Bolsward üvegtetős temploma és egyéb látnivalók

Ha Frízföldön szép helyet szeretnél felfedezni, keresd fel Bolsward-ot!

Bolsward a 11 fríz történelmi település egyike, régi Hanza- város, aminek jogát még 1455-ben Jó Fülöptől kapta.

Mindenképp említésre érdemes az óváros a csatornáival, vagy a csodaszép városháza. De van itt hagyományos szeszfőzde, a “De Stiekeme Stoker”- ha valaki pont erre volna kíváncsi- vagy fríz sörfőzde és whiskylepárló is. Bolswardban készítik a Sonnema Berenburg-öt is, ami a talán legismertebb fríz ital.

Emellett több tucatnyi (önkormányzati és nemzeti) műemléke van. Ezek legtöbbje ‘csak’ kívülről megcsodálható lakóház, de már ezek miatt is érdemes az utcákon sétálgatni. Egy részük a nyílt napokon látogatható, érdemes ezeknek a dátumát észben tartani.
A Heeremahuis építését például 1500. körül kezdték el. Azóta persze többször átalakították- felújították, de akkor is az élő történelem egy része.
Ráadásul a város egy darabja maga is védelem alatt áll.

Emellett ‘normál időkben’ különféle programokon is részt lehet venni. Ezek egyike az utcafesztivál júniusban, amikor évről- évre többen sétálnak középkori ruhákban.

Kézműves piac mellett libapásztorral , gólyalábasokkal, vagy tűznyelőkkel futhat össze az érdeklődő. (A programokról ezen kívül lenn a linkekben találtok még több információt. Jelenleg nem merek többről írni, mivel most minden ilyen lehetőség bizonytalanná vált.)

De lesznek programok, vagy sem- a város akkor is szép!

A teljesség igénye nélkül, a nekem legfontosabbak:

A városháza (1614-) :

This image has an empty alt attribute; its file name is stadhuis-bolsward.jpg

Miután Bolswardot beolvasztották Súdwest-Fryslân önkormányzatába, eredeti funkciója megszűnt. Sajnos mi még nem mehettünk be, de ez hamarosan megváltozik: az épületet felújítják, átalakítják és a közönség előtt mint önkormányzati hivatal és kulturális központ nyílik meg.


Az épület tervezője és építőmestere Jacob Gysbert, Gysbert Japicx fríz költő apja (róla hamarosan lesz még szó).

A városháza nyolcszögletű tornya karillonjának órajátékán a következő felirat látható:
Gondosan számold az órákat amiket hangom hirdet: egy a sok közül az utolsó lesz.

A börtön kapuja az épület tetején lévő börtönbe vezetett, a torony padlása alatt pedig egy ‘De Oudheidkamer’ található, ahol a helyi régiségekre vigyáznak.
Elvileg a helyreállítás még ez évben befejeződik.

https://frizfold.wordpress.com/wp-content/uploads/2021/04/30ce0-foto9.jpg

It Gysbert Japicxhûs:
Gysbert Japicx a leghíresebb fríz reneszánsz író egy olyan korból, amikor a fríz csak ‘parasztnyelv’ volt, a hivatalos emberek és az elit hollandul beszéltek, így a törvények sem voltak frízül elkészítve.
Őt tartják az írott fríz nyelv megalapítójának, ezért is fontos a számomra. Múzeuma a szülőháza, ahol fríz írásokat, fríz szuvenírt lehet venni. Maga az épület egy picike, hagyományos ház, talán csak a turinfós zászlók miatt lehet észrevenni. Legfőbb értéke az, amit az író a holland- fríz kultúrához hozzáadott.


A személyes kedvencem, egy fura hely: a leégett templom.

Amikor először, még csak busszal átmentünk a településen, azonnal a szemembe tűnt egy fura, magas üvegtető. Aztán a városházát és a csinos kis utcákat látva elhatároztuk, hogy a lehető leghamarabb direkt oda fogunk menni, nem csak keresztül a településen.

Az általam már kiszúrt üvegtetős Broerekerk a 13. században (1281!) épült kolostortemplomnak, majd a reformáció alatt a kolostort lebontották mellőle és református templomként szolgált tovább. 1980-ban hatalmas tűz ütött ki benne, amivel több mint negyven éve az akkori tűzoltók nem tudtak megbirkózni. A falak állva maradtak, ezt nyitották meg újra 1986-ban, majd húsz év elteltével kapta meg a mostani, nem szokványos tetőt.
Jelenleg rendezvényekre veszik igénybe és ha az nem magánjellegű (esküvő), akkor általában szabadon látogatható. Mi így voltunk benn kézműves- és könyvvásáron.

Nagyon fura érzés egy üres, szinte csak falakból álló templomban egy teljesen más jellegű rendezvényen részt venni. Most a ”csak falakból” annyit változott, hogy Daniël Nauta képzőművész új oltárablakot készített rá, de a tűz nyomát (többek közt) még őrzi a helyén meghagyott elüszkösödött ajtó. (Emiatt aki gálaruhában odamegy, annak hatványozottan kell erre figyelnie.)

A templom előtt pedig ott áll a 11 fríz szökőkút egyike, a Denevér. (A szökőkutakról nemrég volt szó az oldalon, keressétek fel nyugodtan.)

https://frizfold.wordpress.com/wp-content/uploads/2021/04/7e7d6-broerekerk2bbolsward2bkerk2bchurch2bkirche2bru25c325afne2bruin2bruine2bremain2bglazen2bdak2b2bglass2broof2bglassdach2b252812529.jpg

….

Sint Anthony Gasthuis

https://debolswarderstichtingen.nl/gasthuis/wp-content/uploads/2016/08/0000095763-1024x1024.jpg

A gazdag öregek háza.

igen, ilyen is volt és van is, a különbség gazdag- szegény kezelése közt örök téma.
Persze volt Bolswardban ‘Armenhuis’ is: ezt egy gyermektelen pár alapította, akik látva a sok nélkülözőt, a vagyonukat erre a célra hagyták örökül. Így haláluk után először az egyik házukban lettek a szegény öregek elhelyezve- már akinek jutott hely-, majd később azt kibővítették.
Ez a ház ma is megvan, úgy huszonöt éve kicsi lakásokat alakítottak ki benne. Mivel most is lakáshiány van… Van ami nem változik. Ezt az épületet Hendrik Nanneshof néven keressétek.

A gazdagok számára a Sint Anthony Gasthuis nyújtott megoldást, ahol a XIV. Lajos stílusában díszített épületben kényelmes helyet tudtak vásárolni maguknak. Eredete a múlt ködébe vész. Nincsenek pontos adatok róla, hogy hogyan- ki által keletkezett, ‘csak’ a XVI. századtól vannak róla okiratok, de ekkorra már egész bizonyosan régóta fennállt.
Egyik lakosa Gysbert Japicx, a nagy fríz költő apja volt, aki a városházát tervezte és építette.


Vera


https://depositphotos.com/nl/stock-photos/boalsert.html

https://www.youtube.com/watch?v=ZpBU-FTFzzI

https://www.plaatsengids.nl/bolsward

Fríz csodák: a 11 történelmi város szökőkútjai

A tizenegy fríz történelmi város mindegyikében speciális szökőkutak, különleges műalkotások találhatóak. Ráadásul már teljes pompájukban élvezhetők, a tavasz érkezésével ismét működnek.
Az Elfstedentocht után- helyett- most ezek (is) a közönségcsalogatóak, érdemes mindet meglátogatni. Persze mindegyik városnak megvan a maga sajátossága, története, szóval bőven van egyéb látnivaló is.


Leeuwarden: Love

This image has an empty alt attribute; its file name is fontain-leeuwarden.jpg

Jaume Plensa alkotása, akinek már a tér átalakításába is beleszólási lehetőséget adtak, így szép, letisztult helyet készítettek , aminek a központjában a két darab, hét méter magas egymás felé forduló gyerekfej- kisfiú és kislány- áll párafelhőben. Miközben körüljárod őket kicsit olyan, mintha utánad fordulnának, bár a szemük csukva van.
Annyira a központban van, hogy aki a városba ér el sem tévesztheti: a buszok és a vonat is pont ott tesz le.


Sneek: Fortuna szökőkútja

This image has an empty alt attribute; its file name is sneek.jpeg

Hoorn des Overvloeds alkotása. Arany gömbön egy férfi, a Bőségszaruval. A szobor Fortunára, a bőség és szerencse istennőjére utal, aki a városok, családok és népek védője is volt. A Bőségszaru jelképezi az anyagi jólétet- bőséget. A férfi folyamatosan forog az arany gömbön, így a víz iránya, ereje- éppúgy mint a szerencse- kiszámíthatatlanná válik. A kiszámíthatatlansághoz elég kicsit Sneek történetében elmélyedni.


Egyébként Sneek többek közt az a hely, ahol sok sikátor még a hihetetlen régi sárga kis kövekkel van leburkolva, amin ki tudja milyen támadók- emberek tapostak. Persze csakis libasorban, mivel a szűk helyeken csak úgy fértek el, a védők dolgát megkönnyítendő. Emellett egyéb látnivalói is bőven akadnak, még ha csak egy sima utcai sétáról van is szó. Legfontosabb látványossága, jelképe a szökőkút mellett található Waterpoort. Gyönyörű.


IJlst: Rikka, a Halhatatlan virágok

Shinji Ohmaki szobra. Szerinte a kultúra-éppúgy, mint a természet és akár IJlst városa- rétegenként alakul, az új generációk pedig ezekre a már elkészített rétegekre támaszkodnak, építenek, az nem tűnik el.
Alkotásában vegyítette a »stinsenplanten- t« mint fríz természeti elemet és a japán virágkötészeti stílust, az ikebanát. (Stinsenplanten: korábban betelepített, máshonnan származó növények, amiket eredetileg kastélykertekben, parkokban ültettek és az évszázadok során elvadultak, itt is meghonosodtak: mint pl. a hóvirág vagy a téltemető.)
A szökőkút az emberek, kultúra és a természet közti évszázados kapcsolatot jelképezi.


Sloten: Kievit, azaz bíbic

This image has an empty alt attribute; its file name is sloten.jpeg

Lucy & Jorge Orta művészektől. Az alkotás alapja egy csomó dézsa, kanna, hordó és vödör, ezeken egy fiú, akinek a vállán egy kislány áll, tenyerében egy bíbiccel.
A sok vizesedény, amikben a víz ki- és beáramlik, jelképezik a társadalomban magától értetődőnek látszó dolgot, ami egyébként egyáltalán nem mindenhol / mindenkinek az: a vizet, minden élet forrását.


A bíbic pedig egy veszélyeztetett faj Frízföldön- Hollandiában. Friesland-on évszázados tradíció az első bíbictojás keresése- ami egyrészt megtalálójának pénzt és elismerést hozott, másrészt férfierő növelő hatást tulajdonítottak neki. Talán van összefüggés a hagyomány és a madár veszélyeztetetté válása közt…


Stavoren: A Hal

This image has an empty alt attribute; its file name is stavoren.jpg

»A tenger ad, a tenger elvesz« vagy a nagyhalak megeszik a kishalakat.
Mark Dion, az alkotó művei készítéséhez mélyen elmerül a témában, illetve a helyszín történetében és akit Stavoren hosszú, de elég elfeledett történelme különösen vonzott.
Stavoren egy a Hanza- városok közül. Egykor gazdag volt, de többször elszegényedett és mindenféle csapás sújtotta: árvizek, tengeri- kereskedelmi háborúk és eliszaposodott kikötő. Minden harcból felállt, és ezekről fennmaradtak a népmesék.
A Hal ezeknek állít emléket.


Hindeloopen: Flóra és fauna

Alkotója Shen Yuan, akinek inspirációs forrása a város címerén látható életfa, amit szarvasagancsokkal vett körül.
A fa szimbolizálja az élet energiáját és a bölcsességet- a szarvasok ebből táplálkoznak. Az életfán pedig egzotikus madarak ülnek, csőrükből a víz mint a dal tör fel.

A művész minden alkotásán megtalálható a hagyományos kínai kultúra nyoma. Szerinte a különféle kultúrák folyamatosan befolyásolják egymást és senkinek sem kell a saját hátterét- származását letagadnia.

Hindeloopen egy csodás hely rengeteg régi épülettel, mindenkinek érdemes meglátogatnia!

Workum: A Vad Oroszlánok

Cornelia Parker műve, aki egy cseppnyi brit humorral készíti nagyszabású szobrait. Szeret játszani a jól ismert képek szétrobbantásával, megkettőzésével vagy akár nyújtásával, a formákkal.

Workum címerét évszázadok óta két oroszlán támasztja. Ott mellékszereplők, de a szökőkútban életnagyságúnál nagyobbak és mint ‘harcias macskák’ vizet permeteznek egymásra- a karmaikból.

Bolsward: Denevér

Johan Creten drámai érzékű szobra. Mostanában- ki tudja miért? 🙂 – sokak kedvenc fotótémája.
Az ázsiai kultúrában a denevér a gazdagság, boldogság, áldott öregkor szimbóluma, egyébként pedig kifejezetten hasznos és érdekes állatok.

Más megközelítésben a sötét erőket vagy akár a pozitív, megmentő erőt is jelképezheti- akár Batmanre, akár a középkori katedrálisok vízköpőire asszociálva, amik a démonok visszatartására készültek.

A szökőkút a leégett- ne riasszon vissza!- de kifejezetten látványos Broerekerk-nél áll, amit kár lenne kihagyni.
Bolsward az egyik legszebb város Frízföldön, csodaszép önkormányzatának épületét is érdemes megnézni.

Harlingen: a Bálna

Valamikor Harlingen bálnavadászattal foglalkozott. Szerencsére ez már a múlté és a cél már nem az, hogy ezeket a hatalmas, nagyszerű állatokat megöljék, hanem inkább a megmentésükre koncentrálnak. Főleg mostanában, hogy eddig tisztázatlan okok miatt egyre gyakrabban sodródnak partra.

Harlingen bálnája a Zuiderpier-nél fekszik és időnként feltörő vízoszlopa azt mutatja, hogy valóban él. Egy szimbóluma annak, hogy az ember mekkora hatással van mindenre, többek közt a tengerben élő lényekre is. A Puerto Rico-ban élő Allora & Calzadilla művészházaspár munkája, akik alkotásaikban a politikai- gazdasági rendszer által kihasznált- kiaknázott embereket és természetet láttatják.

Harlingen kihagyhatatlan: hangulatos utcái, csodás kikötője a rengeteg régi- újabb vitorlás hajóval szemet gyönyörködtető. Aki pedig a méretesebb, új hajókat szereti, annak a másik oldalon levő kompkikötő felé is érdemes elnéznie. Onnantól pedig ott az igazi tenger és a fríz szigetek, akár fókákkal, amik időnként már a kompból is láthatók.

Franeker: az Oort-felhő

Jean-Michel Othoniel a híres muranói üveg használatáról vált ismertté, amiből nagy gyöngyök formájában több színű szobrokat készít.

Franekerben a város szülöttének, Jan Hendrik Oort világhírű csillagásznak állít emléket, akinek feltevése, hogy üstökösszerű tárgyak milliárdjainak felhője mozog a Naprendszerünk körül, áttörést jelentett a csillagászatban.

A szökőkút vízsugarak sorozataiból áll, amik egy tálból folynak alá a medencébe. Az egyik gyöngy ezüst mint a Hold, a másik arany mint a Nap. Az Oort-felhő pedig a cseppek párája, ami egy arany színű hálóból gomolyog.

Dokkum: A Jégkút

Alkotója Birthe Leemeijer aki szívesen mutat rá, hogy a természet és a táj kiszámíthatatlan és drasztikus változásokon megy keresztül.
Maga a mű rézből készült, vakos kövirózsa-levelekhez hasonló formákból és minden napon, minden pillanatban változó képet mutat, mert jég fagy rá és olvad el róla. Ennek energiáját napelemek adják.
Külseje pedig nagyban függ a Naptól, hőmérséklettől, páratartalomtól, széltől és minden egyéb időjárási tényezőtől.
A szökőkút- talán inkább szobor, bár kétségtelen, hogy vizet használ- a növényvilág folyamatos változására, evolúciójára emlékeztet.


Frízföldön tizenegy településnek van városi előjoga. Közülük a legkisebb, IJlst csak nagyjából háromezer fős lélekszámú, tehát ez nem a mérettől vagy »felszereltségtől« függ, hanem történelmi örökség.
Itt rendezik – rendezték- meg a híres Elfstedentocht-ot. Most sok egyéb más mellett ezeket a szimbolikus szökőkutakat is megcsodálhatjuk bennük.


Vera

Mit ne együnk Hollandiában?

Rantott_ponty

Tavaly megjelent az amerikai turistáknak szóló tájékoztatókban, hogy Magyarországon ne igyanak csapvizet, mert veszélyes, illetve tartózkodjanak a majom-, vagy denevérhús fogyasztásától.

Ezt próbáltam elképzelni hogyan is működik, mivel alapesetben ilyesmivel ritkán találkoztam a körúton. Denevér még nem probléma- azt sem eszem meg-, de majom…?
“Drágám, elugrom az Állatkertbe kajának valóért. Mit szeretnél enni? Orángutánt, gorillát, vagy csimpánzt most ne kérj, nem vagyok túl jó kondiban. Jóval erősebbek, mint én.”

Anno, amikor elkezdtük felfedezni a környéket, elmentünk Bolswardba, ami igazi kis ékszer Frízföldön. Séta közben tűnt fel egy kiragasztott papír: valaki a macskáját kereste rajta. Úgy egy utcával később volt még egy újabb, egy másik macskáról, majd a harmadik…
Egy kínai étterem szomszédságában. Komolyan.

Egy évvel később ismét elmentünk, akkor egy hölgy épp a friss keresést ragasztotta ki a kerítésre. Pedig a hollandok nagyon vigyáznak a háziállataikra. Viszont eszerint Bolswardon veszélyes sport macskának lenni.

Bolsward

Ezután ‘természetesen’ elkezdtem kacsintgatni a szomszédék kiskutyájára, mondva nekik, hogy príma kínai kaját tudok csinálni, amennyiben szeretnék. Szerencsére van humorérzékük és vették a lapot.

Amúgy a háziállataikra vonatkozó gondolkodásmódjukat jelzi az is, amit egy itt lakó barátnőm mesélt: valamelyik ismerőse- talán költözés miatt- el akarta ajándékozni a háziállatként tartott tyúkját. Ő el is fogadta volna, de -sajnos- elárulta neki, hogy étkezési célra szánná… Nem kapta meg.

Itt amúgy rendszeresen tartanak tyúkot, házinyuszit is, csak nézegetni- simogatni.
Miután a párom kijött Hollandiába dolgozni azt mesélte, hogy a gyár ablakán kinézve látott egy nyulat. Megbeszélték a holland kollégával, hogy itt ezeket nem lelövik, hanem max. simogatni lehet. Ez a szemlélet- ahogy a későbbiekben kiderült- eléggé jellemző rájuk. Az állatok meglepően nyugodtan maradnak ember mellett is.

Találkoztunk olyan (vad)nyuszival, ami 30 centire tőlünk nyugodtan evett és ebben cseppet sem zavartuk.
Láttam őzeket és fácánokat a focipályán, miközben a mellettük levőn meccs folyt. Ezek itt nem (két vagy négy lábbal rendelkező ennivalók, hanem cukinak tartott kültéri dekorációk. Lehet nézegetni, de el a kezekkel! Ez igaz a virágokra is. Természetesen büntetés terhe mellett.

Mivel rengeteg a víz, mindenütt sok a csatorna. A vizük általában jó erős tea színű, de persze tele van halakkal. A hollandok szeretnek horgászni, viszont a kifogott halakat legjobb tudomásom szerint visszaengedik, így hatalmas példányok vannak. A pontyaik is óriásiak, kifogni szeretik, megenni nem. Szerintük undorító, mivel iszaplakó.

Ahogy kiderült, hogy mi kajának látjuk… Nem voltunk túl népszerűek miatta. Szóval ha karácsonykor halászlét szeretnél enni, nehéz dolgod lesz itt. Én azért tavaly mondtam a páromnak az ünnepek előtt, hogy szóljon a horgász ismerősének: fogjon már nekünk az akváriumba egy-két kisebb, egy- másfél kilós pontyot. Az sem baj, ha pucolva…

ducks

Hemzsegnek a vízimadarak. Itt nem galambok meg verebek repkednek a ház felett, hanem sirályok. A csatornákon és a parton rengeteg a vadkacsa, szárcsa, vízityúk. Ezek sem ennivalónak vannak szánva. Tavasszal nagyon aranyosak a kiscsibékkel, de sajna ez nem tart soká: az étkezési tilalomról a cicák nem tudnak és ők szeretnek kicsi madarakat vadászni.

Bár én is szeretem a kacsát, libát (enni is), azt csak remélni tudom, hogy egy kedves hazánkfia sem ezekkel próbálja olcsóbbá tenni az itteni étkezését, mint anno a királynő hattyúival Londonban (ezt nem magyarok tették), vagy a miskolctapolcai csónakázótóról (ezt viszont igen, sajnos). Addig is lehet őket nézegetni, családi programnak sem utolsó.

Lehetőség szerint maradjon meg mindenki a kereskedelemben mindennapos szinten kapható (állítólagos) fő élelmiszereinknél: együnk majmot vagy denevért. Már akinek ez a megszokott.

Vera

Kapcsolódó linkek :

https://444.hu/2017/07/31/amerikai-tamadas-alatt-a-magyar-csapviz
https://noklapja.nlcafe.hu/szerintem/2017/09/27/majmok-bolygoja/
https://index.hu/tudomany/til/2017/04/06/legyen_jo_katolikus_egyen_hodot/
https://alfahir.hu/node/129316