Ha Frízföldön szép helyet szeretnél felfedezni, keresd fel Bolsward-ot!
Bolsward a 11 fríz történelmi település egyike, régi Hanza- város, aminek jogát még 1455-ben Jó Fülöptől kapta.
Mindenképp említésre érdemes az óváros a csatornáival, vagy a csodaszép városháza. De van itt hagyományos szeszfőzde, a “De Stiekeme Stoker”- ha valaki pont erre volna kíváncsi- vagy fríz sörfőzde és whiskylepárló is. Bolswardban készítik a Sonnema Berenburg-öt is, ami a talán legismertebb fríz ital.
Emellett több tucatnyi (önkormányzati és nemzeti) műemléke van. Ezek legtöbbje ‘csak’ kívülről megcsodálható lakóház, de már ezek miatt is érdemes az utcákon sétálgatni. Egy részük a nyílt napokon látogatható, érdemes ezeknek a dátumát észben tartani.
A Heeremahuis építését például 1500. körül kezdték el. Azóta persze többször átalakították- felújították, de akkor is az élő történelem egy része.
Ráadásul a város egy darabja maga is védelem alatt áll.
Emellett ‘normál időkben’ különféle programokon is részt lehet venni. Ezek egyike az utcafesztivál júniusban, amikor évről- évre többen sétálnak középkori ruhákban.
Kézműves piac mellett libapásztorral , gólyalábasokkal, vagy tűznyelőkkel futhat össze az érdeklődő. (A programokról ezen kívül lenn a linkekben találtok még több információt. Jelenleg nem merek többről írni, mivel most minden ilyen lehetőség bizonytalanná vált.)
De lesznek programok, vagy sem- a város akkor is szép!
A teljesség igénye nélkül, a nekem legfontosabbak:
A városháza (1614-) :
Miután Bolswardot beolvasztották Súdwest-Fryslân önkormányzatába, eredeti funkciója megszűnt. Sajnos mi még nem mehettünk be, de ez hamarosan megváltozik: az épületet felújítják, átalakítják és a közönség előtt mint önkormányzati hivatal és kulturális központ nyílik meg.
Az épület tervezője és építőmestere Jacob Gysbert, Gysbert Japicx fríz költő apja (róla hamarosan lesz még szó).
A városháza nyolcszögletű tornya karillonjának órajátékán a következő felirat látható:
Gondosan számold az órákat amiket hangom hirdet: egy a sok közül az utolsó lesz.
A börtön kapuja az épület tetején lévő börtönbe vezetett, a torony padlása alatt pedig egy ‘De Oudheidkamer’ található, ahol a helyi régiségekre vigyáznak.
Elvileg a helyreállítás még ez évben befejeződik.
It Gysbert Japicxhûs:
Gysbert Japicx a leghíresebb fríz reneszánsz író egy olyan korból, amikor a fríz csak ‘parasztnyelv’ volt, a hivatalos emberek és az elit hollandul beszéltek, így a törvények sem voltak frízül elkészítve.
Őt tartják az írott fríz nyelv megalapítójának, ezért is fontos a számomra. Múzeuma a szülőháza, ahol fríz írásokat, fríz szuvenírt lehet venni. Maga az épület egy picike, hagyományos ház, talán csak a turinfós zászlók miatt lehet észrevenni. Legfőbb értéke az, amit az író a holland- fríz kultúrához hozzáadott.
…
A személyes kedvencem, egy fura hely: a leégett templom.
Amikor először, még csak busszal átmentünk a településen, azonnal a szemembe tűnt egy fura, magas üvegtető. Aztán a városházát és a csinos kis utcákat látva elhatároztuk, hogy a lehető leghamarabb direkt oda fogunk menni, nem csak keresztül a településen.
Az általam már kiszúrt üvegtetős Broerekerk a 13. században (1281!) épült kolostortemplomnak, majd a reformáció alatt a kolostort lebontották mellőle és református templomként szolgált tovább. 1980-ban hatalmas tűz ütött ki benne, amivel több mint negyven éve az akkori tűzoltók nem tudtak megbirkózni. A falak állva maradtak, ezt nyitották meg újra 1986-ban, majd húsz év elteltével kapta meg a mostani, nem szokványos tetőt.
Jelenleg rendezvényekre veszik igénybe és ha az nem magánjellegű (esküvő), akkor általában szabadon látogatható. Mi így voltunk benn kézműves- és könyvvásáron.
Nagyon fura érzés egy üres, szinte csak falakból álló templomban egy teljesen más jellegű rendezvényen részt venni. Most a ”csak falakból” annyit változott, hogy Daniël Nauta képzőművész új oltárablakot készített rá, de a tűz nyomát (többek közt) még őrzi a helyén meghagyott elüszkösödött ajtó. (Emiatt aki gálaruhában odamegy, annak hatványozottan kell erre figyelnie.)
A templom előtt pedig ott áll a 11 fríz szökőkút egyike, a Denevér. (A szökőkutakról nemrég volt szó az oldalon, keressétek fel nyugodtan.)
….
Sint Anthony Gasthuis
A gazdag öregek háza.
igen, ilyen is volt és van is, a különbség gazdag- szegény kezelése közt örök téma.
Persze volt Bolswardban ‘Armenhuis’ is: ezt egy gyermektelen pár alapította, akik látva a sok nélkülözőt, a vagyonukat erre a célra hagyták örökül. Így haláluk után először az egyik házukban lettek a szegény öregek elhelyezve- már akinek jutott hely-, majd később azt kibővítették.
Ez a ház ma is megvan, úgy huszonöt éve kicsi lakásokat alakítottak ki benne. Mivel most is lakáshiány van… Van ami nem változik. Ezt az épületet Hendrik Nanneshof néven keressétek.
A gazdagok számára a Sint Anthony Gasthuis nyújtott megoldást, ahol a XIV. Lajos stílusában díszített épületben kényelmes helyet tudtak vásárolni maguknak. Eredete a múlt ködébe vész. Nincsenek pontos adatok róla, hogy hogyan- ki által keletkezett, ‘csak’ a XVI. századtól vannak róla okiratok, de ekkorra már egész bizonyosan régóta fennállt.
Egyik lakosa Gysbert Japicx, a nagy fríz költő apja volt, aki a városházát tervezte és építette.
Vera
https://depositphotos.com/nl/stock-photos/boalsert.html
https://www.youtube.com/watch?v=ZpBU-FTFzzI
https://www.plaatsengids.nl/bolsward
Frízföld és Hollandia blog 