szeret kerékpározni, de itt az nem túl egyszerű.
Múlt héten biciklivel mentem el itthonról. Ehhez előbb ki kell sétálni a bekötőúton, mert a homokon nem lehet kerékpározni. Ahova mentem, az is homokút volt. Ez nekünk anno nem volt gond, mivel pont a nyugalom miatt jöttünk.

Mióta egyedül vagyok néhányan megkérdezik, hogy miért nem megyek vissza Hollandiába. De ott már nem szeretnék házat venni, bérelhető egyszerűen nincs, legalábbis ahonnan jöttem, ott nem igazán lehet találni. Mehetnék másfelé, akár Frízföldre is, de akkor ugyanannyit látnám a családomat, mint hogyha Magyarországon maradok.

Ami az utóbbi időszakban megváltozott, az az élelmiszerek ára. Sokkal drágábbak lettek, szerintem drágább, mint Hollandiában. Amikor 2015-ben jöttünk, egy zsemlét 9-13 forintért lehetett megvenni. Most nagyjából 50 forintba kerül. Ha Hollandiában bemegyek egy üzletbe azt látom, hogy az ottani árak valamivel olcsóbbak. Viszont az egyéb költségek Hollandiában borzasztóan magasak, ez itt más. Magyarországon az autózás, vagy akár az egészségbiztosítás díja még mindig kedvezőbb.

Az ingatlanárak is nagyon megemelkedtek. Amikor ezt a házat megvettünk, még jóval kevesebbe kerültek. Több házat is megnéztünk, olyat is, amiben mostanra már szintén hollandok élnek. Ezzel szerencsénk volt. Nem volt csúnya kívül, nem volt rendezetlen, vagy szemetes.

– Miben más Magyarország, mint Hollandia?
– Itt minden ráérősebb. Mostani tapasztalat a kórházról: nehéz időpontot kapni. Időpontra valamit elvégezni még nehezebb. Ha egy magyar azt mondja, hogy délelőtt tízre jön, akkor lehet, hogy délután kettőre érkezik meg. Ez elég észrevehető különbség.
Hasonló a helyzet a kórházban is. Teljesen nyugodtan adnak úgy időpontot, hogy mindenkinek reggel kilencre kell mennie, aztán várakoznak.
Ami még más, hogy Hollandiában tízkor kávéidő van. Elmehetsz valakihez egy kávét meginni. Ezt a magyarok úgy látom, hogy nem teszik.

– Kérdezni is akartam: ön itt egyedül él. Milyen a szociális élete?
– Élénk, de hollandokkal. Múlt héten sportolni voltam velük, nemsokára pedig más egyedülállókkal fogok találkozni. Ez egyfajta ‘eetclub’ (eten: étel/evés, club: klub), heti egyszer együtt eszünk valamelyikünknél, hol itt, hol ott. Ezen kívül rendszeresen járok úszni, azt is hollandokkal. Korábban az volt a benyomásom, hogy a magyar nők prűdek, szégyenlősek. Ehhez képest jókora meglepetés volt, hogy az uszoda öltözőjében az idős hölgyek is nyugodtan jártak anyaszült meztelenül. Ezt abszolút nem vártam volna. Ugyanezt tapasztaltam a kórházban is.

– Ön egy holland csoport tagja.
– Ha valaki már régóta itt van, a többiek által sok új embert megismer. Akik miatt anno Magyarországra jöttem, egyikük elhunyt, a másik visszament Hollandiába.
A Facebookon van egy magyarországi csoport, a Nagykőrös és környéke, hollandul. Ott szoktunk programokat szervezni, például Koningsdagra (a király születésnapja), Újévre, vagy akár egy barbecuet, ahol szintén másokkal is megismerkedünk.

Sok kapcsolatom van, de nem magyarokkal, így a nyelvet sem igazán lehet elsajátítani, ezért nem is haladok vele. Minden nap megpróbálok a telefon segítségével gyakorolni, de gondjaim vannak például a nyelvtannal. Ehhez valódi leckére, magyarázatra volna szükségem.
Az, aki a kinti munkákban szokott segíteni, szívesebben beszél velem angolul. Tehát tőle sem tudok tanulni.

– Hány holland lakik a környéken?
– Elvileg háromszázan is, de ezt nehezen hiszem el.

– Hanno, a korábbi beszélgetőpartnerem szerint a környékbeli hollandok nem igazán keresik egymás társaságát. Eszerint ő egy más típust ismer. Ön szerint pedig igenis, a hollandok összejárnak.
– Igen, bár nem mindenkivel. Én véletlen ismerkedtem meg egy nagyjából három kilométerre lakó ‘szomszéddal’, akivel nagyon jól kijövünk. Mivel egyedül kellett járnom a kezelésekre, jött velem Szolnokra és még most is velem tart, ha kontrollra kell mennem. Ezt nem kellene, de azt mondja, hogy mégis jön: ha esetleg rossz hírt kapnék, ne legyek egyedül.

– Volt nyelv miatt gondja a kórházban?
– Igen. Ez bonyolult. Mivel én nehezen értem meg a magyart, nem tudok/ nem merek beszélni. Az orvosokkal nagy szerencsém volt, mert mind jól tudott angolul. De az ápolók általában csakis magyarul értenek. Ott tehát kézzel- lábbal kommunikálunk. Amikor két éve műteni kellett, pont pozitív lett a koronatesztem is, tehát a koronaosztályra kerültem. Ott viszont maszkot kellett használni, amin át még nehezebb volt a kommunikáció is. De végül minden jól alakult.

– Ön szerint az itteni hollandok hány százaléka próbál magyarul tanulni?
– Mindenki. Többeket is ismerek akik leckéket vettek, majd leálltak, például mert nem nagyon haladtak. Ez egy borzasztóan nehéz nyelv. Ha egy hangot másképp mondanál akkor már mást jelenet, vagy nem értik meg. Ezen kívül teljesen más a nyelvtan és rengeteg a szabály.
Volt próbálkozás a csoportos nyelvtanulással is, de míg valaki teljesen kezdő volt, a másik már sokkal előrébb tartott és ez így nem működött. Én most online tanulok, bár ezt eredetileg nem akartam.
Néha a kórházban megkérdik: ön mióta él itt? Amikor mondom, hogy több mint hét éve, látszik az embereken, hogy elgondolkodnak: ‘miért nem tudsz még magyarul?’
Viszont úgy látom, hogy néhányan amikor észreveszik, hogy nem beszélem a nyelvet, megijednek, majd többé nem mernek megszólalni. Rendszeresen járok kezelésre, amit az orvos asszisztense csinál. Valószínűleg egy nagyon kedves hölgy, de nekem nem mer semmit sem mondani, mivel csak magyarul beszél.

Egészségügyi szempontból nézve nekem itt pozitívabb a tapasztalatom, mint Hollandiában volt. A háziorvosokat összehasonlítva viszont feltűnő, hogy az ittenieknek sokkal kevesebbet lehet, mint Hollandiában. Itt nagyon gyorsan tovább leszel küldve. Ha elvágod a kezed és össze kell varrni, elküldenek a sebészetre. Hollandiában ezt megoldja a háziorvos.
Másrészt itt egy kórház nem küld olyan gyorsan haza. Ezt jónak tartom. Persze nem kellemes ha kórházban kell maradni, de egyfajta biztonságérzetet ad.

Tavaly egy felülvizsgálaton az orvos angolul megjegyezte, hogy ugyanabban az évben születtünk. Visszakérdeztem, hogy akkor nem kellene már nyugdíjasnak lennie? Azt mondta, hogy azt nem lehet, nincs helyette más… Ez egy kórház, és nincs másik szakorvos.

A magyarokról: akikkel eddig kapcsolatba kerültem- például mert itt dolgoztak, felújítást végeztek- kedvesek. Tisztelnünk kell a másikat és én abszolút tisztelem a magyarokat, illetve mindenkit. Én döntöttem úgy, hogy ide jövök és itt is maradok. Tehát nekem kell elfogadnom, hogy a dolgok itt másmilyenek, mint Hollandiában.

Vera

Holland ráktérkép: megnézheted, hogy környezetedben mekkora mértékben fordul elő a rák

Kedd óta bárki megtekintheti, hogy a leggyakrabb huszonnégy ráktípusból melyik a leggyakoribb Hollandiában, a saját lakókörnyezetében.
Az Integraal Kankercentrum Nederland- IKNL (Hollandia Integrált Rákkutató Központja) egy interaktív térképet készített, amivel akár postai irányítószámra rákeresve meg lehet tekinteni, hogy egy adott térségben milyen mértékben fordulnak elő ezek a súlyos betegségek.

Az atlasz a holland rákregiszter 2011-2020-as adatai alapján készült és azt mutatja meg, hogy ez időszak alatt a megadott területen a holland átlaghoz képest több, kevesebb, vagy ugyanannyi volt-e a rákos diagnózisok száma.

A cél, hogy az emberekben tudatosítsák a rák megelőzésének lehetőségeit. Első pillantásra látható például az, hogy a bőrrák különböző formái sokkal gyakrabban fordulnak elő a tengerpart menti részeken, mint másutt.

‘A legszebb az volna, ha az ilyen helyeken élő emberek a térképnek köszönhetően tudatosabban számításba vennék az UV- sugárzást’- mondja Valery Lemmens, aki az IKNL vezető kutatója és az Erasmus Egyetem professzora, egyben az atlasz kitalálója is.
‘Tehát jobban kend be magad, vegyél fel sapkát/ kalapot és gyakrabban húzódj árnyékba, ha a partra mégy.’

Az IKNL a döntáshozókat is fel kívánja ébreszteni. Ugyanis abban, hogy valakinek nagyobb esélye van-e a rákos megbetegedésekre, a társadalmi- gazdasági faktorok is meghatározóak. A térkép például nagyon világosan mutatja, hogy a tüdőrák sokkal gyakrabban fordul elő a hátrányos helyzetű területeken/ városrészekben, mint a tehetős környékeken.

Ez világossá teszi, hogy ennél a betegségnél fontos szerepe van a környezeti tényezőknek. Ha az emberek egy meghatározott környéken élnek és kisebb esélyük van egy jó oktatásra, kevesebb az esélyük egy jól fizető állásra is, rosszabbak a lakhatási körülményeik és ezáltal nagyobb stressznek lehetnek kitéve.
‘Egy olyan környezetben, ahol a dohányzás normális, nehezebb leállni ennek függőségével. Ők cigihez nyúlnak, hogy kikapcsolódjanak és emiatt kevésbé egészségesen élnek.’

Lemmers azt mondja, hogy a döntéshozóknak vezető szerepet kell vállalniuk az egészségtelen lakókörnyezet gondjainak megoldásában is. Ezt például a dohánytermékek jövedéki adójának megemelésével, valamit az egészséges termékek árának csökkentésével tehetik meg.
‘A tanulmányokból tudjuk, hogy a dohánytermékek drágítása nagyon sokat segít a dohányzás csökkentésében, főleg a szegényebb csoportoknál.’

Lemmers azt is reméli, hogy a helyi döntéshozók az atlasz láttán motiváltabbnak fogják magukat érezni, hogy például egy kerület nívóját tekintve intézkedéseket hozzanak az életkörülmények javítására.

A KWF Kankerbestrijding/ Rák elleni küzdelem/ mindenesetre lelkes miatta. Az IKNL atlasza szerintük új betekintést nyújt és segíthet az irányítottabb, helyi megelőző programok készítésében. Ezért a szervezet az ilyen tervek kidolgozására hatmillió eurót bocsát a GGD-k rendelkezésére.

Hogyan kell az atlaszt használni?
Az IKNL rákatlasza egyáltalán nem rizikómutató aszerint, hogy nagyobb eséllyel leszel-e rákos, ha meghatározott területen, városban, faluban, vagy kerületben élsz. A térkép tíz évre tekint vissza az időben és azt jelzi, hogy itt ez idő alatt hányan kapták el a rák egy fajtáját. Ez nem azt jelenti, hogy ez a trend a jövőben is biztosan megmarad.

Eszerint látható, hogy azokban a régiókban ahol korábban sokat dolgoztak azbeszttel, sokkal gyakrabban kaptak egy bizonyos típusú rákot, ami ezzel az anyaggal hozható összefüggésbe.
‘De az ilyen területek nem maradnak hosszú távon kiemelkedőek, mert nagyrészt leálltak az azbeszttel való munkavégzéssel.’

Emellett ha valaki sosem dohányzott, de egy olyan városrészben él ahol gyakori a tüdőrák, még nem kell attól tartania, hogy nagyobb az esélye az abban való megbetegedésre.

A térképet itt éred el: https://kankeratlas.iknl.nl/
Indítás: lenn, a ‘klik hier om te starten’ feliratra nyomva. Eztán fenn a nagyító ikonnál lehet beírni a keresett irányítoszámot, településnevet.
Ha kifejezetten a betegségek típusainak elterjedésére vagy kíváncsi, akkor lenn, az ‘Info kankersoorten’ feliratot keresd. Ha más nem, szótár/ fordító segítségével kikeresheted a téged érdeklő rákfajták neveit. Ezekre nyomva megkapod az országra jellemző lefedettséget. Piros szín: gyakrabb, mint az átlag- gyk. minnél pirosabb, annál több a megbetegedés-, kék: kevesebb, mint az átlag.

A mellékelt képen a melanóma statisztikája látható.

Vera

https://iknl.nl/kankeratlas

https://www.youtube.com/watch?v=oqDLEl3k0H0&t=5s

https://www.volkskrant.nl/wetenschap/spreiding-kankerdiagnoses-in-kaart-meer-huidkanker-in-kustgebieden-en-vaker-asbestkanker-rond-zware-industrie~b1bb1e58/?referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2F

https://nos.nl/artikel/2460140-unieke-atlas-geeft-nieuwe-inzichten-bij-kanker-in-nederland?fbclid=IwAR2CcUoRX1wYvtEBu0htqfss4Ay6aoGNEoLKXuxudk8pJlATmev3s09UjTY

https://www.trouw.nl/binnenland/kankeratlas-stelt-burgers-gerust-of-juist-niet~b083103d/

Szegénység elleni hét- Mit tehetsz, ha tartozást halmoztál fel?

Október 10-17. tartják meg Hollandiában a Szegénység Elleni Hetet.
Október 17. pedig a Szegénység elleni Világnap.
E téma körül sok programot szerveznek: workshopokat, előadásokat, amikre már most megnyitották a jelentkezési lehetőséget.

Az emelkedő árak és ehhez képest túl kevés bevétel problémája Hollandiában is egyre inkább jelen van.

Mindenkit: felnőttet, gyereket, időst és fiatalt egyaránt érinthet.
A felmérések szerint majdnem minden általános iskolai csoportban legalább 2-3 gyerek szegénységben él és ez hosszú távon befolyással jár a fejlődésükre.
Az Armoedefonds (szegénységi alap) adatai alapján a pénzhiány miatt minden tizedik nô nem jut megfelelő női higiéniai termékekhez és több mint háromszázezer idős él anyagi nehézségekkel.

Mit nevezünk hivatalosan szegénységnek?
Az ENSZ ezt úgy írta le: szegénység az alapvető szükségletek biztosítására való képtelenség.

Ez még egy olyan viszonylag gazdag országban is jelen van, mint Hollandia, sőt, egyre többeket érint.
Abszolút szegénységről itt akkor beszélünk, ha az emberek alacsony jövedelmi küszöb alatt élnek, emiatt nem jutnak hozzá pl. a megfelelő élelemhez, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, vagy nincs lehetőségük továbbtanulni.

A társadalmi szegénység jelentése pedig az, hogy valaki nem tud részt venni a társadalmi életben, mert nincs kerete már pl. egy sportklubra, iskolai tevékenységre, vagy akár internetes hozzáférésre.

Az emelkedő energiaárakra válaszolva az Üdvhadsereg november 1-től országszerte 135 melegedőt nyit meg november, december és január hónapokra egész napra azok számára, akik amúgy nem tudnák kifizetni a fűtést.
Ez az egyik segítség, ami sokak számára fontos lehet.

A másikat pl. a Stichting Armoedefonds nyújtja, ami helyi szervezetek által kínál iskolaszereket, segélycsomagokat.
Az Armoedfonds-on keresztül ingyenes női higiéniai termékeket itt lehet elérni: https://www.armoedefonds.nl/menstruatie-armoede (oldal alja, településenként felsorolva).

A szervezet oldalán itt találhatsz segítséget: https://www.hulpbijarmoede.nl/organisaties

A hét programjai többek közt itt találhatók, többek közt gyűjtési akciók, ételosztás, stb: https://www.fondsendatabasearmoede.nl/activiteiten-week-tegen-armoede/

De mit tehetsz, ha már adósságba keveredtél, például halasztgatod a számlák kifizetését?
Előfordul, hogy mivel nem jössz ki a keretből, kicsúszik a lábad alól a talaj és fizetési hátralékot halmozol fel.
A szakértők szerint ha ez már megtörtént, a lehető leghamarabb fel kell venni a kapcsolatot az érintett szolgáltatóval. A legtöbb esetben hajlandóak fizetési megállapodást kötni: részletfizetést vagy néha a tartozás befagyasztását is el lehet érni. Ha valamennyit be tudsz fizetni, akkor tedd meg! A cégek figyelembe veszik ha látják, hogy törekszel a fizetésre.

Más esetben viszont először figyelmeztetést küldenek, majd többszöri felszólítás után behajtják a tartozást. Ez jelentheti a jövedelmedből való levonást, vagy akár tárgyak lefoglalását. A behajtó irodák és a végrehajtók költségeit szintén az adós viseli!
Az inkasszóról itt található felvilágosítás: https://www.consuwijzer.nl/rekeningen-en-incassoprocedures/betaal-incasso-alleen-als-het-klopt

Ha a béredből vonják a tartozást, akkor azt a megélhetési minimumösszegig tehetik meg. Ez hollandul a ‘beslagvrije voet’. Ha mégis túl sok pénzt vonnak le, akkor a hitelezővel kell felvenni a kapcsolatot.
A ‘beslagvrije voet‘ összegét itt lehet leellenőrizni: https://www.uwbeslagvrijevoet.nl/controleren
További adatok erről: https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/schulden/vraag-en-antwoord/hoeveel-mogen-schuldeisers-inhouden-op-mijn-inkomen

A Geldfit szolgáltató online segélyvonalán, vagy a 0800-8115 számon ingyen biztosít pénzügyi tanácsadást az olyanoknak, akik pénzügyi nehézségbe keveredtek.

Ha viszont nem szeretnél mást bevonni és megpróbálsz magad kimászni ebből a helyzetből, a Zelfjeschulden regelen oldalon tudsz tervet készíteni rá, illetve a kormány oldalán is van egy online kérdőív, ahol a fizetési hátralékkal vagy tartozással kapcsolatban konkrét tanácsokkal szolgálnak.
https://zelfjeschuldenregelen.nibud.nl/introductie#/panel/0
https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/schulden/vraag-en-antwoord/checklist-schulden

Felveheted a kapcsolatot az önkormányzattal is, ahol kötelező segítséget (tanácsot) nyújtaniuk.
Más lehetőség a Fikks appja, ahol egy tanácsadóval kötnek össze. A honlap szerint a segítség ingyenes és anonim. Itt lehet az appot letölteni: https://wijgaanhetfikksen.nl/

Fontos: ne halogasd, mert még inkáb csapdába kerülsz.
Készíts feljegyzést a bevételeidről és kiadásaidról. Elképzelhető, hogy ebben fogsz olyanokat találni, amik eddig rendben voltak, de a megnőtt árak miatt már luxusnak számítanak és ebből le tudsz faragni.

A Holland Statisztikai Hivatal szerint 2020-ban az országban több mint 900 000 személy élt alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokban. Közülük 376 ezren éltek szegénységben legalább négy egymást követő éve. 2020-ban ez a határ egy egyedülálló személy esetén havi nettó 1100 euró volt. Két kiskorú gyermeket nevelő családnál pedig 2110 euró.

Az e témáról írt korábbi cikkeket a lap alján találod, ezekben vannak információk más segélyszervezetekről is.

Ehhez plusz még a fríz ‘kledingbus’, ami most önkéntesekre szorul: a Súdwest Fryslân- ban közlekedő busz sofőröket és ‘hostesseket’ keres. Ugyan ruhájuk volna, illetve a járműben még egy kis kávézósarkot is kialakítottak, de ha épp nincs sofőr, a busz sem indulhat, hiába várakoznak rá valahol.
A kezedeményezés Facebook oldalán lehet jelentkezni, illetve információkat olvasni: https://www.facebook.com/Kledingbusswf/

Vera

https://frieschdagblad.nl/regio/Frysl%C3%A2n-behoort-tot-de-provincies-waar-energiearmoede-het-hoogst-is-27954304.html
https://frieschdagblad.nl/geloven/Leger-des-Heils-opent-135-buurtkamers-voor-iedereen-die-gas-wil-besparen-27957771.html?fbclid=IwAR2Fxp0uxIhvHX8QYzAFCTr_1h08l6fCmDraQHwkbNacjMhAp3jOcuMrSUk









A Hollandiában dolgozó külföldi munkavállalók egészségügyi rizikója magasabb mint gondolták

A Hollandiában dolgozó külföldi munkavállalók élethelyzete még rosszabb, mint gondolták volna- állapította meg a Pharaos szakértői központ.

Hollandiának nagy szüksége van a külföldi munkavállalókra. Ők azok akik elvégzik azokat a munkákat, amiket a hollandok nem (szívesen) vállalnak el. Az olyan létfontosságú ágazatok mint például a mezőgazdaság, a logisztika és építőipar, nem nélkülözhetik a külföldről érkező dolgozókat. A statisztikák szerint jelenleg az országban nagyjából mint félmillió ilyen személy él, akik gyakran nem/ alig beszélnek hollandul vagy angolul, illetve nem ismerik a helyi szabályokat és a hatóságokat, emiatt nagy mértékben függenek a munkáltatójaiktól. Gyakran ezek szervezik meg számukra a lakhatást, illetve intézik az egészségbiztosítást is- miáltal némely munkaközvetítők ezzel is visszaéléseket követnek el.
Legtöbbjük lengyel, de sok a román, bolgár és a magyar is.

A külföldi munkavállalók többsége nem rendelkezik egészségbiztosítási kártyával, ugyanis a legtöbb munkaközvetítő felajánlja, hogy elintézik a számára, de a kártyát nem kapja kézbe. Így, illetve a nyelvtudás hiánya miatt gyakran túl későn, vagy egyáltalán nem kerül orvoshoz.

A külföldi munkaerő számára a lakhatási- és életkörülmények is egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Sokan laknak a közvetítő által biztosított szállásokon, ahol gyakran élnek egy lakásban/ szobában túl sokan, nem megfelelő körülmények közt, illetve privát tér nélkül. A vizsgálat következtetése szerint ez ahhoz vezethet, hogy a rossz körülmények miatt egyre többen nyúlnak az alkoholhoz és drogokhoz- bár erre vonatkozóan nem tüntettek fel adatokat.

A most közölt kutatásban ‘csak’ 260 személyt kérdeztek meg, de ezek a panaszok már több éve meg-megjelennek a sajtóban. Ezek szerint a főleg kelet- európai munkások a hivatalos munkaidőnél jóval többet dolgoznak, a kikapcsolódásra viszont kevés idejük marad. Ahhoz, hogy egészséges ételeket tudjanak vásárolni, keveset keresnek.
Mivel az egészségbiztosításukat általában a munkáltató köti meg és hollandul nem igazán beszélnek, így orvoshoz sem tudnak fordulni, vagy későn jutnak el oda. Gyakran tartanak attól, hogy ha orvoshoz mennek, elveszítik az állásukat. De ha az állásuknak vége, már nem részesülhetnek ellátásban. Sokan a betegségüket ‘lábon hordják ki’, gondolván: ‘lassan úgyis hazamegyek és majd ott elmegyek az orvoshoz’.

Az ‘Aanjaagteam Bescherming Arbeidsmigranten’ (Munkavállalók fokozott védelmével foglalkozó csoport) még 2020- ban ajánlásokat fogalmazott meg a migráns munkavállalók körülményeinek javítása céljából, de úgy néz ki, hogy ez nem elégséges. A Pharos vizsgálatát végzők szerint ennél több kellene: több információ az egészségügyben, több tolmács és a munkaközvetítőkre vonatkozó szigorúbb szabályok.

A vizsgálat konklúziója: a külföldi munkavállalók egészségügyi- és jóléti politikájára nagyobb figyelmet kell fordítani, jobb foglalkozás- egészségügyi ellátást kell nyújtani, emellett invesztálni kellene a prevencióra és nyelvoktatásra is.

Nagyjából ugyenezek vannak felsorolva a két évvel ezelőtti, lenn megtalálható cikkekben is.
Ez pedig a kormány éves értékelése a témában, ahol kifejtik, hogy 2020. óta sok kezdeményezés történt, de ‘ezek eredményei a munkaerő- migránsok számára még nem észrevehetőek, mert további vizsgálatokat, törvénymódosítást vagy beruházást igényelnek’.
Eszerint 2022-ben terjesztenék be a sokat sejtető című törvényjavaslatot is e témában: ‘‘Tegen slavernij en uitbuiting; een wetelijke ondergrens voor verantwoord ondernemen’’: azaz ‘A rabszolgaság és a kizsákmányolás ellen; a vállalati felelősség jogi alsó határa’. Ebben a kormány oldala szerint olyan uniós jogszabályok várhatók, amelyek köteleznék a cégeket, hogy figyeljenek rá, hol történhetnek emberi jogsértések, ezzel kapcsolatban biztosítsanak nagyobb átláthatóságot és a jogsértések megelőzése és orvoslása érdekében tegyenek lépéseket.
A cél a külföldi munkavállalók jó munka- és életkörülményeinek megfelelő biztosítása.

Jól hangzik, de ez még csak egy idén benyújtandó törvényjavaslat volna. (Az első linken találjátok meg.)




Vera

https://open.overheid.nl/repository/ronl-0c84f298-c4b1-46c7-a3b5-8b3b0c1dc5c3/1/pdf/73223_SZW_BOEK_Jaarrapportage_Arbeidsmigranten_2021_.pdf

https://nos.nl/artikel/2424777-gezondheidszorg-niet-goed-toegankelijk-voor-oost-europese-arbeidsmigranten?fbclid=IwAR3eTrTXHcCQ6ft7a-IKb24J2EyTBqOQBEwRFQWuWmvOoCCnnECsiPRvZQM

https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/nederland/artikel/5301147/gezondheidsrisicos-arbeidsmigranten-expertisecentrum-pharos-roemer?fbclid=IwAR1MM9LSSlPK2BKQC3b_Qi4ijAVtSDOzjU3UjgR_Gf9wePZmgEBYKxe-cIQ

https://www.rtlnieuws.nl/economie/artikel/5193717/arbeidsmigrant-uitzendbureau-boete-eisen-certificaat-roemer-advies

https://www.rtlnieuws.nl/economie/artikel/5172897/arbeidsmigranten-zorgpas-huisarts-werkgever

https://www.rtlnieuws.nl/economie/business/artikel/4651576/arbeidsmigranten-slechte-omstandigheden-huisvesting-nederland

https://www.rtlnieuws.nl/economie/artikel/4647926/gemeenten-worstelen-met-huisvesting-arbeidsmigranten?redirect_from=rtlz

https://www.rijksoverheid.nl/actueel/nieuws/2020/10/30/tweede-advies-aanjaagteam-bescherming-arbeidsmigranten


https://vng.nl/files/vng/abu-whitepaper_arbeidsmigranten._van_groot_belang_voor_nederland.pdf

https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/buitenlandse-werknemers/verbeteren-positie-arbeidsmigranten

ADHD Hollandiában

Abban a reményben írom meg az ADHD kivizsgálására vonatkozó hollandiai tapasztalatainkat, hogy hátha ezzel segítséget nyújthatok valakinek, aki hasonló helyzetben van. Valakinek aki szintén nem tudja, hogy merre is induljon el. Legalább annyit szeretnék, hogy tudja: nincs egyedül.

‘Előszó’:
A környék csoportappjában nemrégiben megjelent egy felhívás: ‘A szüleink hatvan éves házassági évfordulója következik, de a jelen helyzetben a megszokott módon nem tarthatjuk meg. Ezért kérjük a szomszédok- barátok segítségét, hogy február X-én, este hétkor álljanak ki velünk a házuk elé énekelni.’
Szerveztek hangszórókat, harmonikást, énekest. Ehhez az áramot az egyik szomszédtól kérték, a fáklyákat pedig a másik szomszéd gyújtotta meg, helyezte el. Jó kis szomszédsági öszefogás lett belőle.

Mivel február eleje, hideg idő volt, én a már régebb óta kinn készülőknek vittem ki plédeket, hogy kicsit felmelegedjenek. Az ünnepelteket – ahogy a néni utána mondta- a gyerekeik figyelmeztették, hogy bármit hallanak ‘ne vegyék észre’, csak ha konkrétan kihívják őket. Mondjuk ‘nem is volt feltűnő’ a hangfalas mikrofonpróba, meg kinn több tucatnyi ember csivitelése. Végül jó hosszú koncertet kaptak, mialatt mindenki bőven megfüstölődött a fáklyáktól. A fiam az egyik szomszédasszonnyal táncolt a tömeg közepén. Senki más, csak ők ketten.
Eztán kávét és csokit szolgáltak fel, ezt is kinn a ház előtti parkban. A gyerem közben odament csacsogni a zenészhez és a mikrofon közvetlen közelében elmondta neki, hogy ‘de amúgy mi magyarok vagyunk’. Persze a kihangosításnak köszönhetően mindenki hallotta, úgyhogy már mindenki is tud rólunk.

Másnap az ünnepelt néni egy nagy tábla csokival a kezében kopogott be, hogy Péternek hozta. Őt az első pillanattól kezdve kedvelik. Ehhez az is hozzájárult, hogy a bácsi is Peter, na meg a fiam mindig is közvetlen volt velük. Velük is.

A közvetlenség/ izgágaság/ állandó beszélőke tőle már nem újdonság. Úgy másfél éve, az akkori tanárnője nagyon panaszkodott rá. Ők annyira nem jöttek ki egymással, hogy már komolyan gondolkodtunk az iskolaváltáson, mert a gyerek egyre frusztráltabb, nyugtalanabb lett. Ezt egy idő után agresszivitással fejezte ki.
A tanárnő korábban a kislányomat is tanította. Nagyon hálás vagyok neki! Ő volt az, aki az akkor hollandul még egy szót sem beszélő lányom után tablettel/ beszélő- fordítóprogrammal a kezében járkált, hogy valahogy tudjon vele kommunikálni. A lányom az ő osztályában tanulta meg a nyelvet, illeszkedett be és egyszerűen tökéletes volt vele- egy nyugis, csendes, elfogadó kislánnyal szemben.
Aztán egy örökmozgó energiabomba kifogott rajta.
A gond az, hogy valószínűleg jövőre is egy olyan tanárt fogunk kapni, aki nem szívleli a ‘kilógó’ gyerekeket.

A kisfiam egy szeretetgombóc. Nagyobb a szíve mint maga a gyerek, baba kora óta elvarázsolja az embereket a közvetlenségével és Frízföldre érkezésünkkor ugyan még beszélni sem tudott/ akart, de séta közben a maga babanyelvén már akkor magyarázott a helyieknek. Én meg lapítottam csendben, vagy épp élveztem azt, hogy ‘megoldja a társas életemet’.
Harmadikos korában, azaz hat és fél évesen, az iskolában tapasztalt problémák miatt kérdeztem rá első ízben, hogy ki lehetne- e vizsgáltatni, mert gyanús, hogy ADHD-s.
”Láttam már ilyet ” és ”egy ismerősömnek volt”- ugye azt sosem lehet mondani, ha valami gubanc családon belül fordul elő…

Ekkor valahol még homok került a gépezetbe. Én nem tudtam, hogy Hollandiában ehhez hol kell kezdenünk. A tanárnőnek pedig nem volt több ideje ránk, csak beszélt a ‘lehetséges speciális iskoláról’, meg Pétert a következő évre egy másik osztályba tették.
Ez lett a szerencsénk. Itt a tanárnő már az első ‘szülőin’ meghallgatott, majd elmondta, hogy a saját fia is komoly ADHD-s, így azonnal felsorolta a lehetőségeket: háziorvos, vagy – meglepetés! – az iskolának saját fejlesztő/speciális tanára van- erről eddig miért nem tudtunk, ha már fél/ egy éve gondjaik voltak vele?- , aki felveszi a kapcsolatot a szükséges szervezetekkel.

Hamarosan jelentkezett is egy hölgy a helyi gyermekgondozótól (vagy valami hasonló). Ő ellátott olyan praktikus tanácsokkal, amik minden gyermekgondozási könyvben szerepelnek. Amúgy nem véletlen, mert biztos hatásosak, csak borzasztóan általános dolgok. Valahogy ekkor olyan érzésem volt, hogy neki az a lényeg, hogy ledarálja a mondanivalóját és ennyi. Látta a fiamat egy tanórán, erről írt öt oldalt, aztán ez a része be is fejeződött.

Két kép: https://www.adhddd.com/ Borzasztóan találóak!

Emellett- az iskola tanácsára- elkeztem hordani egy logopédushoz, aki játékterápiát csinál vele. A logopédus édes, értelmes hölgy, Péter imádja, ahogy a vele töltött időt is. És viszont. A logopédus mindig a fiam hatalmas fantáziájáról beszél és arról, hogy bár a játékban az általa kitalált cselekménynek ezernyi szála van, ezt mindig képes fejben tartani és hétről- hétre visszaemlékszik mindenre. (Bezzeg két különböző zoknit vesz fel, azt nem veszi észre.)
Ez már egy éve tart és legutóbb Eeuwkje azt mondta, hogy szerinte a fiam jóval összeszedettebb, mint a kezdetekben. Na ja: ha először megismer valakit, produkálja magát. Ahogy sok más kicsi is. De valóban: Eeuwkje a játék közben olyan bölcs tanácsokat ad- és olyan módon-, hogy azokat a fiam megjegyzi és megpróbálja alkalmazni.

Például a dühkitörései miatt egy teknősös ‘hőmérőt’ kapott, ami a hangulat: nyugalom, izgalom és düh fokozatait mutatja be. Emellett elmondott neki egy mesét a kissárkányról, aki azzal üldözte el a barátait, hogy álladóan felrobbant az idegtől. Ez elég hatásos volt.

Elirányítottak minket a CEDIN-hez, ahol végeláthatatlan hosszú kérdőívet kaptunk. Minden kérdés a viselkedésével volt kapcsolatban: mit csinál, mennyire tűri a monotonitást, mennyire igényli a szociális kapcsolatokat, stb. Csak ennek a kitöltése vagy másfél órán át tartott.
Innen szintén érkezett egy- újabb- tündéri hölgy, akinél már nem azt éreztem, hogy felesleges időpocsékolásról van szó. Személyesen is ezer kérdéssel bombázott, majd szintén bement az iskolába. Először a fiamat megnézte óra közben, ‘inkognitóban’, majd leült vele beszélgetni és szintén kérdőíveket kitölteni- feladatokat megoldani.
Eztán felhívott azért, hogy elmesélje: szuper gyerekem van és fantasztikusan érezte magát vele. ❤

Végül az ‘ilyen karantén, olyan lockdown, lezárások, csak videó megbeszélést lehet tartani’, stb. miatt másfél évig tartott, hogy a folyamat végéig jussunk.
Ezalatt négy szervezet- az iskola, a saját speciális tanárával együtt, a gyermekvédelem vagy mi a szösz, a Cedin illetve a logopédia- és nagyjából hat- hét különböző személy- tanárok, tanácsadók, pszichiáter, stb.- kellett ahhoz, hogy megszülessen a végeredmény arról, amit addigra már amúgy is tudtam.


Ilyen nincs is, mert én még nem láttam/ vagy csak mert én azt mondom!
Egy olyan rendellenességről/ gondról- nem betegség-, amire sokan azt mondják, hogy nem is létezik, csak eleven a gyerek, vagy épp neveletlen és ‘adják egy időre a kezeim közé, megtanulja mi a magyarok Istene’. Vagy ‘idióta’ és küldenék speciális iskolába.

Hogy miért is kellett ez a vizsgálat?
Mivel túl gyakran hallottuk, tapasztaltuk, hogy ‘Ez a gyerek nem figyel!’ ‘Nem lehet tőle órát tartani!’
Ki lett küldve az osztályból, hat- hét évesen, mert zavarta azt. Ez pedig nem értette.
Mert biztos ‘direkt rosszalkodik’. Épp csak az maradt el, hogy ‘bezzeg egy-két jó nagy pofonnal…’

Azt szerettem volna, hogy ezzel a papírral bizonyítani tudjuk: nem direkt nyüzsög. Nem az a célja, hogy zavarja a tanulást/ bosszantsa a tanárt.
Próbál ellene tenni, mert már megtapasztalta, hogy a többiek közül kilógni nem mindig jó. De ez van.

Annak idején Pesten egy nagyon kedves, nagyon intelligens pszichiáter, amikor még semmit sem tudtam az ADHD-ról, ‘konyhanyelven’ azt mondta:
‘Olyan, mint pl. a tüdőgyulladás. Van, aki gond nélkül, ‘lábon kihordja’, van, akit komolyan érint és megkeserüli.’

A fiamnak gondja van az olyan dolgokkal, ami miatt nyugton kell ülni. Főleg az írással. ‘Nincs ideje’ rajzolni, színezni.
Viszont pöpec a logikai játékokban, eszméletlen dolgokat épít Legóból és jó matekból.
A kivizsgálás során azt mondták: nagy ívben felejtsük el a speciális iskolákat, Péter nagyon is intelligens, ezzel nincs semmi gond. Ilyesmire még csak véletlen sincs szükség.
Kedves és együttérző, mindenkivel barátkozna és hamar túllép a sérelmein, ha megbántják.
Karácsonykor a- környéken szinte kötelező- képeslap mellett sütit vitt az egyik idős néninek, hogy ne érezze magát annyira egyedül.
Kimondhatatlanul büszke vagyok rá.

Igaz, más. ‘Kilóg a skatulyából’. Mozog, beszél. Mindig! Nyughatatlan. Robbanékony. Egy pillanat alatt robban ‘zen- nyugalomból’ , majd nyugszik vissza.
Most megpróbáljuk a javasolt tablettával, aztán majd kiderül, hogy mennyire hatásos. Ha azt mondanák, hogy a gyereknek használ, ha éjfélkor az esőben lambadázok az utcán, megtenném. Sőt, viharban, csónakban is. Szinte mindent, hogy senki se bántsa feleslegesen.

Az uszodában, ahol az úszásoktatása folyik, ma a lecke alatt odajött hozzám a tanára.
‘Anyuka, jövő héten lesz Péter utolsó órája. Ennek ideje alatt megcsináltatjuk vele a C- vizsgát (az utolsó szint, amit a gyerekek sima úszásoktatáson elérhetnek). Nem szereti ha egy csomóan nézik, ezért nem a többiekkel egy időben fog vizsgázni.’

Van, aki még az ilyen ‘apróságokra’ is odafigyel.
Így is lehet.



Vera

https://www.facebook.com/ourautismdiary/photos/pcb.467467401723271/467467028389975