Ismét egy egyszerű, de nagyszerű/ vicces ötlet.
A fríz fővárosban, Leeuwardenben már nem csak bevásárolni lehet, hanem a szingliknek is teret adnak.
Ideiglenes jelleggel (?) rózsaszín bevásárlókosarakat tettek ki azok számára, akik a közelgő Valentin-napot nem szereténk egyedül tölteni. Már csak azt kell figyelni, hogy ki más mászkál rózsaszín kosárkával.
Így a napi vásárolnivaló mellé esetleg még egy randi is összejöhet. 🙂
Vera
A közelmúltban lezajlott foci világbajnokság az egész környezetünkre hatással volt.
A lakhelyünk, Joure ugyanis a holland válogatottban feltűnt, gyorsan nagy népszerűséget szerzett Andries Noppert szülőfaluja. Itt, kis település lévén szinte mindenki ismeri- talán csak a ‘gyüttmentek’ nem-, itt kezdett focizni, itt lakik a családja, barátai.
Egyértelmű, hogy a VB kezdetétől fogva egész Joure lázban égett: a kocsmákban összegyűlve rengetegen nézték a meccseket, ahol nagy drukkolás mellett többen Andries-os pólókat viseltek.
A helyi cukrász Noppert-tortát készített, a sörfőzde Noppert- sört, a legnagyobb templomtoronyra pedig miatta húzták fel a zászlót. Persze a szurkolás általában a holland válogatottnak is szólt, ”na de a mi fiunk… ” még ennél is fontosabb volt.
A Youtube-on pedig elérhető egy- szintén jourei- hölgy éneke/klipje. Egy régi dal dallamára írt Andries előtt ’tisztelgő balladát’. 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=6yy7eB3dhZ4
Ki-ki élvezze hajlamai szerint.
A foci/Andries- őrület persze a focista családját is elérte. ‘Belső információk szerint’- azaz a szomszédoktól megtudva, akik a családdal még a helyi iskolás/ focipályás időszakból ismerősök,- a szülők az újságírók zaklatását megelégelve inkább kihúzták a vezetékes telefont.
Édesanyja az egyik kézbesítőnk, a meccsek napján belőle és a mopedjéből csak egy kondenzcsíkot láttunk. Az utcán, mások által utánakiabált kérdésre, hogy miért rohan annyira, csak azt válaszolta, hogy siet végezni, hogy leülhessen majd a TV elé a meccset nézni.
Mi a kisfiammal még jóval a világbajnokság előtt, kézbesítés közben csíptük el az édesanyját. Akkor még nem volt akkora Andries- dili és ő is ráért, úgyhogy amikor odamentünk hozzá gratulálni a ‘kicsi fia’- több mint két méter- miatt, azt büszke mosollyal fogadta. Kicsi fia ragadványneve egyébként ‘De Tower fan de Jouwer’, azaz a ‘Jourei Torony’. Olyannyira fríz, hogy a beszéde miatt a mondandóját gyakran holland adásban is feliratozták.
A holland válogatott kiesése után a VB iránti érdeklődés láthatóan visszaesett- gondolom ez Hollandián belül mindenhol így volt-, de nem úgy Andries iránt. A helyi újság/ weboldalak azóta is minden interjúját, mozdulását nyomon követik és várják vissza Heerenveenbe, a klubjába, ami innen kb. 10 km.
Kis szerencsével a környékre települő, nyelvsuliba kerülő magyarok akár találkozhatnak is vele: Heerenveen focistadionja, az azt kiszolgáló sportlétesítmények és a nyelvtanfolyamnak helyet adó Friesland College egybe vannak építve.
Ha már foci: Pelé elhunyta után a holland cikkekből (számomra) kiderült az is, hogy legalább egyszer ő is játszott holland földön, név szerint Groningenben, a Feyenoord ellen. Ekkor a Santos- többek közt egy Pelé által lőtt góllal- 3:0-ra győzött.
…
Frízföld/ Hollandia sok szempontból meglepően emberi tud lenni. Az egyik kedvencem nemrégiben az volt, amikor három kislány (12-13 éves) gondolta úgy, hogy rájuk nem vonatkoznak a szabályok és ‘szórakozásból’ (?) egy üzletben kiengedték a tűzoltókészülék teljes tartalmát. A rendőrök viszont kinn elkapták őket, majd azonnal vissza is vitték a boltba és kiadták a feladatot: szórakozás után állhatnak neki mindent összetakarítani. Követendő példa. (Helyszín: Leeuwarden)
Persze hasonló ‘kedves’ emberek másutt is vannak: az egyik azzal szórakozik, hogy csatornafedeleket lopdos, az utcán pedig ott marad utána a fedetlen lyuk. Az egy dolog, hogy mennyire veszélyes, de mit kezd valaki otthon száz darab csatornafedéllel?
A hivatalos szervek szerint ha súlyra szeretné eladni, akkor egy ilyen fém 75 centet ér, tehát nagyjából 300 forintot. Száz darabnál az már 30.000 Ft-os összeg, viszont a pótlása és az ezzel járó gondok- lásd: ha valaki belelép, elesik miatta, kocsival belehajt-, jóval nagyobbak. (Helyszín: Groningen)
Az önkormányzat álláspontja szerint: a feljelentés megtörtént, a tettes után nyomozás indult. Míg el nem kapják, kocsiból kilépés/ mászkálás előtt és közben mindenki figyeljen jobban oda. Persze addig sem maradtak lyukak: az ellopott csatornafedeleket ideiglenesen falemezekkel pótolták.
Remélhetőleg azokat senki sem fogja elvinni, mondjuk tüzelőnek.
A jócskán megemelkedett energiaárak (gáz, villany) miatt még az sem volna nagy csoda.
Tegyük hozzá: kemény hideg eddig még nem túl sokat volt. Nagyjából két hét. Ez bőven elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy kiderüljön: a nagy reményekkel beharangozott fűtött kerékpárút majd’ mindennek ellen tud állni, de a hidegnek, fagynak pont nem.
Ilyen bicikliút található Hága környékén (Poeldijk és Hága közt). Kísérleti jelleggel, tavaly telepítették, de a december közepén érkezett kemény hideget nem igazán bírta.
Elvileg a mellette levő autóúton, az autók által termelt súrlódási energia melegíti fel a burkolat alatt lefektetett csőhálózatban levő vizet. A mostani volt az első igazi próbatétele, de azonnal gubanc merült fel: az útburkolat nem bírta a fagyot, szétrepedezett, kilyukadt, így a fűtéshez elhelyezett csövek csupaszon álltak. Most egy vizsgálat zajlik, aminek eredményei alapján fogják eldönteni, hogy mi is okozta a problémát. Ennek megfelelően döntenek az egész megszüntetéséről, illetve javításáról.
Fűtött kerékpáút már korábban, 2017-ben is készült. Az Ede-ben átadott újfajta út egy részébe napelemeket helyeztek el. Sajnos ez sem igazán vált be, mivel csapadékos időben annak ellenére borzasztó síkossá vált, hogy csúszásgátló réteggel látták el. Ezért 2020-ban ideiglenesen le is zárták.
Legalább ezeknél látszik, hogy megpróbálnak tenni valamit a reparálás érdekében. Amúgy az emberek itt eléggé nyilvánvalóan a hatóságok tudomására adják, ha ez nem elég gyorsan történik.
A napokban a Marktplaats-on (helyi hirdetési oldal) lehetett rábukkanni egy különleges hirdetésre. Eszerint eladó a tőlünk nem messze található híd, kompletten.
Oka: elhanyagolták, repedezett, nem újították fel időben. Valaki pedig úgy döntött, hogy eszerint ‘gazdátlan’ és kisajátította, majd ‘praktikus barkácsolók számára’ meghirdette, hátha lesz jobb gazdája. A szöveg szerint ‘versenyképes áron, elég használt állapotban. Nincs útban, tehát csak értékének megfelelő ajánlatokat várnak. Szállítás nincs, csak helyszíni átvétel.’
A hirdető szerint eddig több mint huszan licitáltak rá.
A hollandokra időnként a hasonló, elég emberi/ vicces/ kritikus megnyilvánulás (is) jellemző :D.
Vera
https://nos.nl/artikel/2457244-verwarmd-fietspad-niet-bestand-tegen-strenge-vorst?fbclid=IwAR3K6mM3ugSjykuwg6JlztjVeVp06nKMW0fRiqoBeD_EwO3S_c_pOJXDx2k
https://www.grootdefryskemarren.nl/grootdefryskemarren/algemeen/brug-uitwellingerga-op-marktplaats-gezet?fbclid=IwAR2BYSBqbm8n-iDd52xm6CU7_s0jSuu-n4ZSfxJOardQ901Ec102NH8yqI0
A frízek egyik legismertebbje Grutte (Grote) Pier. A mai napig kettős mércével mérik: holland részről barbár és kalóz, míg a frízek szerint a legnagyobb harcos volt, aki a szabadságért küzdött.
A XVI. században többek közt a franciák és a szászok közti háborúskodás nagy hatással járt Hollandiára is. Ennek mellékszálai voltak a gelderlandi és frízföldi háborúk. Nagy csaták helyett elaprózódott, helyi harcok folytak, amik komoly nehézséget jelentettek a lakosság számára.
Sok egymásnak ellentmondő történet szól arról, hogy a frízek mikor és miért kapták meg a szabadságjogukat. Ami bizonyos: a 16. század elején Karel van Gerle herceg kinézte magának a fríz területeket. Emiatt ennek ura, Georg van Saksen- Szakállas György szász herceg- és Gerle herceg seregei közöt, azaz hollandok és frízek közt harcok törtek ki. A frízek az elnyomás miatt Gelre hercegéhez fordultak segítségért, aki a terület egy részéről elűzte a szászokat. Ők viszont a jogaikat, így a fríz területet is, Habsburg Károly hercegnek, a későbbi császárnak adták el. A háború így Gelre és a Habsburgok közt folyt tovább.
Károly a területre holland: zélandi, flamand és brabanti csapatokat küldött. Ők az akkori szokás szerint amit lehetett elraboltak, az otthonokat felégették, a lakosságot bántalmazták-meggyilkolták.
Ezzel kezdődött Grutte Pier története.
Grutte Pier- eredeti nevén Pier Gerlofs Donia ~ 1480 – 1520-, egy paraszt apa és nemes anya gyermekeként a nyugat- frízföldi Kimswerd-ben, Harlingen közelében született. Fiatal gazda volt, amikor az ellenséges csapatok egyik fiát és feleségét megölték, tanyáját felgyújtották. Addig semmi köze sem volt a harcokhoz, de ennek az esetnek a hatására ő is csatába indult: a szenvedő lakosság támogatásával és sokuk csatlakozásával megalakította az ‘Arumer Zwarte Hoop’ bandáját, majd mint annak kapitánya, kalózkodni indult a Zuiderzee-re.
Azaz a holland verzió szerint kalóz volt, a frízek szerint pedig A szabadságharcos. A legenda szerint a 2 méter 15 centis Grote (Nagy) Pier egy kézzel képes volt megemelni egy ekét, egy ujja begyével (vagy két ujja közt) meghajlította az érméket és egyszer egy kezével a vállára dobott egy több száz kilós lovat.
A Zuiderzee-n csapatával harcba szállt a Frízföldre szász seregeket küldő hollandok ellen. Az ‘Arumer Zwarte Hoop’ hajókat foglalt el, városokat fosztott ki. A hagyomány szerint foglyait úgy tesztelte, hogy fríz mondókát mondatott ki velük: ha meggyőzően jól ki tudták ejteni, fríznek ismerték el őket és életben maradhattak.
Ha nem, hatalmas, két méteres, több mint hat kilós kardjával lefejezte őket. A történetek szerint egy csapással több ember fejét is levágta.
A mondóka ez volt:
“Bûter, brea en griene tsiis, wa’t dat net sizze kin, is gjin oprjochte Fries”– azaz ‘Vaj, kenyér és zöld sajt. Aki ezt nem tudja kiejteni, az nem igazi fríz’.
(Fordítás a fríz szomszédoktól 🙂 .)
Grutte Pier a kezdetekkor még Gelre hercege mellett állt, mert az támogatást ígért neki a hollandok elleni harcokban. Mikor rájött, hogy annak célja csak a területszerzés, hátat fordított neki.
A szabadságharcos 1520-ban hunyt el. Halála után ezernyi legenda született róla. Tettei egyre nagyobbként éltek tovább.
Ami tény: kardja a mai napig a Fríz Múzeumban található. Eredetét- eredetiségét kétely övezte, ezért nemrégiben vizsgálatnak vetették alá, ami megállapította, hogy nem csak egy ceremóniákhoz használt fegyverről, hanem valóban Grutte Pier kardjáról van szó.
Ez valószínűleg Németországból származik, egy ‘Biedenhänder’: mára már több mint ötszáz éves, két kezes kard. Hollandiába talán egy szász katona hozhatta magával, akitől Grutte Pier feltehetőleg harcban szedte el.
Pontos méretei: 2,13 méter hosszú és 6,6 kg. Markolatán kecskebőr, pengéje jelekkel díszített.
Ez a fegyver nemrégiben majdnem Amerikába került. Egy amerikai ügyvédi iroda jelentkezett, miszerint ügyfelük Grutte Pier (családjának) leszármazottjaként jogos követelést nyújtott be nagynevű elődje tulajdonára. Később ez az úr (Mr. Johnson) egy filmet küldött Frízföldre, amiben tudatta: fogalma sem volt róla, hogy a frízeknek ez a kard ekkora értéket jelent, így inkább lemond róla.
Természetesen ez a Fríz Múzeumnak nagy örömet okoztott, mivel a fegyver valóban Frízföld része kell, hogy legyen és maradjon.
Grutte Pier emlékét pedig legendák, filmek, festmények, szobrok- és egy sörmárka- őrzi, teste pedig utolsó lakhelyén, Sneek-ben nyugszik.
Vera
https://gruttepier.nl/grutte-pier-historie/
https://nl.wikipedia.org/wiki/Pier_Gerlofs_Donia
https://frieschdagblad.nl/regio/Zwaard-van-Grutte-Pier-komt-echt-uit-zijn-tijd-27960131.html?fbclid=IwAR20QNV-d1OiK1siu_X5WhagukIrRqqpAuDTZnroyq02Hm-TwvIUJNZuYlY
https://historiek.net/grutte-pier-friese-vrijheidsstrijder/69611/
https://www.friesmuseum.nl/collectie/een-greep-uit-de-collectie/zwaard-van-grutte-pier
https://gruttepier.nl/zwaard-grutte-pier/
Két év kihagyás után ismét megrendezésre kerülnek a Nyugat-fríz Folklórnapok.
Egész nyáron, minden csütörtökön fél kilenctől délután négyig lehetőség van rá, hogy élvezzük a régi korok hangulatát. A szervezők minden napra plusz programmal is készülnek.
A Folklórnapok résztvevői hagyományos, XIX: századi ruhákban vonulnak fel gyalogosan, lovon, régi kocsikon, a picurok korabeli babakocsikban, a nagyobbacskák facipőben. Erre önkéntesnek már jó ideje lehetett jelentkezni. A két év kihagyás meg is látszott: a korábbinál jóval többen jelezték, hogy részt szeretnének venni benne. Ez lehet saját ruhában, de akinek ilyen nincs, az kölcsön is kap.
Helyszín: Noord- Holland tartomány, West-Friesland régió, Schagen
A programokról:
Minden napnak van egy mottója, egy kulcsszó, ami köré a programokat építik. A június harmincadikai nyitónap mottója a ‘régi mesterségek’ volt. A következők:
Július 7: ‘A tánc és zene napja’
Lovakkal, könyv-, különlegesség/ antikvitás- és kreatív piaccal, népviseltes tánccsoportokkal, tradicionális táncokkal.
Fellépnek kórusok és hallhattok helyi anekdotákat is. (Ez utóbbi két program várható minden egyes alkalommal.)
Lehetőség adódik még a római katolikus templomban levő kiállítás, a Vreeburg múzeumtanya és a kocsimúzeum megnézésére.
Július 14: ‘Az állatok napja’
Ez a nap az élő örökség bemutatása. Most, a gazdatüntetések, kibocsátási terv megszavazása után még aktuálisabb.
Tehenekkel, bocikkal és állatbemutatókkal. Mivel az állattenyésztéshez ez is hozzátartozik, megjelennek a szövőszékesek, akik bemutatják, hogy hogyan lehet a gyapjút feldolgozni, abból zoknit, vagy hálót kötni.
A kicsik számára állatsimogatóval.
Korábban volt- és idénre is be lett tervezve- egy libákat terelő libapásztor, de ezt a madárinfluenza miatt ki kell hagyni.
Július 21: ‘A népviseletek napja’
Hollandia népviselete nagyon gazdag. Ahogyan a kis tájegységeknek is szinte saját nyelve van, úgy a népviselet is különböző. (Erről olvashattok a Holland népviselet 1- 3 írásokban.)
Erre a napra az ország minden részéről érkeznek az emberek, hogy bemutassák saját tájegységük tradicionális ruházatát. Többek közt Frízföldről, Groningenből, Drenthéből és Zuid- Hollandból, de lehet, hogy még mások is csatlakoznak.
Ez idő alatt- után megtartják a szokott ‘mindenféle’ vásárt is, a hagyományos viseleteket pedig fél egy és kettő közt a színpadon is meg lehet csodálni.
Augusztus 4: ‘A vendégek napja a szabad ég alatt’
Vendéglátás, hagyományos ételekkel, ahol a résztvevők XIX. századi viseletet hordanak. Az ételek: csontleves, mazsolás takarmányborsó és gyümölcsszószos grízpuding. Az étkezés alatt ‘tengerészkórussal’ énekel.
(Plusz a már megszokott programok.)
Augusztus 11: ‘A gyermekek napja’
Ezen a napon tartják a régi járművek bemutatóját is.
Régi játékokkal, ingyenes arcfestéssel és bohóccal, bábszínházzal.
Augusztus 18: ‘A Nyugat-fríz folklór napja, ‘Ringstekerij’
A szezon fő eseménye.
A ‘ringsteken’, vagy ‘gyűrű szúrás’ több tájegység hagyománya, helyenként más és más szabályokkal. Főleg az éves vásárok programjának része volt, ahol az összes paraszt összegyűlt. Frízföldön eredetileg csak fríz lovak húzta ‘sjees’-ben lehetett benne részt venni. A sjees egy igazi fríz egy- vagy kétszemélyes kocsi, aminek ülőrészét bőrszíjak tartják. A gyönyörűen, gazdagon díszített kocsit régen főleg arra használták, hogy a templomba hajtsanak vele. Mostanra már vagyont érnek és főleg Koningsdag-on, vagy más nagyobb rendezvényenek veszik őket elő. (Felénk még a Boerenbruiloft-on (Boerebrulloft), ami szintén júliusban kerül megrendezésre. Idén július 27. Erről a régi írás linkjét lenn találhatjátok meg. Címe: Hőlégballon fesztivál és falusi esküvő Frízföldön, a benne levő dátumok a megírásának évére voltak érvényesek! )
A Ringsteken lényege, hogy egy póznára rögzített gyűrűt kell egy pálcával elkapni/ leemelni úgy, hogy közben a versenyző kocsiját húzó lovak ügetnek.
Ilyen versenyeket Hollandiában még Zeelandon is tartanak, ahol a gyűrűt nem kocsikban ülve, hanem lovakról próbálják levadászni. A gyűrű mérete általában 38 mm, amit a verseny vége felé- ha több versenyző marad játékban-, még csökkenthetnek is addig, míg csak egy nyertes marad.
A Westfries fesztiválon többfajta díjat osztanak ki. Többek közt jutalmazzák a ‘Legtisztább egész’- összességében: hajtás, ló, ügyesség, minden szempontból-, a Legjobb csapat, illetve a Legjobban haladó ló teljesítményét is. Ez utóbbi a hagyomány szempontjából nem mindegy: egy állandó sebességgel, egyenesen, egyenletesen haladó lóval sokkal nagyobb eséllyel lehet a gyűrűt begyűjteni.
Augusztus 25: ‘Gyűjtemények vására’
Hetven gyűjtő kiállítása- vására: a bélyegektől a könyveken át a különlegességekig, antikvitásig. Közben a szokott felvonulás, folklór- és gyermektáncosok bemutatója és kórusok előadása.
Szeptember 1: Az ünnepélyes zárás
A folklórszezon nagy szabású lezárása, az összes résztvevővel. Ez alkalomból köszönik meg a programokban végzett munkájukat is.
Hollandia híres róla,hogy nagyon szeretik az önkénteseket és mindenhova bevonják őket, de ez valóban egy kivételes alkalom és lehetőség. Elvégre az ember nem pompázhat túl gyakran hagyományos, XIX. századi fríz viseletben.
Normál esetben a rendezvények szeptemberig minden csütörtökön elindulnak, kivéve ha nincs nagy eső, ami elmossa az egészet, vagy nincs akkora kánikula, hogy az veszélyeztetné a résztvevők- látogatók egészségét. (Ez történt meg 2018-ban és 2019-ben.) Ez érthető és szerintem pozitív is: itt figyelnek a résztvevők és a programokon szereplő lovak egészségére is.
– Legalábbis az egyik meleg Boerenbruiloft fő eseményét, a lovas versenyt és parádét pár éve amiatt törölték el, hogy megóvják a lovakat. Azt mondták, hogy az emberek részvétele önkéntes, szabadon dönthetnek, de a lovakra nekik, külön kell vigyázniuk. –
Ha megtehetitek és érdekel a holland- fríz kultúra, nézzétek meg a fesztivált ti is!
Vera
https://www.westfriesefolklore.nl/tp-12757
https://nl.wikipedia.org/wiki/Ringsteken
https://nl.wikipedia.org/wiki/Sjees
http://www.boerebrulloft.nl/index2.php
Pro- kontra.
A kormány a napokban adta ki legújabb természetvédelmi rendeletét. Ez alapján akár 95%-os nitrogénkibocsátási korlátozást akar elérni, elsősorban a gazdák megszorítása árán. Emiatt a termelők tüntetésbe kezdtek, többek közt egy csomóan megjelentek a holland mezőgazdasági miniszter háza előtt is- aki persze ezt nagyon sérelmezte. (Újabb traktoros tüntetés jún. 22-re várható, figyeljetek az utakon!)
Pár évvel ezelőtt sorban adták ki az engedélyeket a mezőgazdaság fejlesztésére, támogatták a gazdákat a minél nagyobb állatállomány és gazdaság növelésére- annak ellenére, hogy a klímacélok nem újkeletűek, de kissé Pató Pál úr módon ‘ej, ráérünk arra még’ gondolkodás folyt.
Most a gazdák becsapva érzik magukat és persze sokan nem értenek egyet a kemény megszorításokkal, amik szerint legalább csökkenteni kell a termelést, gazdaságuk méretét, de inkább kivásárolnák őket- egy olyan életmódból, amit gyakran generációk óta űznek. Csak ugye anno még nem több száz/ több ezer állattal…
A mezőgazdaság növelésének érdekében Frízföldön az elmúlt időszakban (évtizedek) szép sorban kivágták a legtöbb fát, mindenütt végeláthatatlan mezők- kaszálók és hatalmas tanyák terülnek el.
Egyébként nagyon szép, ha valaki ezt szereti.
Viszont Hollandia relatív pici, olyan területekkel, ahol különleges- általában vizes- élővilág él, ami sehol másutt nem található meg. Ezek a természetvédelmi területek- az ország kis mérete miatt- gyakran pont a nagy gazdaságok mellett állnak, amik kibocsátása ‘mérgezi’ az őshonos fajokat, tehát hiába próbálják megóvni a területet, egyszerűen nem megy.
A szakértők (nagy vonalakban) azt mondják: a holland gazdák a termlés nagy részét exportálják, tehát arra igazából a hollandoknak nincs is szüksége, feláldozható. Itt jut is, marad is.
Mi történik, ha másutt nem kapják meg azt, amit eddig Hollandia leszállított?
(Egyes szakértők véleménye alapján) természetesen maguk kezdik el azt megtermelni, tehát a helyzet csak átcsoportosul: itt megszűnik, másutt pedig elkezdik.
Arra is figyelmeztetnek, hogy az annyira reklámozott növényi táplálékra való átállással a nagyon is szükséges trópusi erdőket irtják, ugyanis ott az erdőirtással hozzák létre a szója- és egyéb vegetáriánus alapanyagok termőterületét.
Más vélemény szerint az állattenyésztéshez sokkal nagyobb terület szükséges, mintha azt növénytermesztéssel váltanák ki, tehát a rétek-kaszálók nagy tömegét fel lehetne váltani a sokkal kisebb területen folyó növénytermesztésre (nem szója- vagy kókuszzsír, hanem ‘hagyományosabb’: krumpli, bab, egyéb).
Bonyolult.
Tény, hogy Hollandia kibocsátása borzasztó nagy, tehát valamit tenni kell. A sorban az első a legnagyobb kibocsátásért felelős mezőgazdaság, de aztán elvileg jön a többi megszorítás is, ami által elvileg 2030-ra ez az érték megfeleződik, tehát elvileg- remélhetőleg a Natura 2000 területek megmenekülnek.
Lent megtaláljátok az erről a témáról szóló holland öszefoglaló fordítását, illetve a különböző oldalak véleményeiről szóló cikkek linkjeit. Hál’Istennek nem nekem kell dönteni.
Vera
”Stikstofprobléma Hollandiában:
Tények sorban: tulajdonképpen mi is a ‘stikstof’ és mi a gond vele?
Stikstof: nitrogén.
A kormány pénteken bejelentett nitrogéncélja a holland gazdák körében ismét sok tiltakozáshoz vezetett. Azok számára akik ebben a hosszan tartó témában már elvesztették a fonalat, az NU.nl csokorba szedte a tényeket. Mi is történik pontosan?
Először is egy kis kémia: a légkör nagyjából 80%-ban nitrogénből áll. Ez normális és nem káros az emberekre, állatokra vagy a növényekre. Életünkhöz nitrogénre is szükség van: minden egyes lélegzetünk négyötöde nitrogénből áll.
De ha a nitrogén oxigénhez vagy hidrogénhez kapcsolódik, azzal reaktív nitrogénformák keletkeznek és ezek viszon már károsak az emberre és a természetre. Ezek lehetnek pl. a nitrogén-oxidok vagy az ammónia. A nitrogénoxidok főleg az ipar és a közelekedés hatására kerülnek kibocsátásra. Az ammónia nagy részét a mezőgazdaság bocsátja ki.
A reaktív nitrogénformák több szempontból is károsak a környezetre. Néhány növényfaj a nitrogén hatására erőteljesebben nő, tehát az emberek áltak kibocsátott nitrgoéntöbbletből profitál. Így például az orchideákat és füveket benövi a csalán, ez végül a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Nem csak a növényeknél, mert az élettér csökkenése az eltűnt növényekből profitáló állatokra is hatással van, tehát végül a természet kevesebb növény- és állatfajjal rendelkezik majd.
Hollandia 162 úgynevezett Natura 2000 területtel rendelkezik, amik biodiverzitását az európai szabályozás szerint védeni kell. Ez nem igazán sikerül, mivel a védett természetvédelmi területek kilencven százalékán túl sok a nitrogén.
Európában Hollandiában van a legnagyobb nitrogénkibocsátás: hektáronként nagyjából négyszer több, mint az európai átlag.
A nitrogénkibocsátási irányelveknek más országoknak is meg kell felelniük, hogy ezzel megóvják a természetet, de Hollandiában ez sokkal nagyobb gond. Ugyanis itt kis helyen nagyon sok az állat, tehát sokkal több a kibocsátás, gyakran a természetvédelmi területek mellett.
Ezért a helyzet itt sokkal rosszabb, mint pl. Németországban, ami sokkal nagyobb és a termelés/gyárak és a mezőgazdasági területek nincsenek olyan közel a természetvédelmi területekhez, mint itt.
Tehát valamit tenni kell ezzel a káros kibocsátással, ahogyan az pár éve már megállapításra került. A nitrogén okozta gondok egyáltalán nem jelentenek újdonságot. De az ipari és mezőgazdasági engedélyeket évek óta azzal a gondolattal osztogatják, hogy ‘a nitrogénkibocsátást később kompenzáljuk’. Csakhogy ez sosem történik meg.
2019-ben az Államtanács úgy határozott, hogy ez már nem folyhat így tovább. A nitrogénkibocsátás még inkább megnőtt.
Röviddel ezután meghozták az első intézkedéseket. Az autópályák legnagyobb megengedett sebességét 130-ról 100 km/h-ra vitték le. Emellett nem adtak ki több engedélyt a Natura 2000 területekre való építkezésre (amikre- tekintve a lakáshiányt- szükség volna). Ezek időszakos megoldások. Most pedig egy nagyobb, állandó terven dolgoznak.
Néhány területen a nitrogénkibocsátást 95%kal kell csökkenteni.
‘Ez kicsit az a nap, amiről mindannyian tudtuk, hogy egyszer el fog jönni’- mondja Christianne van der Wal természetvédelmi miniszter.
Az új nitrogénkibocsátási terv először a mezőgazdasággal foglalkozik, mert Hollandia összes kibocsátásának közel fele (46%) innen származik. A mezőgazdasági cégek pedig gyakran a Natura 2000 területek közelében állnak. Emellett közel egyharmada a határon át száll felénk. A közlekedés bő 6 százalékot tesz ki, éppen úgy, mint a háztartások. A többi, közel tíz szazalék, a légi- és vízi közlekedésből, az iparból és az építkezésből származik.
Bár a nitrogénkibocsátás nagyon nagy részéért a gazdák a felelősek, hamarosan az összes szektorban kötelező lesz a kevesebb kibocsátás. Október 1-ig sort kerítenek az iparra, szállításra és más szektorokra is.
Azt, hogy a gazdaságok nitrogénkibocsátását pontosan hogyan csökkentik, a tartományok határozzák meg. Ezzel a tervvel legkésőbb 2023. nyarára kell előállniuk. Ebben területenként kis mértékben eltérhetnek a nitrogéntervektől, de összességében el kell érniük az országos célt. 2030-ra a természetvédelmi területek háromnegyedénél biztonságos nitrogénszitnet kell elérni.
Ez annyit jelent, hogy az országos nitrogénkibocsátást meg kell felezni. Néhány területet ennek a célnak az eléréséhez teljesen át kell alakítani. Sok gazdálkodónak le kell állnia a munkával, vagy csökkenteni azt, esetleg fenntartható módszerrel kell dolgoznia. A kivásárlásukra pénz áll rendelkezésre, de sokan nem akarják az életük munkáját csak úgy bezárni, vagy átalakítani.
Bár ez a gazdák számára hatalmas csapás, a holland élelmiszeriparra nem jár vészes hatással, ha a sok gazda eltűnik, vagy lecsökkenti a termelést. A holland gazdák termékeinek 70 százaléka külföldre kerül. Tehát ha itt kevesebb a termelő, akik kevesebb élelmiszert állítanak elő, a hollandok számára akkor is elég lesz az élelmiszer.
Múlt pénteken a bejelentett tervek hatására nagyszabású tüntetést tartottak, ezt egy nagy csapatnyi gazda a mezőgazdasági miniszter otthonánál tette. A ‘Farmers Defence Force’ érdekképviselet június 22, szerdára ismét nagyszabású demonstrációt jelentett be.”
A Natuur 2000-ről magyarul itt olvashattok: https://termeszetvedelem.hu/natura-2000-altalanos-tudnivalok/
https://europa.eu/citizens-initiative-forum/discuss/idea/fight-against-nitrogen-how-about-farmers_hu
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/102308-hollandia-is-modositotta-nitratrendeletet
https://hu.euronews.com/amp/2022/06/12/rendkivuli-szigoritasokat-terveznek-a-holland-mezogazdasagban
https://www.agrarszektor.hu/europai-unio/itt-a-hollandok-nagy-terve-igy-alakitanak-at-az-orszag-mezogazdasagat.34606.html
https://www.nu.nl/binnenland/6206250/de-feiten-op-een-rij-wat-is-stikstof-eigenlijk-en-wat-is-nou-het-probleem.html?fbclid=IwAR3sQ11hmDknoDK-UO3JyPFBkuuML7eMqPORxJneL4qL0BoYpox7K_Iawc0
Frízföld és Hollandia blog 