Konfliktusok vallás és elfogadás közt

Pár napja a játszóházban az egyik holland ismerős anyukával beszélgettem, ahol szóba került a családi kör, ezen belül az elfogadás, ami náluk elég nehezen megy. Pontosabban az anyósáék nem képesek megemészteni, hogy szigorúan vallásos környezetben felnőtt kicsi fiuk (mellesleg közel két méteres, több gyerekes kamionsofőr) egy motorozós, rocker lányt választott. A hölgy elmondása szerint párja családja egy nagyon zárt, vallásos régióból származik, ahol vasárnaponként kétszer, hétköznaponta általában egyszer templomba kell járni, vasárnap pedig még a tévézés is tilos- a szociálmédiára ezzel szemben állítólag nincs tilalom. 🙂

Az országban több ilyen terület van, ahol a vallási- főleg konzervatív protestáns- szabályokat nagyon szigorúan veszik. Többek közt ilyen falu Urk, ahol- már korábban írtam- a páromat és kollégáját majhogynem ‘szemmel verték’ amikor vasárnap fényképezni merészeltek.
Urk a híres Biblebelt része. Más elnevezése szerint Bijbelgordel, Refoband, Bijbelbelt. Bijbel: Biblia. Beszédes nevek.

A Biblebelt Hollandia egy olyan területe, ahol a templom/ hit még mindig NAGYON központi szerepet kap. Ortodox keresztény lakosai általában erősen kritikusan viszonyulnak az olyan kérdésekhez, mint az abortusz vagy az eutanázia, az azonos neműek közti házasság, oltások. Nemrég írtam például egy fiúról/ jelenségről, ahol a balesetet okozó járműnek vallási okokból nem volt biztosítása. Igen, különleges esetekben ezt is lehet.
Gyakran nincs tévéjük, viszont van saját politikai pártjuk (SGP, ami az országban egyedüliként támogatja a halálbüntetést), saját iskoláik, médiájuk, üzleteik. Természetesen felfogásuk sokban ütközik a mostani általános holland szabályokkal/ mentalitással. (Az ‘általános’ viszont olyan mint a statisztika: valójában csak nagyon kevesekre illik hajszálpontosan.)

A tegnapi ‘Diszkrimináció és Rasszizmus Elleni Világnap’ után találtam rá a cikkre, miszerint egy melegjogi szervezet ‘engedélyt kapott rá’, hogy koszorút helyezhessen el a második világháborúban elhunytak emléknapján.
Ez talán nem is volna nagy szám, ha nem a Bijbelbelt térségéről volna szó.
Az egyesület célja nem a polgárpukkasztás volt, bár sok ott élőnek csípi a szemét. A helyzet bonyolult.

A május 4-én tartott holland Dodenherdenking-en mindenkiről megemlékeznek, akiket a világháborúban (Hollandiában csak a másodikról van szó), vagy az indonéz gyarmati háborúk időszakában, háborús helyzetekben és az azt követő békefenntartó műveletek alatt megöltek, vagy az erőszak/ túlkapások következtében hunytak el, függetlenül attól, hogy az a tengeren, háborúban, kényszermunkában, vagy koncentrációs táborokban történt.
Az emléknap ‘kereteit’ a Memorandum tartalmazza, ebbe foglalták bele az összes háborús áldozatot. Szövege a politikai változásokat követve (értsd: pl. ahogy Hollandia felvállalta a volt gyarmatai területein elkövetett dolgokat és hivatalosan bocsánatot kért értük) folyamatosan változik.

A második világháború idejéről, a koncentrációs táborokról az embereknek általában a zsidók jutnak az eszébe, de elvitték a cigányokat, fogyatékkal élőket és a ‘más’ szexuális irányultságúakat is.

A ‘Stichting Gay op Flakkee’ Nieuwe-Tonge faluban szeretett volna virágokat elhelyezni. Mivel tudták, hogy melegjogi szervezetként elutasításba ütközhetnének- bár semmi felhajtást, zászlót, egyebet nem terveztek-, telefonon felkeresték a megemlékezést szervező Oranjevereniging-et. Innen azt a választ kapták, hogy kedves tőlük, de ‘a falu erre még nem áll készen’.
Ezzel a történet le is záródhatna, ha híre el nem terjedt volna. Felháborodott reakciók érkeztek: ‘a melegségünktől még mi is hétköznapi emberek vagyunk’. Ekkor lépett közbe a polgármester, aki kijelentette, hogy ‘a megemlékezés során helyet kell biztosítani a régóta titkolt melegüldözésnek’.
Ami egyébként törvényben áll: fajra, nemre, szexuális irányultságra való tekintet nélkül mindenki egyenlő.

Az önkormányzat döntése alapján az egyesületnek lehetősége lesz a virágait elhelyezni. A Gay op Flakke viszont elnézést kér, mivel semmiképp sem az volt a szándékuk, hogy bárkit is megsértsenek.


Vera


https://www.facebook.com/gayopflakkee/

https://www.4en5mei.nl/herdenken/wie-en-wat-herdenken-we

https://www.4en5mei.nl/herdenken

https://nl.wikipedia.org/wiki/Dodenherdenking

https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/nederland/artikel/5373027/homogemeenschap-goeree-overflakkee-mag-geen-bloemen-leggen-tijdens?fbclid=IwAR1PPLu31jWzHYYLdkFHgSVBOBhDR_TJkBVe1z87addRipBPYz3S7aFDN8E

https://nos.nl/artikel/2468315-conflict-om-krans-voor-homo-s-gemeente-neemt-organisatie-dodenherdenking-over

https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/nederland/artikel/5373027/homogemeenschap-goeree-overflakkee-mag-geen-bloemen-leggen-tijdens

https://nl.wikipedia.org/wiki/Bijbelgordel

Az urki lelkész legendája

A tizenhetedik században, Franciaországban élt egy fiatal férfi, Henry, akinek egyetlen vágya az volt, hogy életét Istennek szentelhesse és protestáns lelkész lehessen. Sajnos rossz helyen, rossz időben született.
Katolikusok közt élt akkor, amikor a katolikusok és a protestánsok- ez esetben a francia kálvinisták: a hugenották- közt komoly vallásháború folyt. Ebben az időszakban a fenyegettség miatt nagyon sok francia protestáns indult el Hollandiába, mert itt a felekezetek még toleránsak voltak egymással.

Miután pap lett, az üldöztetés Henryt is elérte, ezért ő is útnak indult. Hollandiába érkezése után elkezdett kutatni egy nyugodt hely után, ahol az álmát valóra válthatja. Eddigra már nagyon elege lett a hite miatt elszenvedett fenyegetettségből.
A Zuiderzee partján hallott Urk-ről, a kis szigetről, ahol olyan halászok éltek, akik elfogadták a protestáns vallást. Az itt élők nem gazdagok, de dolgosan, nyugodtan élnek. Ezt hallva Henry úgy érezte, hogy végre megtalálta azt, ahová készült és elhatározta, hogy Urkbe megy.

A hajósok viszont sokallották a több napos utat, ezért nemigen akartak kötélnek állni. Végül- jó pénz ellenében- sikerült találnia valakit, aki vállalkozott a hosszú útra. A kapitánynak azonban szemet szúrt, hogy Henrynek viszonylag sok holmija van. Kérdezősködni kezdett az úticéljáról, ő pedig naivan, őszintén válaszolt is. Elmondta, hogy a szigeten szeretne egy temlomot építeni, majd az ottani szegényeken segíteni.

Ezt meghallva a hajóst nem hagyta nyugodni a kíváncsiság: amikor utasa aludni tért, titokban felnyitotta annak csomagját és megleste, hogy mi van benne. Elkerekedett a szeme a látványtól: egy ládika tele volt pénzzel!

Szerette volna megszerezni utasának kincsesládikóját. Gondolkodóba esett, hogy mit is tehetne, mert Isten szolgáját nem merte megölni…
Végül támadt egy menőötlete, amivel nem kellett a kezét beszennyeznie: Henryt a hajóról kidobta a Zuiderzee sok homokpadjának egyikére. Ez apálykor szárazon állt, de dagálykor teljesen ellepte a tenger. Innen már hiába kiáltozott segítségért, senki sem hallotta. Az ár hamarosan elérte és a vízbe fulladt. Sosem jutott el Urkbe.

Azaz nem egészen így történt. Henry lelke a tengerben sosem talált nyugalmat.
Ezt követően a kapitány egyik éjszaka hirtelen zajt hallott. Kikelt az ágyból, gyertyát gyújtott, de az azonnal el is aludt. Mellette viszont feltűnt a pap szelleme, amitől a hajós annyira megijedt, hogy összeesett és sosem kelt fel többé.

Azóta az ‘urki dominé’ rendszeresen felkeresi a faluban azokat, akik valami rosszat tettek. Ha éjjel Urkben kimégy a tengerpartra, még hallhatod, amint sír a szélben.
…
Mi igaz a legendából?
Az biztos, hogy a vallási különbségek sok feszültséghez vezettek (lásd képrombolás, nyolcvanéves/ harmincéves háború).
Urk egy valóban létező sziget volt, ami a tenger feltöltése miatt szárazföldre került, de egyedi identitását megőrizte. A faluban ma is több templom található- valószínűleg már a XVII. században is volt, tehát nem kellett volna újat építeni.
Ami érdekesség és a magyaroknak fontos lehet (remélem még időszerű, a legutóbbi találtatom erre nézve egy éves): Urkben dolgozik / él egy magyar lelkész is.
(Magyarok mindenütt 🙂 )
A legenda többi eleme, például a megölését megbosszuló, nyughatatlan szellem pedig több hasonló történetben is előfordul.

Vera

https://www.youtube.com/watch?v=eqmOyZRU_i0

https://willemwever.kro-ncrv.nl/vraag_antwoord/geschiedenis/wat-er-waar-van-het-domineetje-van-urk

https://www.verhalenbank.nl/items/show/41180

Holland népviselet- 2.rész

A holland népviseleteket bemutató sorozat első részében szó volt a ruházat sokféleségéről és néhány jellegzetes darabról.
Bemutatásra került Noord- Holland, Utrecht és Overijssel térségének hagyománya.
Most jöjjön egy igazi hollandnak gondolt kiegészítő és újabb tartományok népviselete.

A facipő

Menyasszonyi, női és temetésre való facipők

A közhiedelemmel ellentétben a fapapucs valószínűleg nem ‘eredeti holland’ találmány. Hollandia mellett Skandináviától a Földközi-tenger partjának vidékéig megtalálható volt. Ide talán Francaország északi részéből érkezett. Elterjedését többek közt annak köszönhette, hogy olyanok is hozzájuthattak, akik a hagyományos cipőket nem tudták volna megvenni. Emellett kifejezetten alkalmas volt a földművesek, halászok és más fizikai munkát végzők számára. Ők nyáron a munkájukat végezték, de télen, a ráérősebb időkben maguk faragták ki cipőiket.

Az országban talált legrégebbi leletek a 13. századból származnak. A facipő éppen úgy, mint a ruházat többi része is, térségenként és alkalomtól függően más és más formában, színben tűnhetett fel. Marken környékén például alacsony peremű, papucsszerű formában viselték. Másutt (csakis) a nők számára pántot tettek rá, míg a férfiakén nem volt. Egyes helyeken a férfiaké fekete lakkréteget kapott- rajta gyakran tulajdonosa monogramjával-, míg a nőké nyers színű maradt.

Normál, mindennapi változata mellett különlegesek is készültek: legváltozatosabb, legdíszesebb a menyasszonyi- eljegyzési cipő, de maradt fenn temetésre való is.
A menyasszonyi facipő hagyománya elég régi: ekkoriban kiszemeltjét a fiú saját kezűleg készített cipővel lepte meg.
Egy régi, markeni történet szerint egy halász télen elkészítette a fapapucsot, majd tavasszal, mielőtt kihajózott volna, odaadta a neki tetsző lánynak. Ez volt a ‘Hozzám jönnél-e feleségül?’ kérdés helyettesítője. Ha a lány válasza ‘nem’, akkor a facipőt elégette.

Viszont ha a halász legközelebbi partot érésekor azt látta, hogy a lány a kikötőben az általa faragott cipőt viseli, az ‘igen’ választ jelentett.
Ezt a cipőt megőrizték az esküvőig, eztán pedig a falra akasztották, mert a használathoz túl szép volt.
A menyasszonyi lábbelikbe gyönyörű díszítést, különféle szimbolikus motívumokat vágtak. Ilyenek voltak például a hit, remény, szeretet, vagy két összefonódott szív a végtelen jelével. A madár a termékenység szimbólumaként szerepelt.

Facipőt a mindennapokban már kevesen hordanak: főleg a vidékiek, a kiskertekben, mezőgazdaságban dolgozók. Ezeket, miután elhasználódtak, általában nem dobják szemétbe: virágot ültetnek bele, vagy dekorációként kiszögelik a ház falára.

Speciális facipők

Noord- Veluwe/ Gelderland:
Az úgynevezett ‘régi viselet’ eltűnt. Ez hasonlított a staphorsti ruházatra, de persze jópár egyértelmű különbséggel. Az újfajta népviselet Kampen környékéről érkezett, mivel sok veluwe-i lány ott dolgozott. Ez egy fekete szoknya, fekete kabátka, amit gombokkal, redőzéssel vagy csipkével díszítettek. Fehér (horgolt/ kötött/ csipke, esetleg hímzett) gallérral hordták. Vasárnap nem viseltek kötényt, ilyenkor maga a szoknya volt fekete csipkével és gombokkal dekorálva. Némelyik hölgy kis ezüstcsatos táskát viselt hozzá.
A fejükre az úgynevezett ‘lange muts’ került, amin egy széles, kézzel készült csipkecsík volt. Gyász alatt a kalap egyszerű tüllből vagy batisztból készült. Ékszerként aranyat és korallt viseltek, gyász alatt pedig fekete- ezüstöt.
A férfiak ruházata fekete vászon ruha és sapka/ kalap. A kabát alatt pedig az úgynevezett ‘bef’, ami a nyakban egyfajta gallér vagy előke, amit csipke és arany gomb díszíthet.
A népviseletet mostanában a ‘Verenigde Veluwse Koren’, a veluwe-i nagykórus tagjai hordják, nekik ez a fellépőruhájuk. Aki élőben szeretne igazi hagyományőrzőket látni, az keresse őket. Tagjaik ruházatán egyértelműen látszanak az eltérő régiók viseletei közti eltérések is. (A nyitóképen a kórus hátulról fotózva: egyfajta sapka- bemutatón.)

Antik, ezüst oorijzer és ékszer gyászruhához– Veluwe

Az úgynevezett ‘prachtdracht’, Hierden-ből

‘A piacra’ és ‘Régi viselet Putten-ből’

‘Templomba járós’ és ‘Hierdeni ruházat’

…
Urk, Schokland/ Flevoland
Urkben a nők általában kék damaszttal fedett fűzőt és kraplapot-ot viselnek. Utóbbit színes selyemből, amin hímzett virágok vannak: ez a ‘hartje’. Vasárnap erre még egy redőzött, rojtos fekete kendőt terítenek. Az ezüst ‘oorijzer’ feletti ‘hul’-t általában sárga csipkeszegély díszíti. A hétköznapló kötény csíkos anyag, vasárnap pedig fekete gyapjú. A nyakukon 4-5 sornyi gránát nyaklánc, a nyakban téglalap alakú zárral, amin gyakran látható lóhere, szív vagy másfajta metszet.
Sok férfi visel feltűnő, arany fülbevalót, vagy nagy, arany gombokat.

A férfiak arany kiegészítőjének oka itt olvasható: https://frizfold.wordpress.com/2021/10/31/babavasar-vagy-gyerekek-a-ko-alol/

Urk
…

Schokland

-Videó az urki Népviselet Napjáról lenn.-
…

Scheveningen/ Zuid- Holland:
A scheveningei viselet legfeltűnőbb része a nagy, hajtogatott vállkendő, amit a kabátka, a ‘jak’ felett hordanak. Színei általában pasztellek: világos lila, tengerzöld, világosabb kék, szélein csomózott rojtokkal. Az oorijzer vagy fülvas egy hosszú, szélesebb ezüst pánt, a tetején aprólékosan kidolgozott, aranydrótokkal díszített, ovális arany ‘könyvekkel’.
A ruházat színeiről lehet látni, hogy viselője melyik felekezethez tartozik.

Scheveningeni öltözéket viselő nő és férfi / Különféle viseletek Goeree Overflakkee, Voorne, Beijerland és IJsselmonde területéről.

…
Sokan ezt ismerik: Gouda, Kaasmarkt:

Az urk-i Népviseletek Napján készült videó: https://www.youtube.com/watch?v=36CCf2-YJRE. Érdemes megnézni.

Hamarosan jön az utolsó, harmadik rész.

Vera

https://www.google.com/search?q=Zuid-Bevelandse+dracht&sxsrf=AOaemvI2q1HKSYOX1rrXH3f3gqjbvnbFdw:1635761119332&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwjNq9GD9fbzAhUINuwKHQu4AUUQ_AUoAXoECAEQAw&biw=1440&bih=742&dpr=1

https://nl.wikipedia.org/wiki/Oorijzer

http://www.museumzowast.nl/
https://en.wikipedia.org/wiki/Kraplap
https://www.delocht.nl/streekkleding/
https://geheugen.delpher.nl/nl/geheugen/results?query=&facets%5BcollectionStringNL%5D%5B%5D=Streekdrachten+in+Nederland&page=1&maxperpage=36&coll=ngvn
http://kreaneeltje.blogspot.com/2013/10/merkwaardig-en-streekdrachtenshow-3.html
https://hetklederdrachtmuseum.nl/exposities/
https://geheugen.delpher.nl/nl/platform/view/vier-vrouwen-hindelooper-streekdracht-huppes?coll=ngvn&facets%5Bsubject%5D%5B%5D=zondoek&maxperpage=36&page=1&query=&sortfield=collectionnl&identifier=NOMA01%3APR15279
https://voertaal.nu/een-moderne-kijk-op-klederdracht/

Babavásár, vagy gyerekek a kő alól

Holland születéslegendák, 2. rész.
Hogyan születnek az urki gyerekek? Az Ommele Bommele Steen-ből (egy vízben álló sziklából).

‘De Ommelebommelesteen’ meséje

”Urk régebben a Zuiderzee egy szigete volt, egy magasabban és egy alacsonyabban fekvő résszel. A magasabb rész a terület nagyjából húsz százalékát tette ki, a nagyobb, de sekélyebb terület pedig majdnem a tenger szintjén feküdt. Emiatt a vidéket gyakran elárasztotta a tenger. A sós víz miatt itt nem éltek meg a békák, ezért nem voltak gólyák sem.

Szintén a sós víz miatt nem műveltünk kerteket, a földeken csak állattenyésztés folyt. A káposztát, zöldségféléket hajókkal hozták.
Ezek miatt mi sosem mondhattuk azt, hogy a gyereket a gólya hozza, mert nem ismerték a gólyát. Azt sem, hogy a baba a káposztából bújik elő, mert mindenki jól tudta, hogy itt nincs káposzta sem.
Az országban, világban a születést más- és másképp magyarázzák meg a gyerekeknek. Nekünk erre saját történetünk van.

Amikor egy kisgyerek Urk-on megkérdezi az anyukáját, hogy honnan jön a baba, az csak annyit mond- persze urki dialektusban: az Ommele-Bommele-Stien– ből jöttél!
Ez a világítótorony mögött levő, majdnem három méter átmérőjű, vízben álló szikla. Ha egy nőnek közeleg az ideje, akkor itt azt kérdezik tőle: ‘Mikor kell evezni?’
Ekkor az apa a bábával kievez a sziklához, hogy elhozzák a babát.
A szikla hátulján van egy titkos, vízhatlan kis ajtó, amin kopogtatni kell. Ekkor bentről megkérdik: ‘Mit szeretnél? Fiút vagy kislányt?’
A gyerekért fizetni kell, a kislány fele annyiba kerül mint egy kisfiú. Ha az apának elég pénze van, akkor fiút kér. Ekkor kinyílik az ajtó, a kinyújtott kézbe bele kell tenni a fizetséget. Eztán az kiadja a gyolcsba bugyolált kicsit, akit az apa elvesz és a visszaevezés idejére átadja a bábának. Otthon pedig belefektetik az anya ágyába.

Ez a szülések története Urk-ban. Ezt hallottuk anyáinktól és dédanyáinktól. Néha- néha, váratlanul ‘egyet fizet- kettőt kap akció’ van, olyankor jönnek az ikrek.

A turisták erről a parton sétáló édesanyákat a mai napig, bármikor meg tudják kérdezni. A kérdésre mind ezt a választ fogja adni: a babák az Ommelebommelestien-ből jönnek.”
…
Második mese:
Egy fiatal urki halász és felesége a gyönyörű kislányuk után még több gyermeket szeretett volna. A halász viszont nem szerette a nehéz, dagállyal szembeni evezést és elfoglalt volt, ezért azon gondolkodott, hogy ezt hogyan tudná kissé gyorsabban megoldani.
Egyszer csak eszébe jutott egy bába réges- régi története és gondolta, hogy ki fogja próbálni.
Szabad hétvégéjén egy egész zacskó pénzzel evezett ki a sziklához és ráhelyezte. Erre megtörtént a csoda: egyszerre két kisfiút kapott. Boldog volt, mert így a két gyermekért csak egy alkalommal kellett kieveznie. A bába is, a felesége is örült. Így már három gyermeke lett.

Viszont gondot okozott, hogy a két kisfiú mellett a lányka elnyomva érezte magát. Ezen segíteni szerettek volna.
A halász úgy gondolta, hogy szerez még egy kislányt, ezzel az egyensúly is helyre fog állni. Egy idő után ismét kievezett a sziklához, ugyanúgy tett mint korábban, csak épp a korábbi összeg felét fizette- és hirtelen a kő alól két kislány bújt ki. A halász vakarta a fejét, mert nem erre számított, csak egy kislányt akart. Meglepődött, mivel ő úgy számolt, hogy a két fiú árának feléért egy gyermeket kap majd.
Arra nem gondolt, hogy a kislányok és a kisfiúk ára eltér, mivel ő a feleségét ugyanolyan értékesnek tartotta, mint saját magát. De mit volt mit tenni- a piciket gyönyörűnek találta-, a csónakba tette mindkettőt és hazaevezett. Kissé tartott a helyzettől, mert a kisfiúknál már megtapasztalta, hogy két baba dupla munkával jár. Emiatt a történteket kissé bűntudatosan mesélte el a feleségének, de az csak nevetett rajta, majd boldogan ölelte magához új kislányait is. Azóta is gondoskodik férjéről és öt kisgyermekéről.

…
Persze mint minden történetnek, ennek is van egyéb változata is. Eszerint Gólya Papa a babával elrepül az Ommelmoerstien-hez (az Ommele Bommele Steen másik neve). Ott rázárja az ajtót, a kulcsot pedig elviszi Schokland-ba. Az apának előbb el kell eveznie a kulcsért, majd csak eztán mehet a kőhöz, hogy onnan gyermekét elhozza.
Addig- hogy ne keljen fel idő előtt-, az anyát a jobb lábánál fogva odaszögelik az ágyba. Ezzel tartják ott.

Ha egy nő közvetlen a szülés előtt áll, akkor párja már nem mehet ki a tengerre, otthon kell maradnia. A fáradtságos evezés után pedig a szülőknek pár napot otthon kell tölteniük, hogy kipihenjék magukat.
…

‘A tenger ad, a tenger elvesz’
Az urkiek a születésen kívül másban is kitűnnek. A ‘szigeten’ járva feltűnő, hogy mennyi férfinek van nagy, nehéz arany fülbevalója. Ennek oka rendkívül praktikus és egyszerű:

Az urkiak egy nagyon vallásos, hajós nép. A halászok sosem tudhatták, hogy testüket- egy esetleges szerencsétlenség után- mikor, hol mossa partra a víz. Az arany fülbevalóval- néha akár kettővel, esetleg arany kabátgombokkal- biztosították be magukat, hogy rendes temetésük ez esetben is meg legyen oldva. Bárhol is vetette őket partra a víz, ezek értékéből a megtaláló ki tudta fizetni a temetési szertartást. A különleges- egyedi fülbevalók pedig egyfajta azonosítóként szolgáltak: erről rájuk lehetett ismerni, így egy kis szerencsével visszakerülhettek Urk-be, hogy ott temessék el őket.

‘Roeien’ naar de Ommelebommelesteen
Er ligt in de zee een grote steen,
een wonder in ‘t bestaan,
daar komt op Urk, en daar alleen
elk mensenkind vandaan.
Als vader roept op luide toon
dan schaft de vroemoer raad
en geeft een dochter of een zoon
zoals ‘t al eeuwen gaat.
In ‘t water ligt een grote steen,
de kern van ons bestaan
Hier kwamen alle Urkertjes
uiteindelijk vandaan’

T. de Vries


Vera

https://nl.wikipedia.org/wiki/Ommelebommelesteen
https://kimopreis.nl/urker-verhalen-over-oorbellen-en-babys/
https://www.mijnzuiderzee.nl/page/7630/waar-komen-de-urker-kindertjes-vandaan
http://fieggentrio.blogspot.com/2012/01/waarom-dragen-mannen-uit-urk-oorbellen.html
https://www.smulweb.nl/artikelen/103229/Ommelebommelestien

A Donorwet eddigi eredménye- hányan/ mit választottak?

(Donorwet: törvény a szervadományozásról)

2020. óta 3,7 millióval több aktív nyilatkozat a Donorregiszterben.
2021. július 1- ig 10,6 millió 18 éves, vagy annál idősebb hollandiai adta le a választását. Ez idén a 18 éves/ idősebb lakosság 75 százaléka. 2020- van ez az adat még csak 49% volt.

A szervadományozáshoz 4,8 millióan adták a beleegyezésüket. Ez 2020. elejéhez képest majdnem egy százalékos növekedés.
Azoknak a száma is nőtt, akik nem egyeztek bele a szervadományozásba: a 2020-as 2,3 millióról 4,3 millióra. Ez derült ki a CBS (Statisztikai Hivatal) és a Donorregiszter adataiból.

A 2020. július elsejével hatályba lépő Donorwet azt írja elő, hogy Hollandia minden lakója- ha nem nyújtja be a saját választását- szerepel a Donorregiszterben (donor- nyilvántartás) azzal a bejegyzéssel, hogy ‘nincs kifogása a szervadományozás ellen’.
A különbség a régi törvénnyel szemben az, hogy ott még kifejezetten választani kellett.

2021. július 1-ig 3,3 millió 18 éves/ idősebb Hollandiában élő személy nem hozta meg a döntését. Őket így- az új törvény alapján- ‘nincs kifogása a szervadományozás ellen’ megjegyzéssel töltik fel a nyilvántartásba.

2020. elején 6,9 millióan választottak, 2021. július 1-én ez már 10,6 milló személy volt.
A szervadományozásoz hozzájárulók száma évről- évre nő.

A szervadományozást elutasítók száma 2016. óra emelkedik: az akkori közel 1,6 millióról 2020-ra 2,3 millióra, majd 2021-re 4,3 millióra.

45% IGEN, 41% NEM
Szám szerint a szervadományozásba beleegyezők a válaszadók 45 százalékát teszik ki, míg 41 % nemmel válaszolt. 14% pedig másra- hozzátartozóra vagy egyéb kijelölt személyre – bízza a választást.
Ez az arány is változott 2020. óta: egy éve a szervadományozásra nemet mondók aránya még alacsonyabb volt (34% – most 41) és a hozzájárulóké pedig magasabb (55% – most 45).

Főleg a 18- 20 évesek nem döntöttek eddig.
2021. július 1-ig a 18-20 évesek 41 százaléka még nem döntött, így ők is ‘nincs kifogása’ bejegyzéssel szerepelnek a nyilvántartásban.
Ez az 50 pluszosok esetében csak 17%.

A 20- 70 közöttiek gyakrabban adtak pozitív választ, mint nemlegest. A 80 pluszosok pedig kétszer annyian utasították el, mint amennyien belegyeztek. (50% nem, 25% igen.)

A nemek esetében:
Több nő adta le a választását mint férfi (79% nő/ 71% férfi) és a nők közül több a beleegyezés is (38% nő/ 31% férfi).

Területenként jókora eltérések vannak:
A legnagyobb mértékben nyolc önkormányzat lakói nyilatkoztak. Ezek Oirschot, Goirle, Beek, Voerendaal, Stein, Sint-Michielsgestel, Gulpen-Wittem és Nuenen.
Százalékos arányban a legtöbben Gerwen-ben adták le a választásukat: itt a kitöltött nyilatkozatot a választásra jogosult lakosság 80 százaléka küldte vissza.
A legkisebb arányban pedig Vlieland (64%), Urk (65%) és Amszterdam (67%) önkormányzataiban.

A pozitív választ adók aránya Oost Gelre és Rozendaal területén a legmagasabb (46%), majd Hilvarenbeek következik (45%).
A legkisebb pedig Urk-ben (15%) és Neder- Betuwe-ben (21%).

A szervadományozást elutasítók legtöbben Neder- Betuwe-ben vannak (42%), majd eztán jön Tholen (40%), Rotterdam, Alblasserdam és Ridderkerk (39%).
Az elutasítók aránya Hilvarenbeek-ben, Reusel. de Mierden- ben és Rozendaal-ban a legkisebb, mindhárom helyen 20%-kal.

Egy régi- még az új Donorwet bevezetése előtti, azt ismertető írás itt: https://frizfold.wordpress.com/2019/12/12/tudnivalok-az-uj-holland-donortorvenyrol-magyar-vonatkozassal/
Az itt felsorolt információk a neten- kiküldött tájékoztatókban fellelhető forrásokból származnak.

Fontos: a szervadományozásról hozott választás bármikor szabadon megváltoztatható.

Vera

https://www.cbs.nl/nl-nl/nieuws/2021/40/3-7-miljoen-meer-actieve-registraties-in-donorregister-sinds-2020
https://lc.nl/friesland/Dantumadiel-heeft-minste-mensen-die-toestemming-gaven-om-hun-organen-af-te-staan-bekijk-hier-hoe-dat-zit-in-jouw-gemeente-27079519.html?fbclid=IwAR32GsrcjJcHEvzB6cSJCFzf25hBlTHfzjqe0Z-ZDheSSXeOkMRlVjrvdyQ
https://www.cbs.nl/nl-nl/cijfers/detail/82814NED
https://www.donorregister.nl/