Hollandia talán legmagasabb és egyik legdélibb pontja az ide érkező turistáknak meglepetést tartogat: 322,5 méteren, a Vaalserberg csúcsától úgy harminc méter távolságban egy három zászló szegélyezte oszlop látható, rajta 193 és 1032-es számokkal. Ez a hely Hollandia, Belgium és Németország hármas határa.
Ezen a ponton két lábbal egyszerre három országban állhatsz.
Egy kicsit távolabb, a Belgium határait jelző szürke köveken két különböző vonal látható, amik egyre közelítenek egymáshoz. Lehet, hogy a jelzések lefektetésekor hibáztak volna?
Nem. Ez az egykori ‘Neutraal Moresnet’ (1816-1920) maradványa. Egy feltűnően vékony kis terület, csak 344 hektár nagysággal és 11,4 km kerülettel. 1839. után évtizedekig ‘élt együtt’ a három állammal.
A Moresnet környéke 1082-1794. közt a limburgi hercegséghez tartozott. 1556-1795. közt Habsburg Hollandia egyik régiója volt. Ahogy Észak- Hollandiát, a francia csapatok Limburg-öt is lerohanták, majd a hercegség Luik-kal együtt Ourthe- megyéhez lett csatolva. 1804-1814. között sok európai állam Napóleon irányítása alá került.
Az 1815-ös waterlooi vereség után a hatalmas francia birodalom összeomlott, ebből fakadóan adminisztratív káosz alakult ki. Európa nagy részén újra kellett húzni a határokat. Ezek megbeszélései a bécsi kongresszus idején folytak, ahol a győztesek sok huzavona és cselszövés (politika) után úgy határoztak, hogy ‘de Noordelijke Nederlanden’/ Hollandia, de Zuidelijke Nederlanden/ Belgium és Luxemburg I.Willem (Vilmos) király fennhatósága alatt egyesül, így megalakul a Holland Egyesült Királyság (het Verenigde Koninkrijk der Nederlanden).
A Moezel-nél levő háromszögből, ahonnan a Holland Egyesült Királyság, a Porosz Királyság és a Francia Királyság határa találkozott- a jelenlegi Schengen-nél (Luxemburg)- első számmal kezdve elkezdték letenni a határjelzéseket. Ez egészen a 188-as jelig jó ütemben haladt.
Viszont attól, ahol a Lukerrijbaan/ Chausséé de Liège és Moresnet önkormányzat határai kereszteződnek, egészen a Vaalserberg-nél a három ország határának találkozásáig nem volt világos, hogy hol is áll pontosan a porosz és a holland királyság közti határ. A gond oka: a Bécsi Egyezmény két cikke egymásnak ellentmondó, ami a földmérők köreiben zavart okozott.
Határgondok
A Bécsi Szerződés 25. cikke kijelölte a Porosz Királyság határait, míg a 66. cikk a Holland Királyság határait írta le. Az előbbiben az országok határa két kilométerrel nyugatabbra lett meghatározva, mint a későbbiben. Véletlen pedig eközé került Vieille Montagne korábbi jövedelmező cinkbányája. Emiatt nem volt egyértelmű az sem, hogy akkor hová tartozik a Moresnet önkormányzatába tartozó Kelmis falu, illetve maga a cinkbánya. Persze a bánya gazdasági jelentőssége mindkét országnak fontos volt és meg akarta szerezni, hogy a bányászatot a saját területén belül folytathassa.
A témában a poroszok és a hollandok vagy 60 tárgyalás után sem tudtak megegyezésre jutni, így, hogy a konflikusra megoldást keressenek, egyelőre az ügy halasztásra került.
Erre végül az Aacheni Határmegállapodásban került pont, amikor a felek kijelentették, hogy a terület, ahol Kelmisben a cinkkel kapcsolatos tevékenység folyik, semleges státuszt kap. Hivatalos nyelve a német lett. A nemzeti érdekek védelméért egy holland és egy porosz biztost neveztek ki.
Ezzel a régi Moresnet önkormányzat három részre szakadt: egy, a keleti rész a Porosz Királyság, a nyugati rész holland fennhatóság, míg a középső rész semleges (Semleges Moresnet) besorolás alá került. E döntés következtében Kelmis falu mind a 256 lakosa elvesztette korábbi nemzetiségét.
A semleges terület egyetlen hivatalos átkelőhelye a Geul-híd lett, Kelmis délnyugati oldalán. Itt volt megtalálható a Porosz és a Holland Királyság közös vámhivatala is.
1818-ban a Semleges Moresnet nyugati és keleti oldalain több tölgyfa határoszlopot helyeztek el, rajtuk 188-192-ig terjedő sorszámokkal. A 193-as számnál, a Vaalserberg jelenlegi, három ország határán álló pontján ismét találkozik a semleges zóna keleti és nyugati határa.
1830-ban Dél- Hollandia- ebbe beleértve Limburg egy jókora részét is- elszakadt Észak- Hollandiától és megalakult az új Belga Királyság. Innentől kezdve a három részre szakadt Moresnet teljes joga Brüsszelé lett. Az 1839-es Londoni Megállapodás Limburg keleti részét Hollandiához csatolta, ami a Vaals-nál található hármas országhatárt négyesre változtatta.
Adó- és csempészparadicsom
A Semleges Moresnet adói alacsonyak voltak. Ezen felül a bérek, egészségügyi létesítmények és a munkakörülmények a környékbelinél jobbaknak bozonyultak. A semleges terület lakóinak különleges helyzetüknek köszönhetően nem kellett katonai szolgálatot teljesítenie. Nagy érdeklődés övezte a helyi kaszinót is, mivel a szerencsejáték a semleges zónában nem volt állami szabályozáshoz kötve, emiatt annak törzslátogatói gyakran a régió csempészei voltak. A jövedéki adó elkerülésére három Kelmis falubeli címen alkoholt pároltak le. A terület rendőrsége (egy fő) persze a megnövekvő bűnözéssel és csempészettel nem volt képes megbirkózni. A népesség- a cinkbánya virágzásának köszönhetően is- nagyjából negyven év alatt a tízszeresére nőtt.
Mivel az 1816-ban levert tölgy határoszlopok elkorhadtak, 1869-ben úgy határoztak, hogy helyüket kőoszlopok jelölik majd. Ezeket a római I-LX számokal jelölték. Az I. Kelmis délnyugati oldalára, a XXX. a ‘Route des Trois Bornes’-hoz, a jelenlegi hármas országhatár közelében került elhelyezésre. A LX. pedig Semleges Moresnet délkeleti határára, az Aache és Liège közti főútra került.
A cinkbánya leállása és az eszperantó
1884-re majdnem kimerült a cinkbánya. Emiatt a Smeleges Moresnet gazdasági létjogosultsága hirtelen megkérdőjeleződött. A helyiek a gond kezelésére több javaslatot is felvetettek.
Még 1863-ban, Preußisch Moresnet-ben, Jansmühle-ben letelepedett le Wilhelm Moly háziorvos, aki népszerűsége/ segítőkészsége okán megszerezte a cinkgyár cégorvosi, majd a Neutral Moresnet polgármesterének tanácsadói állását, később alpolgármesterré nevezték ki. Az orvos lelkes bélyeggyűjtőként azon tűnődött, hogy a semleges terület miért nem ad ki saját bélyeget. Megalapította a ‘Kelmoster Verkehrs Anstalt’ postai irodát, ahol nyolc különféle bélyeg forgalmazásába kezdett. Ezeket alig két héttel később a belga és a német felügyeleti biztosok betiltották arra hivatkozva, hogy a ‘miniállam’ megtartotta a napóleoni szabályozást, miszerint a postai ügyek intézése csakis a kormány hatáskörébe tartozhat.
Dr. Molly bélyeggyűjtés mellett a nyelvek szerelmese is, több klasszikus és modern nyelven is folyékonyan beszél. Ezek egyike az eszperantó, amit Ludwik Lejzer Zamenhof lengyel nyelvész/szemész talált ki/ alapított meg 1887-ben.
Dr. Molly 1906-ban találkozik egy francia nyelvészprofesszorral, Gustave Roy-jal, aki a Semleges Moresnet prominens személyiségét megpróbálja rávenni, hogy hozzák létre a semleges zóna szabad államát. Úgy látszott, sikerrel.
Amikejo Állama
Egy évvel később a helyi lövészklubban Roy és Dr. Molly propaganda eseményt szervez az eszperantó népszerűsítésére, amihez részben az ingyen sört hívják segítségül. Ezzel próbálják a lakosságot a tervnek megnyerni. Megalapítják az ‘Amikejo’ eszperantó egyesületet is, hogy a terület lakói közt a lehető leggyorsabban emelkedjen az eszperantó nyelv tudása.
1908. aug. 13-án, jókora európai reklámkampány után ismét eszperantó talákozóra kerül sor, ahol a helyi lakosságon kívül nagyjából száz ‘eszperantista’ szerepel. Itt kihirdetik az Eszperantó Szabad Államot, ‘Amikejo’-t. Bemutatják Amikejo zászlaját és címerét, illetve felhangzik az új eszperantó himnusz, az Amikejo- mars.
A Semleges Morsnet lakossága eztán nem sokat tesz az Eszperantó Állam létrejöttéért, aminek fő oka az, hogy a németek- egy új állam létrejöttétől tartva- megakadályozzák az Eszperantó Mozgalom központi irodájának Genfből Kelmisbe költözését. Ugyan a lakosok még jó ideig beszélnek az önálló államról, de valódi tevékenység kevés történik.
Eztán kitör az első világháború, a német csapatok bevonulnak a semleges területre és Belgiumba.
Ennek vége, a német kapituláció után a Versailles-i Békeszerződés a Semleges Moresnet státuszt megszüntetve a területet Belgiumhoz csatolja. Ezzel vége az egykori Eszperantó Államnak, így a négyes országhatárból ismét három lesz.
Vaalserberg és Kelmis közt a hatvan határjelző kőből 52 még mindig látható. Némely másik útburkolat alá került, múzeumba, vagy egyszerűen eltűntek.
A megmaradt kövek egy régi kor néma tanúi, amik miatt érdemes túracipőt húzni és bebarangolni a környéket.
Vera
https://www.anwb.nl/wandelen/routes/hoogste-punt-van-nederland
https://hu.wikipedia.org/wiki/Semleges_Moresnet
https://nl.wikipedia.org/wiki/Neutraal_Moresnet
https://historiek.net/misverstandje-moresnet-overleeft-bizarre-eeuw/58091/
https://www.puzzeltochtonline.nl/toeristische-tips/belgie/neutraal-moresnet
https://nl.wikipedia.org/wiki/Vieille-Montagne
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aacheni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s_(1748)
Frízföld és Hollandia blog 