Holland virágparádé/ Bloemencorso Bollenstreek 2023

A tavaszi holland virágfelvonulás/ parádé minden évben turisták tömegeit vonzza. Ez a világon az egyetlen ilyen jellegű, a tavaszi virágok felvonultatásával foglalkozó esemény, aminek főszereplői főleg a tulipán és a jácint- az ezzel járó illatfelhővel.
A 2023-ban, 76. alkalommal megrendezésre kerülő fesztivál időpontja április 22 lesz. Az ország hasonló virágkarneváljai közül ez a legismertebb, aminek ideje alatt lehetőség nyílik meglátogatni a világhírű holland tulipánföldeket és Európa virágoskertjét, a Keukenhofot is.

A parádé útvonala a tengerparttól, Noordwijk városából indul (Zuid- Holland tartomány), majd Lissén keresztül (ahol a méltán híres, gyönyörő virágmezők találhatók) Haarlembe érkezik. Ennek hossza 42 kilométer- nyolc település, hét önkormányzat és két tartomány-, aminek során az út mentén több kilátóhelyet is készítettek.

A parádé legjobb helyei a nézelődésre a következők:

Noordwijk, Vuurtorenplein
09.30 körül

Fedett lelátók:
Az út mentén több fedett lelátó is helyet kapott, ahol ülve is élvezhetitek a látványt. Ezeken mellékhelyiség is található, illetve hely függvényében étkezésre is lehetőség adódhat. A kilátókra jegyet kell venni, amit itt tehettek meg: https://bollenstreek.nl/bloemencorso-bollenstreek/#2-tickets-voor-tribunes-bloemencorso
Helyszíneik: Lisse, Sassenheim és Hillegom. A tribünök előnye, hogy itt ‘műsorvezető’ van jelen, aki élőben számol be a parádéról és az ehhez kapcsolódó érdekességekről.

Lisse, a virágok városa, Heereweg 219, Lisse
Lisse belvárosa a Keukenhoftól mindössze tíz percre található. Itt van a virágfelvonulás egyik legnépszerűbb helyszíne. A város főterén, a Heereweg-en látható a menet elhaladása, van egy ‘Virágparádé Piac’, ahol gyönyörű helyi termékeket lehet kapni.

Keukenhof Boulevard, 15.30, Westelijke Randweg
Ez a Keukenhof bejárata előtt van. Amennyiben oda is be szeretnétek menni, javasolt a jegyet előre, online megvásárolni, különben nem biztos, hogy be is fogtok jutni. Emellett elkerülhető a hosszas sorban állás, főleg azért, mivel ezekben az időszakokban egész biztos, hogy nagy lesz a forgalom.

Haarlem City Center
A parádé este kilenc körül érkezik Haarlem belvárosába. Itt megcsodálhatjátok a virágpompás hajókat, ahogy áthaladnak a csatornákon.
Másnap, vasárnap pedig a központban a korzó feldíszített autói mutatkoznak be.

Figyelem: a Bloemencorso borzasztó népszerű. A helyszínre speciális buszok is indulnak, ezekről itt taláhattok még információkat: https://www.bollenstreek.nl/openbaar-vervoer/bus-naar-keukenhof/
Számítsatok rá, hogy nagy tömeg várható az utakon/ parkolásnál is.
Parkolójegyet szintén tudtok előre vásárolni (a csatolt linken csak a Keukenhof belépőjegyével együtt megvehető): https://www.tiqets.com/nl/lisse-bezienswaardigheden-attracties-c260931/tickets-voor-keukenhof-skip-the-line-p974234/?partner=bollenstreek

Tipp: ha el szeretnétek kerülni a nagy tömeget, vagy a korzó idejére már más programotok van, a járművek feldíszítését is meg tudjátok nézni. Erre Sassenheimben a  Klinkenberghalnál van lehetőség, de ide is előre jegyet kell foglalni: https://bollenstreek.nl/uitagenda/opbouwdagen-bloemencorso-bollenstreek/.
Ennek napjai: április 19-21. A csatolt linkben megtalálható a nyitvatartás és a jegyárak is.

A díszítés végén, április 21-én 18.00-tól Noorderwijkerhoutban lesz az esti felvonulás, aminek során 21.15-kor a kivilágított virágcsodák áthaladnak a központon.

Tehát ismét az időpontok:
Április 19-21: díszítés, megnézhető, belépőjegyes
Ápr. 21 este: esti korzó, Noorderwijkerhout
Ápr. 22, szombat: Bloemencorso, Noordwijktól Haarlemig
Ápr. 23: autós parádé Haarlemben

Vera

Gouda, Zotte Zaterdag fesztivál és a városi jogok

Gouda az egyik leghíresebb holland város. Nevét- legalább a sajtjáról- mindenki ismeri.
A település ősszel, nagy mulatsággal ünnepelte 750. születésnapját. Valójában jóval idősebb.

Gouda 1272. július 19-én kapta meg a városi előjogokat, ettől a naptól számítják fennállását annak ellenére, hogy jóval korábbról származik. Környékén már jóval régebben római települések álltak. Sokáig tartották azt, hogy az akkor mocsaras területen még nem laktak emberek, de nemrégiben ez is megdőlt, miután a helyszínen római jelenlétre utaló régészeti leletekre bukkantak.
E korokat követően tőzegkitermelést folytattak benne. A munkálatokhoz le kellett csapolni a vizet, ami által a mocsár helyén termőföld keletkezett.
1143-ból pedig neve is fellelhető egy írásos feljegyzésben. Kedvező elhelyezkedése miatt 1272. körül már stratégiailag fontos helynek számított.

Ekkoriban V. Floris, Hollandia és Zeeland grófja a hatalmát próbálta még inkább megerősíteni. Ennek egyik eszköze volt az, hogy az akkor az utrechti egyházmegyéhez tartozó településnek megadta a városi előjogokat. Ezzel a helyi urakkal és kézművesekkel kötött szövetségeket, ami által a területen még nagyobb hatalomra tett szert.

Mit jelentettek Hollandiában a városi előjogok?
Ezt a kiemelt települések a főuraktól, a középkortól kezdve kaphatták meg. Cserébe engedelmességet, hűséget fogadtak. Az így alakult városok ezért különféle előjogokkal rendelkeztek: saját tanáccsal, saját jogrendszerrel, azaz saját törvények megalkotásával, azok betartatásával, lehetőséggel a városfal megépítésére (védelem), illetve vásárt tarthattak. Több város saját pénzt verhetett, vagy vámot vethetett ki.
A kiváltságok miatt persze az adott helyek rendkívül vonzóvá váltak, miáltal Gouda is erős terjeszkedésnek indult.

A születésnap ünneplése kapcsán több helyen is előkerült a ‘város’ kifejezés jogosságának kérdése. Eszerint a legutóbbi időkben a nagy települések nem is valódi városok, csak a hagyomány miatt nevezik így őket. Amúgy az összes ilyen (csak) gemeente, önkormányzat.
A ‘várossá válással’ kapcsolatos jogokat több mint kétszáz éve törölték el, azóta elvileg már nincs különbség a város és falu közt.

1851-ben megalkották az úgynevezett Gemeentewet-et (gemeente: önkormányzat, wet: törvény). Ez kimondja, hogy a korábban kapott városi előjogok megszűnnek. Most ugyan mindenki használja a város/ falu elnevezést, de valójában ez csak a szociológiai szempontot tükrözi: eszerint város egy hely, ahol sokan, egymáshoz nagyon közel élnek. Valójában egy városnak (itt) nincs minimális lélekszáma – lásd IJlst- t, a legkisebb fríz várost, a maga pár száz lakosával.

Gouda a sztereotípiákra, a jogi-kötözködős szempontokra fittyet hányva októberben csakazértis nagy ünnepet tartott. Az utcákra visszatértek a középkori jelenetek, lovagtáborral, az ezzel járó lovagi tornával, tűznyelőkkel, bábosokkal, sőt, kóbor tehenekkel.

Az utcákon középkori gúnyákba bújt emberek vonultak fel, köztük Erasmus, aki az ünnepi programokat elindította. A Sint-Janskerk környékén és a Markt-on középkori mesterségekről tartottak bemutatót, illetve korabeli finomságokat lehetett kóstolni.
Persze nem maradhattak ki a helyi sajtok és sör sem, a város régebben ugyanis nem csak a sajtról, hanem söréről is híres volt.

Erasmusról, nagyon röviden: Desiderius Erasmus a keresztény humanisták egyik legtudósabbja. Tudását már életében is elismerték.
Születési helye és ideje nem pontosan ismert. Saját elmondása szerint Rotterdamban, más források szerint Goudában, esetleg a két város közti úton született. Ideje 1466/ 67 vagy 69 lehetett. Ami biztos, az a nap: október 27-ről 28-ra virradó éjszaka. Egy goudai pap, Gerard Helye és házvezetőnője, Margaretha Rutgers második törvénytelen gyermeke volt. Tanulmányait Utrechtben, Deventerben és Den Boshban folytatta, majd visszament Goudába és belépett az Emmaüs kolostorba.
Műveit jelenleg is publikálják, olvassák.
Saját maga legnagyobb munkájának az Újszövetség kiadását és a ‘Kerkvaders’ (hittudósok, egyházatyák) munkáját tekintette.

Az ünnepről további fotókat többek közt itt találtok. Érdemes megnézni! -> https://www.rtvkrimpenerwaard.nl/site/zotte-zaterdag-in-gouda-een-echte-publiekstrekker-fotos-video/
https://www.zottezaterdag.nl/?fbclid=IwAR26f1EvpgrjpMK57ueNNw-VbDcLoXry48KacVcyeo4HQAcJo34QWLelbmI

Vera

https://indebuurt.nl/gouda/toen-in/dit-is-waarom-gouda-stadsrechten-kreeg-in-1272~77435/

https://indebuurt.nl/gouda/toen-in/hoe-is-gouda-ontstaan~105497/

https://nl.wikipedia.org/wiki/Gemeentewet

https://www.youtube.com/watch?v=ZK83Vnw0AOM

Nemzeti Tulipánnap, 2023

Hollandiában 2012-től (majdnem) minden év január harmadik szombatján tartják az Országos Tulipánnapot, amikor a tulipántermelők Amszterdamban- eddig kilenc alkalommal a Dam- téren, idén a Museumplein-en- nagyszabású bemutatót/ fesztivált tartanak.
A hatalmas helyszín rövid időre egy több, mint 200.000 virággal elborított ‘szedd magad’ földdé változik. A helyszínenről minden látogató ingyen vihet magával egy csopor tulipánt.

10. Nemzeti Tulipánnap
A Hollandia egyik jelképeként ismert tulipán körüli, a Tulpen Promotie Nederland (TPN) által szervezett, tizedik alkalommal megtartandó eseményre rengeteg érdeklődőt várnak. 2012. óta teljes formájában a fesztivál kilenc alkalommal valósult meg, kétszer pedig – a korona miatt- alternatív formában kellett megrendezni.
Jó szokás szerint mozgáskorlátozottak- kerekesszékesek számára is elérhető lesz.

‘Typical Dutch’
Az eseménynek minden évben van egy mottója. Idén ez a ‘tipikus holland’ lett.
Ennek keretében a rendezők egy igazi nagy, holland tavaszünnepet kívánnak varázsolni a holland látogatók, illetve a várható rengeteg turista számára, akik a világ különböző pontjairól érkeznek a virágünnep megcsodálására.
A nap tiszteletére a TPN egy különleges, narancsszínű tulipánzászlót is csináltatott. A kereskedők számára pedig- éppen úgy, mint az eddigi években- egy kiterjedt kereskedelmi kampányt készítenek, hogy ezzel ösztönözzék a vásárlókat a szálas tulipán megvételére.

Az úgynevezett vágott tulipánszezon januártól áprilisig tart, ami nagyjából száz napot foglal magába.
Hivatalosan ezzel a nappal indul a tulipánnak, mint vágott virágnak az árusítása. Persze már addig is, hajtatott formában sok helyen elérhető, de e naptól a boltokat ellepik a mindenféle tulipáncsokrok- és ez még csak január közepe.

Helyszín:
Amszterdam, Museumplein
Időpont: 2023. január 21, 13.00
A szervezők arra számítanak, hogy az érdeklődől max. 16.00-ra az egész teret ‘kifosztják’, tehát aki teljes pompájában szeretné látni, annak érdemes időben érkeznie.
Az ‘új kor követelményeinek’ megfelelve a helyszínen biológiailag lebomló zacskókról gondoskodnak.
Belépés ingyenes, ebben a kemény árban benne vannak az elvihető tulipánok is 🙂 .
Persze pénz nélkül ne iduljatok el: a holland utcai árusok/ vendéglátósok biztos nem fogják kihagyni a lehetőséget a plusz bevétel megszerzésére.

További információkat itt találhattok: Facebook: @TulipTime
Instagram: @TulipTime.info
Website: https://tulpentijd.nl/

Ha van rá mód, mindenképp érdemes megnézni!

Vera
(Fotók: internet, a korábbi évekből)

https://www.facebook.com/Lovenetherlands099/videos/3770727099673326

Rembrandt napok Leidenben

2022-ben második alkalmommal rendezték meg a Leideni Rembrandt Napokat, ezzel tisztelegve Leiden leghíresebb szülöttje előtt. A két napos, ingyenes rendezvényen több mint 300 színész és önkéntes vett részt, hogy bemutassák a 17. század életét. Az érdeklődők a korabeli kézműveseket is megtalálhatták miközben megismerkedhettek azzal az idővel, amikor ezeken az utcákon még Rembrandt sétált. Ehhez 17. századi színházat, élő festményeket és zenét használtak, hogy ezzel egy egyfajta időgépet hozzanak létre.

A Rembrandt Napok alatt több élő festményt mutattak be. Ezek többek közt A zsidó menyasszony, A posztós cég elöljárói (Staalmeesters), a Házaló szemüveggel/ vagy Szemüvegárus (Brillenverkoper/ Marskramer die een bril verkoopt) és az Éjjeli őrjárat (Nachtwacht) voltak.

A legfontosabb persze az Éjjeli őrjárat volt, ahol Frans Banninck Cocq kapitány, hadnagya, Willem van Ruytenburgh, Jacob Joriszoon dobos és lövészek csapata jelent meg.

Rembrand Harmenszoon van Rijn 1606. július 15-én, egy leideni molnár kilencedik gyeremekeként született. Meglehetős jómódban nőtt fel és a holland aranykor nagy művésze lett. Szülővárosában 26 éves koráig maradt. Eztán, már mint híres festő Amszterdamba költözött, ahol sorra ontotta remekműveit.

Rengeteg pénzt keresett velük, ami által nagy vagyont is halmozott fel és műkincseket vásárolt. Sajnos a takarékosság nem tartozott az erényei közé, így ezt a pénzt el is vesztette. Életének végének gondjai a festményeink is tükröződnek. Keserű arcú önarcképeket, bibliai témákat és fájdalmas történeteket festett. Elszegényedve halt meg 1669-ben, 63 éves korában.

–

A Hollandia déli részén levő Leidenben először 2019-ben tartották meg ezt a rendezvényt, eztán a további terveket a korona keresztülhúzta. Ezért kerülhetett másodszori megrendezésre csak 2022-ben, de a szervezők szeretnék, ha ezt továbbiak követnék.

Vera

https://www.facebook.com/LeidseRembrandtDagen/

https://www.visitleiden.nl/nl/agenda/1395190869/2e-leidse-rembrandt-dagen

Home

Fotók: Leidse Rembrandt Dagen

Ketikoti- a szabadság napja

A Ketikoti/ Keti Koti, vagy Scanantongo, jelentés szerint ‘a lánc letört’, a rabszolgaság eltörlésének ünnepe.
Még nem hivatalos munkaszüneti nap, de erre a napra emlékezve egyre több munkáltató ad dolgozóinak szabadnapot. Mivel Hollandiának bőven vannak rabszolgatartó- gyarmatosító gyökerei, sokan gondolják azt, hogy emiatt- egy esetleges utólagos tiszteletadásként- szükséges volna ezt országos megemlékezéssé tenni.

A Ketikoti hivatalos dátuma arra a napra utal- 1863. július 1-, amikor Suriname-ban és a Holland Antillákon hivatalosan eltörölték rabszolgaságot. Ezzel mintegy 45. 000 erőszakkal elhurcolt afrikai szabadult fel. Közülük több mint 34.000 személyt Suriname-ban dolgoztattak.
Ennek akkor szinte csak elvi jelentőssége volt, mivel az addigi rabszolgáknak még tíz évig, 1873-ig jelképes összegért kellett dolgozzanak az ültetvényeken. Ez időszak alatt ha igazolvány nélkül találták őket, börtönbe kerültek.
Ezután sok addigi rabszolga elhagyta addigi helyét és a rabszolgatartók kártalanítást kaptak. Ennek összege a felszabadult emberek után fejenként 300 gulden volt.

Az idők elteltével az egykori rabszolgák és leszármazottaik egyre inkább merték nyíltan ünnepelni a felszabadulásuk napját, míg végül 1955-ben Suriname-ban Dag der Vrijheden, vagyis a Szabadság Napja néven hivatalos ünnepnapnak nyilvánították.

Kwakoe
A nap emlékére 1963. június 30-n, Suriname fővárosában, Paramaribo-ban leleplezték Kwakoe szobrát.
A szobor egy megszökött, majd elfogott rabszolgát ábrázol, aki letört láncaival a szabadság utáni vágyakozás szimbólumává vált.
Nevének eredete: sok rabszolga őseinél, a ghánai akanoknál volt egy olyan szokás, hogy gyermekük a születésének napja szerint kapott nevet. A szerdán született fiúkat Kwakoe-nek nevezték. Mivel a szobrot szerdán leplezték le, ezért az ennek megfelelő nevet adták neki.

Hollandiában a rabszolgaság emlékére először 2002-ben állítottak szobrot. A National Monument Slavernijgeschiedenis, azaz A Rabszolgaság Történetének Nemzeti Emlékműve az amszterdami Oosterparkban tekinthető meg. Eztán (többek közt) 2013-ban felállították a rotterdami emlékművet is. Ez a Nieuwe Maas partján, a Lloydkwartier-ben található meg. Egykor innen sok rabszolgakereskedő hajó indult Afrikába.

Július elsején több helyen tartanak megemlékezéseket. A tavalyi rendezvényen Amszterdam és Rotterdam polgármestere hivatalosan is bocsánatot kért a városnak a múltban a rabszolgaságban betöltött szerepéért, de állami, hivatalos bocsánatkérés még nem volt. Többek szerint ez (talán) a 2023-ban, a rabszolgaság eltörlésének 160. évfordulóján történhet meg… Ha úgy számoljuk, akkor a kényszerből az ültetvényeken ledolgozandó tíz éves periódus miatt kerek 150 év volna, ami- már ha apropó kell- jó alkalom lehet ennek kimondására.

Mit láthattok a Keti Koti-n?
A megemlékezés a fő tartalom mellett egy színpompás fesztivál, ahol a volt rabszolgák leszármazottai tradicionális ruhákat viselnek. A nap a Bigi Spikiri felvonulással indul. Ez egy suriname-i fogalom, ami szó szerint nagy tükröt jelent. Az éves suriname-i felvonuláson az emberek a város kirakatai mellett vonultak el, ami a színes forgatagot szépen visszatükrözte. Ez a hagyományos felvonulás van megtartva Hollandiában is. Amszterdamban 2009. óta minden évben megrendezésre kerül. Az emberek az ezen való részvétellel jelzik a rabszolgaság eltörlésének fontosságát.

A 2022-es felvonulás 11-12.00 közt, a Waterllooplein és az Oosterpark közt lesz, majd ezt követi a megemlékezés, ahol a kormány képviselői, Curaçao, St. Maarten és Aruba meghatalmazott miniszterei, Suriname, Ghána és Dél-Afrika nagykövetei, illetve Amszterdam polgármestere is részt vesz.
Ezután kezdődik a fesztivál a különböző színpadokon tartott előadásokkal és ünnepléssel.

Rotterdamban már június 30-n, a Lloydkade-nél található emlékműnél tartottak megemlékezéseket. Itt Aboutaleb polgármesternek egy kiáltványt adtak át, amiben kérik, hogy a jövő évi megemlékezésbe és ünnepbe több rotterdami lakost vonjanak be. Így az átlag rotterdamiak is megismerhetnék azt, ezzel pedig elejét vehetnék a diszkriminációnak, emellett pedig ez a város kölönböző lakosai közt biztosítaná a kapcsolatot.

Hollandiában jelenleg több mint 345.000 surinamei és mellettük 130.000 fő feletti antillai vagy arubai személy él. Plusz még sokan vannak, akik a vegyes házasságok miatt állnak kapcsolatban a rabszolgamúlttal.
Azért, hogy egymást jobban megismerjük és toleráljuk nem árt, ha meg- és elismerjük egymás múltját és történelmét.

Vera

https://nl.wikipedia.org/wiki/Ketikoti
https://nl.wikipedia.org/wiki/Kwakoe_(standbeeld)
https://ketikotiamsterdam.nl/
https://ketikotiamsterdam.nl/1-juli-herdenking/
https://nos.nl/artikel/2434707-honderd-bedrijven-geven-personeel-vrij-op-1-juli-keti-koti-is-belangrijk
https://www.afrikamuseum.nl/nl/online-keti-koti-festival/wat-is-keti-koti